Az 1559-ben kiadott, több példányban fennmaradt, a háborút is megjárt könyvet Tüske László, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója október 3-án adta át Vargha Mihálynak, a Székely Nemzeti Múzeum főigazgatójának. A Székely-krónika visszakerül Erdélybe.
Országos Széchényi Könyvtár
Farkas Gábor Farkas Visszakerül Erdélybe a Székely-krónika A könyvritkaságot Tüske László, az Országos Széchényi főigazgatója adja át Vargha Mihálynak, a Székely Nemzeti Múzeum főigazgatójának,...
Hosszú ideig a Régi Nyomtatványok Tára egyik páncélszekrényében őriztük a most visszaadott kötetet, amely Székely István krónikája a világ jeles dolgairól (Krakkó, 1559). Valamikor az 1940-es évek végén kerülhetett az Országos Széchényi Könyvtárba, sajnos nem tudjuk, hogy pontosan mikor. Ebben az is közrejátszhatott, hogy a könyvtárosok féltették a kincset, nehogy vissza kelljen szolgáltatni Romániának, mert esélye volt annak, hogy a példány örökre eltűnik és nem kerül vissza a Székely Nemzeti Múzeumba.
Képeink a mai eseményről:
Ilyen állapotban volt a Székely-krónika::
Érdi Marianne, az OSZK Restauráló és Kötészeti Osztály vezetője a kötet restaurálásáról:
„A sáros, kormos, erősen meggyűrődött, sérült, hiányos lapokkal rendelkező könyvet Benke Éva restaurálta. A könyvtest lapokra szedésével kezdődött a munka, majd a száraz és nedves tisztítási folyamatok után a hiányok kiegészítésére került sor. A sérült könyvkötés nem a krónika keletkezési korához illő eredeti kötés volt, ezért a lapok restaurálása után az eredeti fűzésnyomok alapján három kenderzsineg bordára fűzte fel az íveket, majd egészbőrbe kötötte a könyvtestet Éva. Készített egy védő dobozt is, amibe a könyvön kívül elhelyezésre került a robbanásban megsérült kötés és a könyv megtalálásáról szóló restaurált kísérő levél. A mellékelt fotókon nyomon követhető a restaurátor gondos munkája, amit ezúton is megköszönök.”
Farkas Gábor Farkas, az Országos Széchényi Könyvtár Régi Nyomtatványok Tárának vezetője az október 3-i átadón felidézte, hogy amikor Kis Böndi János vasutas a romok eltakarítása közben rábukkant a könyvre és odaajándékozta az OSZK-nak, a régi nyomtatványok tárának akkori vezetője jól tudta, mekkora értékről van szó, ezért elrejtette, nehogy a történelmi körülmények miatt örökre eltűnjön, megsemmisüljön. Hosszú ideig az OSZK egyik páncélszekrényében lapult a kötet, amelynek létezése a könyvtár munkatársai között “fülbesúgásos módon” hagyományozódott tovább.
Az 1559-ben Krakkóban kiadott könyvritkaság tudományos értékei közül kiemelte: az első magyar nyelvű krónikáról van szó, másrészt ez a könyv volt egykoron a Csereyné-kódex őrző kötete, évszázadokon keresztül megőrizve az első magyar nyelvű kéziratos énekeskönyvünket, verseskötetünket. “Valóságos kincs, ami visszakerülhet most a helyére” – hangsúlyozta az OSZK munkatársa. Forrás: MTI
- Boér Hunor és Farkas Gábor Farkas írása a Könyvszemle 2017/1. számában (89. o.)
- A mű adatai katalógusunkban
- A mű digitalizált változata
—
A Corvina Könyvtár budai műhelye / tudomány, mesterség, művészet
