A Madonna festője

2013. október 18. 08:00 - nemzetikonyvtar

Lukács evangélista és a magyar festészet napja

A kalendáriumban október 18. Szent Lukács evangélista napja, Lukács-névnap. A harmadik evangélium és az Apostolok Cselekedetei szerzőjéről, Lukácsról igen keveset tudunk. Pál egyik levele szerint orvos volt, („…Lukács, a kedves orvos…” – Kol 4,14), aki megtérése után elkísérte Pált néhány térítő útján. A bibliai szövegek tanúsága szerint Lukács jól ismerte Antiochiát, a kereszténység egyik bölcsőjét, így valószínű, hogy antiochiai születésű volt. Pál egyik leveléből tudjuk, hogy fogságában Lukács ott van mellette, még közvetlenül a vértanúsága előtt is: „Démász elhagyott a világ kedvéért és Tesszalonikába ment, Krescensz Galáciába, Titusz meg Dalmáciába. Csak Lukács van velem” (2Tim 4,11). A hagyomány szerint Pál halála után Lukács Egyiptomban, Galliában és Dalmáciában hirdette az evangéliumot. Később, mint püspök, ő is vértanú lett, valószínűleg Patarában. Maradványait 357-ben vitték Konstantinápolyba, majd az ún. képromboló mozgalom elől Padovába menekítették a VIII. században.

„Lukács szír származású volt. Antiochiában született; mestersége szerint orvos, és némelyek azt tartják, hogy egyike az Úr hetvenkét tanítványának. Mivel azonban Jeromos azt mondja, hogy az apostolok, nem pedig az Úr tanítványa volt, s a Glossza is megjegyzi a Kivonulás könyvének 25. részénél, hogy ő maga nem hallgatta az Úr prédikációját, csak föltámadása után tért a hitre – így hát inkább azt kell tartanunk, hogy nem tartozott a hetvenkettő közé, noha egyesek ekképpen vélekedtek.”

Jacobus de Voragine: Szent Lukács evangélista [október 18.], részlet, fordította: Déri Balázs – In: Uő.: Legenda Aurea – Magyar Elektronikus Könyvtár

Lukács evangélista, I(n) iniciáléLukács evangélista, I(n) iniciálé; a képen jól látható Lukács attribútuma, a szelíd ökör – In: Konrad Mörlin imakönyve, Augsburg, Cod. Lat., f 138v. (Kézirattár)

„Mivel már sokan megkísérelték, hogy a köztünk beteljesedett eseményeket leírják, úgy, ahogy ránk maradt azoktól, akik kezdettől fogva szemtanúi és szolgái voltak az Igének, jónak láttam én is, hogy elejétől kezdve mindennek szorgalmasan utánajárjak, és sorban leírjak neked mindent, tiszteletreméltó Teofil, hogy meggyőződjél róla, mennyire megbízhatók azok a tanok, amelyekre tanítottak.”

Szent Lukács evangéliuma, Lk. 1, 1–4. – Szent István Társulati Biblia – Magyar Elektronikus Könyvtár 

Az evangélium szövegét Lukács valószínűleg a Pál mellett gyűjtött anyagból állította össze. Mária életét, Jézus gyermekkorát Lukács mondja el a legrészletesebben, s csak nála szerepel Mária hálaéneke, az ún. Magnificat is, amely számos művészt ihletett meg az évszázadok során.

„Lelkem magasztalja az Urat, és szívem ujjong megváltó Istenemben, mert rátekintett szolgálója alázatosságára. Íme, mostantól fogva boldognak hirdet minden nemzedék, mert nagyot tett velem a Hatalmas, és Szent az ő neve. Irgalma nemzedékről nemzedékre az istenfélőkkel marad. Karja bizonyságot tett hatalmáról: szétszórta a szívük szándékában a gőgösöket, letaszította trónjukról a hatalmasokat, az alázatosakat pedig fölemelte. Az éhezőket javakkal töltötte el, de a gazdagokat üres kézzel küldte el. Gondjába vette szolgáját, Izraelt, megemlékezve irgalmáról, amelyet atyáinknak, Ábrahámnak és utódainak örökre megígért.”

