A holocaust nemzetközi emléknapja. 1. rész

2020. január 27. 20:49 - nemzetikonyvtar

Szerb Antal és Sárközi György művei a Magyar Elektronikus Könyvtárban

75 évvel ezelőtt ezen a napon szabadult fel az auschwitz-birkenaui náci haláltábor, és ugyanezen a napon halt meg a balfi munkatáborban Szerb Antal (szül.: Budapest, 1901. május 1.) író, irodalomtörténész, az 1920-as és 1930-as évek fordulóján jelentkező ún. esszéíró nemzedék (Németh László és Halász Gábor mellett), a Nyugat folyóirat ún. „második nemzedékének” legjelentékenyebb alakja.

szer_antal.jpg

Szerb Antal. In. A Dunánál. Magyarok a 20. században (1918–2000), Budapest, Enciklopédia Humana Egyesület, 2001. (Encyclopaedia Humana Hungarica 9.) – Magyar Elektronikus Könyvtár 

A balfi munkatábor foglya volt Halász Gábor (szül.: Budapest, 1901. július 4.) író, esszéíró, kritikus, irodalomtörténész, Kézirattárunk vezetője és Sárközi György (szül.: Budapest, 1899. január 22.) író, költő, a népi írók mozgalmának jeles alakja, a falukutató szociográfia elindítója, akik Szerb Antal halála után néhány héttel szintén a holocaust áldozataivá váltak – Sárközi György március 8-án halt meg, Halász Gábor pedig ugyanabban a hónapban, de az ő halálának pontos napját máig sem ismerjük.

„Kedves Sándor, most az egyszer nem irodalmi kérdésben fordulok hozzád, hanem nagyon súlyos egyéni kéréssel. Sáncmunkára vagyok beosztva Balfon (Sopron mellett), otthontól és minden utánpótlástól elzárva. Velem volt Szerb Tóni is, de sajnos csak volt; tegnapelőtt temettük el. Itt van Sárközi Gyuri is, aki majd csatlakozik kérésemhez: küldj valami pénzösszeget kölcsönképpen, amit alkalomadtán majd visszafizetünk. A legjobb lenne persze a természetbeni segítség, élelmiszer, csak félek, hogy a csomag elvész, pénzt állítólag inkább közvetítenek. Ne haragudj, hogy ilyen kéréssel zaklatlak, de igazán a legvégsőkről van szó. Előre is hálás köszönettel ölel Halász Gábor. Sanyikám, de profundis … Segíts rajtunk, ha lehet és ha tudsz. Ölel Sárközi Gyurka.”

 

Halász Gábor és Sárközi György levele Weöres Sándorhoz, (Balf, 1945. január 31.)

Rajtuk kívül számos magyar író vált a holocaust áldozatává 1945-ben és az azt megelőző években.

1945-ben Ligeti Ernő (szül. Kolozsvár, 1891. március 19.) erdélyi újságírót, az Erdélyi Szépmíves Céh könyvkiadó egyik megalapítóját, majd a Magyar Nemzet főmunkatársát Budapesten feleségével és kisfiával együtt a nyilasok lőtték le január 10-én.
Kemény Simon (szül.: Tass 1882. augusztus 19.) költőt, újságírót, kritikust, lapszerkesztőt január 27-én nyilasok lőtték agyon budapesti háza kertjében.
Pap Károly (szül.: Sopron, 1897. IX. 24.) író január 31. után halt meg Buchenwaldban.
Éri-Halász Imre (Nyíregyháza 1900. május 19.) író, újságírót, sikeres kabarészerzőt és vígjátékírót, az Egy csók és más semmi (1933) című zenés komédia szerzőjét, akinek írói hagyatékát Kéziratárunk őrzi, január végén Zalaszentgróton ölték meg.
Gelléri Andor Endre (szül.: Budapest, 1906. március 30.) író 1945-ben a mauthauseni, majd a gunskircheni koncentrációs táborba került. A tábor fölszabadulását megérte, de flekktífuszban Hörschingenben május 10 és 20. között meghalt.
Mihály István (szül.: Budapest 1892. június 29.) filmdramaturg, filmrendező, forgatókönyvíró, újságíró az ausztriai Bruck an der Leithánál kényszermunkavégzés során halt meg február 23-án.

