Május – másként pünkösd hava vagy tavaszutó, régi székely elnevezése szerint pedig ígéret hava – sokak szerint a legszebb hónapunk. Május a virágzás hónapja. A május elején született Radnóti Miklós (1909) Naptár című költeményének májusra vonatkozó sorai adták a címet a hónapot köszöntő bejegyzésünkhöz.
Tavaszi álom – Digitális Képarchívum
„A »május« hónapnév eredete igen zavaros. Eredetileg volt egy görög Maia istennő (a szó maga görögül »anyókát” vagy »dajkát« jelent), akinek Zeusszal volt viszonya, s ebből született Hermész isten. Aztán volt külön a rómaiaknak is egy Maja nevű istennőjük, Vulcanus isten neje, a tavaszi termékenység istennője. Végül volt egy »deus Majus« istennév, ez a »magnus« (nagy) szó fokozásából eredt, és »hatalmas, nagy istent« jelentett, vagyis Juppiternek volt a mellékneve. A Julianus naptárreform idején, ahogy a márciust Marsnak, az áprilist Venusnak, ugyanúgy a májust Juppiternek szentelték, s elnevezték »mensis Majus«-nak. A hozzáfűződő rituálék azonban a két termékenységi istennő kultuszához kapcsolódtak. Így például a római Maja istennőnek május elsején egy vemhes emsét áldoztak ünnepélyes körmenet után, s ezt az emsét elnevezték »majalis«-nak. A középkorban az emseáldozat elmaradt, de maga az ünnepség mint „majális« fennmaradt. Maja istennő neve különben egy más formában is megmaradt. A rómaiak ugyanis »Majestá«-nak (a görög »megista« = legnagyobb) is nevezték, s az eredetileg csupán ennek az istennőnek kijáró »majesta« címet később más istenségekre, sőt földi uralkodókra vagy pedig általában »fenséges« fogalmakra is kiterjesztették. Ez újra egyik példája a címek devalvációjának.
Supka Géza: A futó évek margójára, részlet – In. Uő.: Kalandozás a kalendáriumban és más érdekességek – Magyar Elektronikus Könyvtár
[Május ] – „Kalendarium, es az ielen valo…”, 1583 (RMNY 503). – Digitális Könyvtár
„Az orgona kezdte! Szinte csobbant,
mikor a kertben megcsapott:
fűszere gázként gyült a roppant
éj tavába, a völgybe, ahogy
nyomta a párás ég: nehéz
volt, mint sűrű zene, mint sürü méz,
de mint tündér meglepetés
lengett körűl, mint álmodott hang
vagy holdfényfátylas csillagok.”
Szabó Lőrinc: Májusi orgonaszag, részlet – In: Uő.: összes versei, Osiris Kiadó, Budapest, 2003 – Törzsgyűjtemény
Orgonavirágzás – Digitális Képarchívum
„Mikor május kezdi híves hajnaltájon
Édes ébresztőjét halk muzsikaszájon:
Lehet-e rossz jóslat, perben dús csodákkal,
Egy csokorba kötve friss orgonaággal?”
Tóth Árpád: Május, részlet – In: Uő.: összes verse – Magyar Elektronikus Könyvtár
–––
„A virágokból először a kék
nefelejcs tetszett: azt a szép nevét
külön is megszerettem, hogy olyan
beszélgetős és hogy értelme van:
szinte rászól az emberre vele,
úgy kér (s nyilván fontos neki, ugye,
ha kéri?), hogy: ne felejts!”
Szabó Lőrinc: Májusi orgonaszag, részlet – In: Uő.: összes versei, Osiris Kiadó, Budapest, 2003 – Törzsgyűjtemény
Nefelejcs – Digitális Képarchívum
„Májusnak dallama van, melyet a nemzetközi dalszerzők hasztalan igyekeznek lekottázni. Már mindent megkíséreltek e célból: de mindig csak dallamos zenebona lett belőle, célzásokkal a gyöngyvirágra és a mérsékelten viszonzott szerelemre. Az igazi májusi dallam mélyebb, s egyáltalán nem érzelgős. Van benne valami a földrengésből. De van benne valami a halál neszéből is. Félelmes hónap. Okos öregek nem szeretik, óvatosan élnek ízeivel, fényeivel és illataival, lehetőleg elbújnak vagy elutaznak előle. […]
A májusi ünnep pogány és harsány. Minden lármázik, mondani akar valamit. A levegő már korán megtelik pezsgő, fanyar illatokkal, barbár fénnyel, egy ókori ünnep kegyetlen, vakító fényességével. Van májusi öngyilkos, ahogy van májusi gyöngyvirág, májusi rántott csirke. Az ember tehetetlenül menekül e támadás elől a civilizáció bástyái mögé. Májusban nem lehet könyvet írni. Olvasni is alig. Minden élet személyes, értelem ellen való támadásnak érzi e sugarakat és illatokat.”
Márai Sándor: Május, részletek – In: Uő.: Négy évszak, [Budapest], Helikon Kiadó, 2000 – Törzsgyűjtemény
Gyöngyvirág – Digitális Képarchívum
„Gyöngyvirággal virágzik a hegy alja,
De szép kislány lakik itt a szomszédba!
A szememet mégse merem rávetni,
Mert az anyja nem engedi szeretni.”
[Gyöngyvirággal virágzik a hegy alja…], részlet, magyar népdal – In: Magyar népdalok, [Szerkesztette és a bevezetőt írta Ortutay Gyula], [Válogatta és jegyzetekkel ellátta Katona Imre], Budapest, Szépirodalmi Kiadó, 1976 – Magyar Elektronikus Könyvtár
Májusi apró színvilág – Digitális Képarchívum
„Szinte sercent, hogy nőtt a fű,
Zengett a fény, tüzelt a Nap,
Szökkent a lomb, virult a Föld,
Táncolt a Föld, táncolt az Ég
S csókolt minden az Ég alatt
S csókolt minden az Ég alatt.”
Ady Endre: Májusi zápor után, részlet – In: Uő.:összes költeményei – Magyar Elektronikus Könyvtár
–s–
