Edesszai Szent Elek (Alexius) 5. századi aszkéta, koldus és hitvalló volt, akinek legendája több szempontból különleges irodalmunk és a magyar nyelv írott emlékeinek történetében. A középkor szellemiségét kiválóan tükröző, feltehetőleg szír és görög forrásokra visszavezethető történet a 10. században terjedt el Európa-szerte. Magyarországi kultusza Szent Adalbert nevéhez köthető, aki római tartózkodása alatt ismerte meg Szent Elek történetét. Népszerűségét elsősorban a középkori eszmények, az aszkézis és a világi örömökről való lemondás dicsőítésének köszönheti, ám későbbi feldolgozásai arra engednek következtetni, hogy Szent Elek életének tanulságai nem évülnek el a középkor elmúltával.
Példája valószínűleg hatással volt Szent Imre herceg szüzességi fogadalomtételére is. Elek a magyar középkorban kedvelt keresztnév volt, III. Béla királyunknak a bizánci udvarban Alexios volt a neve. Idehaza egyik udvari papjának is e nevet adta, mely több változatban családneveink között is megtalálható: Elek, Elekes, Elekös, Alexy. Magyar helyneveink is őrzik Szent Elek emlékét: Elek (Békés megye), Szentelek (Ausztria), Biharszentelek (Románia), Elecske (Szlovákia).
Edesszai Szent Elek (Alexius) attribútumával, a lépcsővel. In. Hartmann Schedel: Weltchronik [Nürnberg, Anton Koberger, 1493] Einmalige limitierte Weltalfl., [Ludwigsburg], Ed. Libri Illustri, [Leipzig], Ed. Leipzig, cop. 1990. – Régi Nyomtatványok Tára
„A lélektani ábrázolás teszi nevezetessé az Elek-legendát. Népszerűsége már a középkorban is feltűnően nagy volt, ez a magyarázata annak, hogy bekerült a Gesta Romanorumba is, bár ez világi jellegű gyűjtemény. Szent Elek, római ifjú, a történet szerint esküvője éjszakáján titokban messzi vidékre utazik, vagyonát az utolsó fillérig szétosztja a szegények között és koldulásból tartja fenn magát. Évek múltán apja házába kerül vissza, de senki sem ismeri fel benne a régóta keresett fiút és vőlegényt. Itt él aztán hosszú ideig szülei és menyasszonya környezetében, a szolgáktól megcsúfoltan, alázatos szegénységben. E különös és feszült lélektani helyzetnek csak Elek halála vet véget, amely után minden kiderül. A legendát a belső motiválás és a lírai részletek (a halála után megtalált fiú elsiratása) teszik elsősorban művészivé, s itt-ott felvillan benne a késő-antik városi élet képe is. Egyébként csupán az aszkézis sztereotip dicséretét zengi s a példa követésére buzdít.”
A magyar irodalom története. I. kötet (1600-ig), szerk.: Klaniczay Tibor, Budapest, Akadémiai, 1964. 153–154. – Magyar Elektronikus Könyvtár
Az Elek-legendának a Legenda aurea szövegéből készült fordítását hat nyelvemlékkódexünk tartalmazza: az Érdy-, a Kazinczy-, a Lobkowicz-, a Nádor-, a Peer- és a Tihanyi.
Ekkor a pápa a császárokkal a testet illő tisztelettel koporsóba helyezte. A város közepére vitték, és bejelentették a népnek, hogy megtalálták az Isten emberét, akit az egész város keresett. Mindenki a szenthez sietett. Ha egy beteg megérintette a szentséges testet, rögtön meggyógyult: a vakok visszakapták látásukat, a nyavalyatörősök megszabadultak, s minden beteg, bármi baja volt, meggyógyult, amint a testhez ért. A császárok pedig, látván ezt a csodát, a pápával együtt, maguk vették vállukra a koporsót, hogy a szent test őket is megszentelje. Ekkor a császárok aranyat és ezüstöt szórattak szét az utcákon, hogy a kapzsi tömeg figyelmét lekössék, és akadály nélkül vihessék a testet a templomba. De a nép levetkőzve kapzsiságát egyetemben igyekezett megérinteni a szent testet, és így csak nagy keservesen jutottak el Szent Bonifác vértanú templomához, ahol hét napon át, dicsőítették Istent. Arannyal, gyöngyökkel, drágakövekkel ékes sírhelyet készítettek, melyben nagy tisztességgel helyezték el a szent testet. A sírboltból pedig oly édes illat áradt, hogy mindenki azt hihette, drága fűszerekkel van telve. Elek július tizenhetedikén hunyt el, az Úr 398. esztendeje táján.