1943 januárjában munkaszolgálatosként halt meg Ukrajnában Rejtő Jenő (szül.: Budapest, 1905. március. 29) író és Bálint György (szül.: Budapest, 1906. július 1.) író, újságíró, kritikus. Rejtő Jenő a hónap első napján Jevdokovóban, Bálint György pedig 21-én Sztarij-Nyikolszkojében.

1944-ben a magyar írók közül a holocaust áldozataként halt meg Elek Artúr (szül. Budapest, 1876. február 8.) író, kritikus, művészettörténész, újságíró, tanár, lapszerkesztő, aki a német csapatok bevonulása után április 25-én Budapesten öngyilkos lett.
Kner Imre (szül.: Gyoma, 1890. február 3.) neves gyomai nyomdász, tipográfus, könyvtervező, az új magyar könyvművészet megteremtője a mauthauseni koncentrációs táborban halt meg május 12-én.
Karácsony Benő (szül. Gyulafehérvár, 1888. szeptember 7.) erdélyi írót és Révész Béla (szül.: Esztergom, 1876. február 17.) írót, újságírót, lapszerkesztőt 1944 nyarán ölték meg Auschwitzban.
Tolnai Simon (szül.: Nagyvárad 1867. március 28.) lap- és könyvkiadó, bűvész, a népszerű Tolnai Világlapja, a Tolnai Világtörténelme és a Tolnai Világlexikonja kiadója hetvenhat évesen Mauthausenben halt meg október 2-án.
Komor András (szül.: Budapest, 1898. április 26.) író, költő, kritikus, akinek kéziratos hagyatékát Kézirattárunk őrzi, az ötödik munkaszolgálatos behívó kézhez vétele után, október 26-án lett öngyilkos.
Mónus Illés (szül.: Balta, Oroszország, 1888. március 12.) újságíró, szociáldemokrata. A nyilasok végezték ki november 2-án Budapesten.
Radnóti Miklós (szül. Budapest, 1909. május. 5.) költő, akit a Győr melletti Abda község határában 21 társával együtt november 9-én végeztek ki.
Szomory Dezső (szül.: Pest 1869. június 2) író, drámaíró, újságíró november 30-án éhen halt Budapesten.

2014 óta az 1943-ban, 2015 óta az 1944-ben, 2016 óta pedig az 1945-ben elhunyt írók művei szabadon elérhetőek az interneten. A jelenlegi szabályozás szerint az alkotó halálát követő évtől számított 70 évig műveinek megjelentetése engedélyköteles, ez után azonban a szerzői jogvédelem hatálya alól felszabadult művek szellemi közkinccsé válnak.

Szerb Antal művei a Magyar Elektronikus Könyvtárban:

Szerb Antal fordításai, átdolgozásai a Magyar Elektronikus Könyvtárban:

Sárközi György művei a Magyar Elektronikus Könyvtárban:

Sárközi György fordításai, átdolgozásai a Magyar Elektronikus Könyvtárban:

  • Hoffmann, Ernst Theodor Amadeus: Brambilla hercegnő; Diótörő és egérkirály, ford. Sárközy György, Budapest: Franklin, [1930]; Diótörő, [Sárközi György és Juhász Andor fordítását gondozta Tarbay Ede], Budapest: Móra, 1979.
  • Francesco Petrarca daloskönyve, Budapest: Franklin, [1943].
  • Mann, Thomas: Válogatott elbeszélések [Trisztán; Tonio Kröger; Halál Velencében; Úr és kutya idill; Mario és a varázsló: Tragikus útiélmény; Az elcserélt fejek: Indus legenda], fordító Kosztolányi Dezső, Lányi Viktor, Sárközi György, Horváth Henrik, Budapest: Európa, 1974.
  • Mann, Thomas: József és testvérei, fordító Sárközi György, Káldor György, Budapest: Park, 1993. [E kiadás szöveghiányainak pótlásával a Gabó Kft. 2005-ös kiadása alapján.]

Blogbejegyzésünk második része itt olvasható.

Korábbi blogbejegyzéseink:

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr8215431408

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.