125 éve hunyt el a reformkor, a szabadságharc és a dualizmus korának köz- és kulturális életében egyaránt tevékenyen részt vállaló és Magyarország szellemi életében meghatározó tudós, Ballagi (szül.: Bloch) Mór (1815–1891) nyelvész és teológus.

Ballagi Mór arcképe. In. Vasárnapi Újság 1890. 37. évf. 37. sz. szeptember 14. – Digitális Képarchívum 

Szegény sorú zsidó családból származott. Talmudtanítónak készült, tanulmányait Nagyváradon és Pápán folytatta. 1836-ban a pápai református kollégium növendéke volt. 1837-től Pesten az egyetem mérnöki tanfolyamán tanult, de oklevelet nem szerezhetett zsidó származása miatt. 1839-től Párizsban folytatta mérnöki, 1842-től Tübingenben pedig teológiai tanulmányait. A zsidók egyenjogúsítását tárgyaló 1840-es magyar országgyűlés hírére Párizsban írta meg röpiratát a zsidók emancipációja érdekében (A zsidókról, Pest, 1840.), melyhez Vajda Péter, későbbi szarvasi tanártársa írt bevezetőt.

Felvirradt hajnalod, áldott magyar honom! Az emberiség, pillanatait keletre függesztve, tőled várja a polgárosodás újjá születését. – Már két százada lefolyt, hogy leléptél a világtörténetek magas polcáról, hová honszereteted s élénk lelkesedésed helyhezett vala. Most itt az idő, hogy neved újra a hír fényes egébe írjad. […] Egy nagy ügy, az emberiség ügye igényli e pillanatban a figyelmedet, magyar! Egy századok óta elnyomott nép esedezik elégtételért és a derék magyar igazságot embertől soha meg nem tagadott. […] Azt kérdezitek, üdvös leend-e az emberi nemzetségnek a zsidók szabad polgárosítása (emancipatio)? De hát a zsidó nem tagja-e az emberi nemzetségnek, melynek javát néki boldogságának feláldozásával meg kell vásárolni? Egy nemzet feláldozhatja-e mint az egyén szent érdekeit egy más nemzet kényelméért? – Vagy hagyjuk helybe a kérdést, nem kell-e akkor is azt felelnünk igen is, minden esetre üdvös lesz a keresztény világra nézve, ha a zsidó a lealacsonyítás békói alól felszabadulva erkölcsi cselekvő életre ébresztetik.

Bloch Móritz: A’ zsidókról, [bev. Vajda Péter], Pest, Trattner–Károlyi Nyomda, 1840. – Törzsgyűjtemény 

Bloch Móritz: A’ zsidókról, [bev. Vajda Péter], Pest, Trattner–Károlyi Nyomda, 1840. Címlap – Törzsgyűjtemény 

Eötvös József felkérésére hazatért és tevékeny részt vállalt a hazai zsidóság emancipálódását előmozdító programban, nyelvészként elsősorban a magyar nyelvet a zsidóság körében terjesztő fordítások, nyelvkönyvek, szótárak összeállításával. 1840–1841-ben kétnyelvű, magyar és héber kiadásban jelent meg fordításában Mózes öt könyve, melyet a Talmudból vett magyarázatokkal látott el.  Az MTA elődje, a Magyar Tudós Társaság az akkor még Bloch Móricot levelező tagjává választotta, ezzel ő lett az első izraelita felekezetű magyar akadémikus. 25 évesen tartotta meg nyelvészeti székfoglaló előadását. 

Magyar példabeszédek, közmondások és szójárások gyűjteménye, összeszedte, értelmezte Ballagi Mór, Szarvas, 1850. – Törzsgyűjtemény 

A Kossuth Pesti Hírlapjában is meghirdetett magyar rabbiszeminárium elindításának terve, melyhez Széchenyi anyagi segítségét is megnyerte, mindazonáltal csak mérsékelt támogatásra talált a pesti zsidó hitközségnél. Ballagi 1843-ban protestáns hitre tért és nevét Blochról Ballagira magyarosította. 1844-től a szarvasi evangélikus gimnázium tanára, Vajda Péter kollégája lett. Az 1844-ben még csak négy tanárt foglalkoztató gimnáziumot kettejük munkája emelte országos hírűvé. Céljuk a szarvasi szlovákság megnyerése volt a magyar közművelés ügyének.

Találkozhatni azonban e mezőn némi kinövésekkel is, s ezek azon ellenszenves kifejezések, melyekkel a nemzetet háborgató idegeneket illetni szokta. Ilyenek: „tót nem ember”; vagy „tótnak borsó, németnek koporsó”; három görög, három török, három zsidó, kilenc pogány” stb. Sőt sok eset van, hol önvéreit sem kíméli s valamint a görögöknél az Abderitákra, a németeknél a Krähwinklerekre, úgy nálunk a rátótiakra és rédeiekre a bohóság bélyege süttetvén, minden dőreség azoknak rovására íratik.