Szent Lukács evangéliuma, Lk 1,46–55. – Szent István Társulati Biblia – Magyar Elektronikus Könyvtár

Lukács evangélista – In: Anjou Legendárium. Sajtó alá rendezte: Levárdy Ferenc, Budapest, Magyar Helikon, 1973. XV. 78. (v. 44. v.) – Az Anjou- és Zsigmond-kor Magyarországon (1301–1437); elektronikus dokumentum; Encyclopaedia Humana Hungarica 2., – Magyar Elektronikus Könyvtár

„Jászol a
bölcseje
fényekkel
úgy teli!

Állnak és
csodálják
feketén, –
s köztük két
hű tehén
leheli
a gyerek
csillogó
bőre tükrét.”

Radnóti Miklós: Lapszéli jegyzet Lukácshoz, részlet – Uő: Radnóti Miklós összes versei és versfordításai, a szöveget gond. és a jegyzeteket írta Réz Pál, Budapest, Szépirodalmi, 1994 – Törzsgyűjtemény, szabadpolcos állomány

„Mikor Jézus asztalhoz ül, már első szavával elárulja szeretetét: »Vágyva vágytam arra, hogy elfogyasszam veletek ezt a húsvéti vacsorát…« Az utolsó alkalom fölmenti minden további »halogatás« alól; többé nincs miért »türtőztetnie« magát. Végre bevallhatja örök vágyakozását, hogy velünk lehessen. S hozzáteszi: »…mielőtt szenvedek«. A kettő ugyanis egy. Minden szeretet tragikus; nincs szeretet tragédia nélkül. És Istennek még csak választása sincs, hogy elfogadja a szeretetet, vagy elutasítsa a tragédiát, mivel ő maga a szeretet.”

Pilinszky János: Lukács margójára (részlet) – In. Uő.: Publicisztikai írások, Budapest, Osiris, 1999, 975. o.  Törzsgyűjtemény, szabadpolcos állomány

Minthogy megtérése előtt Lukács művelt pogány orvos volt, később az orvosok, a kórházak és a (gyógy)fürdők védőszentje lett (vö.: Szent Lukács gyógyfürdő és kórház Budapesten). Egyes legendák Szent Lukácsot festőként is említik, aki Máriát is megörökítette. A római Santa Maria Maggiore templom kegyképét a hagyomány szerint Lukács evangélista festette. Egyesek szerint e kép másolata a lengyelországi Częstochowa szentképe, a Fekete Madonna, egy másik vélekedés szerint ez utóbbi kegykép is Lukács evangélista eredeti alkotása.

A częstochowai Fekete MadonnaA częstochowai Fekete Madonna – Európa egyik legismertebb Szűz Mária-ábrázolása. A Lukács evangélistának tulajdonított mintegy 70 közül az egyik. – In: Udvarhelyi Nándor: A częstochowai pálos kolostor magyar emlékei, Budapest, Kairosz, 2010  Törzsgyűjtemény

Talán azért tartja festőnek is Lukácsot az emlékezet, mivel az evangélisták közül ő festette a legérzékletesebb képet Máriáról és a gyermek Jézusról. Így vált később a festők védőszentjévé is. A XV. században, amikor a festők céheket alapítottak, megsokasodtak a Lukács-ábrázolások is, melyeknek témája: az evangélista épp a Madonnát festi. Egyik leghíresebb ezek közül Rogier van der Weyden (1400–1464) németalföldi festő képe, amely a bostoni múzeumban található.

2002 óta október 18. – civil kezdeményezésre – A magyar festészet napja; elsősorban a kortárs alkotók ünnepe. A kezdeményezés honlapja szerint tudatosan esett a választás a festők védőszentjének, Lukács evangélistának az ünnepére. Az elmúlt években „a fény, a színek, a formák és ritmusok, az élő festészet ünnepe” többnapossá vált. Az idén 300 művész kétezernél is több képe lesz látható országszerte, valamint csatlakoztak a kezdeményezéshez szlovéniai, székelyföldi és szlovákiai kiállítóhelyek is.

–s–

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr715580408

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása