Az Operaház világhírű főrendezője, díszlet- és jelmeztervezője születésének 120. évfordulójáról (1901. augusztus 20.) is idén emlékezhettünk meg.Oláh Gusztávot a színpad varázslójának először a halála után megjelenő megemlékezések nevezik.
„A színpad varázslója volt ő; fantáziája és rajzoló keze…
Lugosi – az egyetlen magyar vámpír
Lugosi Béla halálának 65. évfordulója alkalmából
Ádám, Jézus és... Drakula. A legnagyobb sikert az utóbbi szerep a tengerentúlon hozta el Lugosi Bélának, akit azonban tehetséges zsánerszínészként ugyanez a szerep be is skatulyázott.De ki volt valójában Lugosi Béla? Blaskó István, a Lugosi Népbank vezérigazgatója és ómoraviczai Vojnits Paula fia a…
100 éve született Bárdy György színművész, a férfias elegancia megtestesítője
Bárdy György Jászai Mari-díjas színművész, érdemes és kiváló művész 1921. május 26-án született Kispesten és 92 esztendős korában, 2013. május 27-én hunyt el Budapesten.
Bárdy György Weöres Sándor Kétfejű fenevad című színművében. In. Színházművészeti Lexikon, [főszerk.] Székely György, Budapest,…
Poeta doctus a Színháztörténeti Tárban. 2. rész
Emlékezés a 25 éve elhunyt Keresztury Dezsőre
„Az Országos Széchényi Könyvtár nekem igen nehéz időkben kedves munkahelyet, baráti légkört és megbecsülést biztosított.”
Keresztury Dezső levele az OSZK főigazgatójának, 1976. november 11-én kelt adományozó levelében
Blogbejegyzésünk első része itt olvasható.
Keresztury kapcsán egy másik híres…
Az újító portréfotós, Simonyi Antal (folytatás) – A fényképészet úttörői. 5. rész
Munkák és napok – és kincsek. 44. rész
Sorozatunk címe Hésziodosz Munkák és napok című művére utal. Az ókori szerző a földműves kitartó, gondos munkáját jelenítette meg. Könyvtárunk kutató munkatársai ehhez hasonló szorgalommal tárják fel a gyűjtemények mélyén rejlő kincseket. Ezekből a folyamatos feldolgozó munka nyomán felbukkanó…
Mit árul el egy festő útirajza?
Mit árul el … ? Hatodik rész
Mit árul el…? alcímmel hétfőnként jelentkező új blogsorozatunkban munkatársaink arra a kérdésre keresik a választ, hogy egy-egy dokumentum(részlet) mi mindent árulhat el magáról a dokumentumról, a készítőjéről, a korszakról. Ez alkalommal Rétfalvi P. Zsófia, a Kutatásszervezési Osztály munkatársa…
Az ember tragédiája szinoptikus kritikai kiadása a MEK-ben!
1883. szeptember 21-én mutatták be először Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeményét. A Paulay Ede rendezte ősbemutató a Nemzeti Színházban volt. Erre emlékezve – Kerényi Ferenc irodalomtörténész javaslatára – ünnepeljük 1983 óta szeptember 21-én A…
„Nem az idő halad: mi változunk” – Madách Imre születésnapja
1823. január 21-én született Alsósztregován (ma: Szlovákia) és 1864. október 5-én –150 évvel ezelőtt – hunyt el ugyanott Madách Imre drámaíró, költő. Legismertebb műve, Az ember tragédiája című drámai költemény – minden bizonnyal a magyar irodalom legtöbbször…
Színházi világnap – Az első Éva és az első Mirigy 2. rész
A színházi világnap estéjén folytatjuk Jászai Mari történetét.
Jászai – amint erről naplója is tanúskodik – szüntelen önreflexióval, nagy tudatossággal és sok gyötrelem között készült szerepeire. A Médea kapcsán ezt olvashatjuk egy 1906-os bejegyzésében:…