Magyar példabeszédek, közmondások és szójárások gyűjteménye 1–2, összeszedte, értelmezte Ballagi Mór, Szarvas, 1850. – Törzsgyűjtemény 

1848–49-ben honvédtiszt, Görgey titkára volt, akinek a hadsereghez és a nemzethez szóló kiáltványait fogalmazta. A szabadságharc leverése után Szarvasra internálták. 1851-től a kecskeméti református, 1855–1877 között a pesti protestáns teológia tanára volt. 1858-ban az MTA rendes tagja, 1861-ben országgyűlési képviselő lett. A szabadelvű teológiai irányzat vezetőjeként és a protestáns egyházak egyesülésének híveként szerkesztette a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapot (1858–88) és a Protestáns Tudományos Szemlét (1869–72).  

Számos kiadást megélt Német–magyar, magyar–német szótáráról, Ballagi legismertebb művéről írta Jókai:

E könyv az, mely utat nyit a magyar és német nemzetnek egymást kölcsönösen és alaposan megérteni, s a nemzetiségi differenciákat kölcsönös megelégedésre kiegyenlíteni. Biztos kútfő után mondhatjuk, hogy még maga az államminiszter úr is gyakran folyamodik e könyvhöz, felvilágosítást szerez belőle magának. És méltán tartatik az ily magas becsben. […] E mű nagy befolyással volt a német emberek megmagyarosítására.

Jókai Mór: Ballagi Mór. Kakas Márton arcképcsarnoka (1865). In. Uő.: Életemből. (Igaz történetek. Örök emlékek. Humor. Útleírás) – Magyar Elektronikus Könyvtár 

Fiai – Ballagi Géza (1851–1907) történész, jogtudós és Ballagi Aladár (1853–1928) történész, nyelvész – szintén tudós akadémikusok voltak.

Ballagi Mór egyéb fontosabb művei törzsgyűjteményünkben és a Magyar Elektronikus Könyvtárban:

• Új, kimerítő magyar-német és német-magyar zsebszótár, minden rangnak használatára, Pest, Geibel, 1843-1844. 2. kiadás.
• A' magyar nyelv és irodalom szépségei, a hazai írók legszebb helyeinek gyűjteménye, az írmodor és előadásbani jobb ízlés művelésére, német szó- és dologmagyarázatokkal, Pest, Geibel Károly, 1845.
• Schönheiten der ungarischen Sprache u. Literatur, eine Blumenlese der schönsten Stellen aus vaterländischen Classikern, mit deutschen Wort-u. Sacherklärungen Pesth, Geibel, 1845. 
• Költészeti kézikönyv, vagy Magyar költemények példagyűjteménye, költészet tanulók számára, Pest, Kilian, 1845, 1857. 
• A magyar és német nyelv nélkülözhetetlen kiegészítő szótára ..., Pest, Geibel, 1846.
• Magyar példabeszédek, közmondások és szójárások gyűjteménye 1–2, összeszedte, értelmezte, s más nemzetek hasonértelmű mondataival fölvilágította Ballagi Mór, Szarvas, 1850. 2. kiad.: Pest, Heckenast, 1855.
• Praktischer Lehrgang zur schnellen und gründlichen Erlernung der ungarischen Sprache, nach den zweckmässigsten Neueren Methoden, vorzüglich nach der von Ahn / hrsg. v. Carl Ballagi ; Vorwort v. Moritz Ballagi. 2., verm. ung. verb. Aufl., Pesth, Geibel, 1851
• Ausführliche theoretisch-praktische Grammatik der Ungarischen Sprache für Deutsche, nebst einer Auswahl von Beispielen..., 4. Aufl., Pest, Heckenast, 1854.
• Új teljes német és magyar szótár, Pest, Heckenast, 1854–1857. 2. átdolg. kiad.: 1862, 4. kiad.: Budapest, Franklin, 1875, 6. kiad., Budapest, Franklin, 1905.
• Iskolai és utazási magyar és német zsebszótár [Schul- und Reise Taschen-Wörterbuch der ungarischen und deutschen Sprache], Pest, Heckenast, [ca. 1855], 1864, 1868, 1869, 14. kiad.: Budapest, Franklin, 1886, 19. kiad.: 1899, 22. kiad.: 1913.
• A héber nyelv elemi tankönyve, Pest és Prága, 1856, átd., kiad. GOLDZIHER Ignác, Pest, 1872;
• Die Protestantenfrage in Ungarn und die Politik Oesterreichs, [1]-2. H. / vom einem ungarischen Protestanten, Hamburg, Hoffmann - Campe, 1860. 
• Gróf Széchenyi István. Emlékbeszéd, Pest, 1860.
• Bibliai tanulmányok 1–2, Pest, 1865–68;
• A magyar nyelv teljes szótára, melyben ... különös figyelem van fordítva ... szójárásos, közmondási, irodalmi ... szaktudományi és iparbeli műszókra is Pest, Heckenast, 1867–1872,  1873. 2. repr. kiad.: [Budapest], Nap, 1998, 2010.
• A protestantismus harca az ultramontanismus ellen, Pest, Osterlamm, 1867.
• A népiskolai törvényjavaslatról Pest, Deutsch, 1868.
• Ballagi Mór, György Aladár (szerk.): Kereskedelmi szótár (Magyar–német rész; Német–magyar rész, Budapest, MTA, Franklin, 1887.
• Német–magyar, magyar–német kéziszótár, Budapest, Franklin, 1894. 

Szerk.: Mann Jolán.

Cím: B.M: Magyar példabeszédek, közmondások és szójárások gyűjteménye, Pest, 1855, XXVIII.o.