Jacobus de Voragine: Legenda aurea, [Budapest], Helikon, 1990. (Részlet) – Magyar Elektronikus Könyvtár
Szent Elek legendájának első sorai a Tihanyi kódexben. OSZK MNy 75 – Magyar Elektronikus Könyvtár
A hat nyelvemlékkódexben szereplő legendák szövegei között szorosabb összefüggés csak a Kazinczy- (1526 és 1541 között) és a Tihanyi kódex (1530 és 1532 között) verziója között mutatható ki, de a lélektani ábrázolás s a nyelvi formába öntés szempontjából egyaránt a Kazinczy-kódexé valamennyi közül a legsikerültebb változat.
A Tihanyi kódex érdekes módon tömörítve, azaz példaként adja elő s dolgozza át Szent Elek életét – az isteni szeretet kereséséről szóló prédikáció záró részébe beleszőve. Elbeszélésmódja a Kazinczy-kódex szövegéhez képest lényegesen szárazabb.
A Nádor-kódex rövidebbre fogott előadása szerint Elek Euphemianus római patrícius fia volt. Jámbor szülei sokáig gyermektelenül éltek. Amikor embörségöt ért volna, választának neki császár udvarából egy szizet, és neki adák feleségül. Annak utána, mikoron a nyugodalomnak ideje eljött volna, bemene az szent ifjú az ő mátkájával ágyasházába, holott kezdé űtet tanítani isteni félelemre és szizességnek tartására. Mely tanúságnak utána aranygyűrűjét és vitézi övének csatját, kivel övedözik vala, neki adá tartani, mondván: vedd hozzád ezöket, és tartsd nálad, amíg Úristennek kellemetös.
Bálint Sándor: Július 17. (részlet). In. Uő.: Ünnepi kalendárium 2. A Mária-ünnepek és jelesebb napok hazai és közép-európai hagyományvilágából Július 1. – november 30., Budapest, Szent István Társulat, 1977. – Magyar Elektronikus Könyvtár
Szent Elek legendájának első sorai a Nádor-kódexben ELTE Egyetemi Könyvtár, Cod. Hung. 1) – ELTE Egyetemi Könyvtár, Jelzet Cod. Hung. 1.
Látván ezt az pápa es az császárok, az szent testet tiszteletes nyoszolyába helyezteték, es Eufemianusnak udvarából Rómának piacára kiemelteték és felkajátottak, hogy az Istennek embere megtaláltatott volna, kit egész rómaság keres vala. Tehát az nép az szent testnek látására feltódula. Valamely kór ezt szent testet illeti vala, ottan egészséget veszen vala; az vakok látást, az sánták járást es az ördöngösök megszabadulást vesznek vala. Az pápa kedég az császárokkal ez nagy csodát látván, önnönmaguk kezdék vállukon az nyoszolyában ez szent testet vinnie, hogy ők is az szent testtől megszenteltetnének. Tehát az pápa az császárokkal parancsolának, hogy az utcákra kincset hintenének, hogy az község arra esvén, az szent testet könnyebben vihetnék.
Karthauzi Névtelen: Kezdetik az boldog Szent Eleknek élete, kit nektek például vetek, szízek (részlet). In. Késő középkori prózai emlékek. Legendák. Elek-legenda (Érdy-kódex, részlet) In: Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalom történetéhez. [Egyetemi segédkönyv], főszerk.: Tarnai Andor. 1. Középkor, 1000–1530, szerk.: Madas Edit, a régi magyar szövegek átírásában közrem.: Szabó T. Ádám, Budapest, Tankönyvkiadó, 1991, 361–367. o. – Magyar Elektronikus Könyvtár
Szent Elek legendájának első sorai az Érdy-kódexben. OSZK Mny 9 – ELTE. Sermones Compilati
Szent Elek legendájának egy oldala a Peer-kódexben. (15v) OSZK MNy 12 (16. század első negyede) – Magyar Elektronikus Könyvtár
További online tartalmak Szent Elek legendájáról:
- Knapp Éva: A nagyszebeni jezsuita iskolai színjátszás első szöveges emléke: Szent Alexius (1709). In. Demeter Júlia (szerk.): A magyar színház születése I. A régi magyar színház, Miskolc, Miskolci Egyetemi Kiadó, 2000, 221–230.
- Keresztény Júlia: Szent Elek legendája. In. Antik Tanulmányok LX (2016) 173–186.
