Kertészné Bíró Csilla (Régi Nyomtatványok Tára) kutatási eredményéről januári rendezvényünkön adott elő. Online hallgatható.
Andreas Pannonius, a 15. századi magyar származású kartauzi szerzetes Itália több kartauzi rendházában is megfordult. A ferrarai San Cristoforo kolostorban töltött évei alatt keletkezett a Mátyás királynak címzett királytükre (1467), és a szerző ezekben az években került közelebbi kapcsolatba a Ferrarában uralkodó Este-családdal. 1471-ben, már a páviai Santa Maria delle Grazie rendházban született Andreas Pannonius második királytükre, melyet Ferrara hercegének, Ercole d’Estének ajánlott. A szakirodalom a későbbi királytükröt a Mátyáshoz írt mű utánzatának tartja, bár a hasonló elrendezés és szövegegyezések mellett lényeges különbségeket találunk a két műben. Előadásomban ezekből szeretnék egyet bemutatni: az Ercole d’Estének írt királytükörben lényegesen megszaporodnak azok a szövegrészletek, amelyek Scipio Africanust állítják példaképül a ferrarai uralkodó számára. Ennek okai: Andreas Pannonius humanista dicsőítő elemekkel bővíti második királytükrét, és felfedez egy új forrást, amely szemmel láthatólag hatással van rá, Petrarca De viris illustribus című életrajzgyűjteményét. A Petrarca-mű számos hivatkozás nélküli részlete bukkan fel Andreas Pannonius szövegében, különös tekintettel a Scipio Africanusról szóló életrajzra.
A januári tudományos ülésszakon elhangzott előadás az alkalmazás bal szélére kattintva meghallgatható:
