Az Országos Széchényi Könyvtárban mostantól megtekinthető annak a 127,5 cm átmérőjű és 1:10 000 000 méretarányú földgömbnek a másolata, amely 1881-ben, a velencei Nemzetközi Földrajzi Kongresszus térképkiállításán a Magyar Nemzeti Múzeum által kiállított történeti-földrajzi anyag részeként első díjat kapott. Az úgynevezett Perczel-glóbuszból három másolat készült. Egy az Országos Széchényi Könyvtárba, egy az Eötvös Loránd Tudományegyetemre, egy pedig a miniszterelnöki irodába, a Karmelita kolostorba került.
Perczel László kartográfus az 1850-es években kezdett hozzá az eredeti, fából készült földgömbhöz, melynek bordázatát 8 cm vastag papírmasé-gömbhéj borítja. A földgömb térképészeti ábráit Perczel László rajzolta, az asztalosmunkát Mihályi Józsa, a rézöntést pedig Stark József tatai mesteremberek végezték. Az eredeti, 1862-ben elkészült földgömböt a nemzeti könyvtár Térképtárában őrizzük
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszéke 2008 májusában közel 900 darab nagy felbontású fényképfelvételt készített az eredeti Perczel-földgömbről. Ezek feldolgozásával készült el a mai állapotot bemutató 3D-s modell, azaz létrejött a Perczel-glóbusz állapotrögzítő digitális hasonmása, amelynek egy kisebb felbontású változata került be a Virtuális Glóbuszok Múzeumába, hogy az interneten is széleskörűen hozzáférhetővé váljon.
Továbblépésre 2018-ban nyílt lehetőség, amikor befejeződött a digitális restaurálás és rekonstrukció. Ennek során az eddig meglévő digitális anyagot át kellett szerkeszteni, kiszűrni az esetleges hibákat és rekonstruálni a hiányzó tartalmakat. Ez különösen a lakkréteg által olvashatatlanná vált névanyag esetében okozott komoly nehézségeket, mert Perczel nem teljesen következetesen, de a kor szellemének megfelelően törekedett a magyaros írásmódra, így a glóbuszon a név eltérhet a feltételezett forrástérkép írásmódjától, illetve a mai magyaros írásmódtól is. Egyúttal az eredetinek közel megfelelő betűkészlettel kellett újraírni a földrajzi helyneveket. A pótlás során összesen 2872 rajzi és 3252 névrajzi kiegészítést tettek a szakemberek.
A munkához hozzátartozott a Perczel által használt forrásmunkák feltárása is, utolsó fázisa pedig a földgömb fizikai újraalkotása volt, melynek során megtörtént a digitális anyag kinyomtatása, majd gömbre kasírozása. Eközben elkészült a míves faállvány és a réz meridiánkör, melyek összeállítása után Perczel László földgömbje újra a régi fényében tündökölhet.
