A Négy fal között, Kosztolányi Dezső első verseskötete

2020. március 29. 14:41 - nemzetikonyvtar

A költő születésének 135. évfordulójára

A századfordulón, mely a modern művészetek és irodalom bontakozásának időszaka, a szépirodalmi szövegeket és bírálatokat rendszeresebben közlő ismert enciklopédikus lapok (Vasárnapi Újság, A Hét) és hírlapok (Pesti Napló) mellett megjelentek az első olyan kísérletek, amelyek kizárólag modern irodalmi és művészet(elméleti)i szövegeket kínáltak az olvasóknak. Osvát Ernő és Fenyő Miksa még a Nyugat megalapítása előtt több orgánummal kísérletezett ennek jegyében: előbb a társadalmi és művészeti fórumnak egyaránt számító Magyar Géniuszt kívánták haladó irodalmi lappá alakítani, majd 1905-ben ugyanezzel a célkitűzéssel alapították meg a mindössze tizenegy számot megélt Figyelőt, helyet adva a pályakezdő Ady Endrének, Kosztolányi Dezsőnek, Szini Gyulának, Biró Lajosnak és Kaffka Margitnak. Itt jelentek meg Kosztolányi első versei, melyekre a szerkesztők felfigyeltek, s így az 1908-ban induló Nyugatban magától értetődő volt a jelenléte.

097hub1_ka7006_2_kosztolanyi_szinhaztorttar_nagy.jpg

Kosztolányi Dezső (Budapest, 1910 körül) – Színháztörténeti Tár: Ltsz. KA 7006/2 (heliogravür példány)

Addig azonban Kosztolányi számos fórummal kísérletezett. Az unokatestvérével, Brenner Józseffel – aki később Csáth Gézaként a modern novellisztika megkerülhetetlen szerzője lett – közösen szerkesztett Előre című lapot több követte a sorban: a Budapesti Naplóban, a Szeged és Vidékében, a Bácskai Hírlapban és a Tűzben, A Hétben és a Budapesti Naplóban is jelentek meg művei. A gazdag verstermést összegyűjtve, Ady Új versek kötetét követően és a Nyugat indulása előtt, 1907 tavaszán a Pallas kiadó gondozásában került kiadásra a Négy fal között komoly visszhangot kiváltva. Számos mérvadó kritikus bírálta vagy méltatta Kosztolányi bemutatkozó kötetét, köztük Ady Endre, Kaffka Margit, Lukács György és Schöpflin Aladár is.

137kosztolanyi_negyfal_kozott_cimlap_002_hub1_188652.jpg

Kosztolányi Dezső: Négy fal között (címlap); [Budapest], a Pallas Részvénytársaság Nyomdája, 1907. – Törzsgyűjtemény

A százharminchárom költeményt tartalmazó kompozícióban szonettek, helyzetdalok, városi zsánerképek, alkalmi óda, ballada is előfordulnak, sőt egy hosszabb elbeszélő költemény is. A műfaji és tematikai sokszínűség egyaránt mutatja a fiatal szerző útkeresését és kísérletező attitűdjét. E művek – miként több kortárs kritikusa is figyelmeztet erre – esztéta költő munkái, s jól érződik az a költészeti tradíció, melyet Kosztolányi nemcsak ismert, hanem annak fogásait tudatosan használta is. Mintái és példaképei között többek hatása erőteljesebben felfedezhető: így a magyar elődökön, Komjáthy Jenőn, Reviczky Gyulán kívül Charles Baudelaire, José Maria de Heredia, Walt Whitman, Rainer Maria Rilke, Leconte de Lisle, akiknek műveiből számos műfordítást is közzétesz majd. A Négyesy László vezette stílusgyakorlati szemináriumokat látogató Kosztolányi birtokában volt tehát a formai és stilisztikai tudás minden szükséges kellékének, és talán emiatt sikerült is elkerülnie, amit sok kortársának nem: Ady hatása, epigonizmus nélkül bontakozott ki költészete.

A Négy fal között szerkezete fokozott tudatosságra vall: a vaskos, hozzávetőleg tíz ív terjedelmű kötet ciklusokba rendezett, melyek vezérelve tematikus: pl. A Budapesti-ciklusból a fővárost idézi meg, a Lámpavilágnál a gondolati líra darabjait gyűjti egybe, a Magyar szonetteket a hazai történelem kitüntetett pillanatai és személyiségei (Mohács, Szent László, Zrínyi, Mátyás) ihlette, s Pasztellek zömében felrajzolt hangulatskiccek.

A kötet verseihez Kürthy György öt olyan szecessziós grafikát is készített, melyek egyszerre ragadják meg a költemények egy-egy motívumát, és egyszerre ültetik át képi szöveggé a művek impresszionista hangoltságát.

136kosztolanyi_negyfal_kozott_borito_001_hub1_188652.jpg

Kosztolányi Dezső: Négy fal között (borító); [Budapest], a Pallas Részvénytársaság Nyomdája, 1907. – Törzsgyűjtemény

A kötet borítója – mely egyébként több színvariációban, pl., kék és bíbor változatban jelent meg –, a szecessziónak a növényi ornamentikát hasznosító változatát geometrizált formavilágúvá alakított válfajával és erőteljes színezetével magára vonja a figyelmet. Ezt a némileg túlrajzolt kompozíciót a belíveken található fekete-fehér grafikák nagyon decensen ellenpontozzák. Az impresszív grafikák pontosan tükrözik a költemények atmoszféráját és gondolatvilágát: az elkülönülést, magányt, bezárkózást és a szerző analitikus világlátását. A kötet kinyomtatásakor még csak huszonöt éves grafikus, Kürthy György már sikereket tudhat maga mögött az Európa-szerte híres és Magyarországon is nagy hatású müncheni élclap, a Fliegende Blätter közölte rajzait, ezzel egyidejűleg a Budapesti Napló müncheni tudósítója volt, valamint a Hevesi Sándor vezette modern színházi kísérletben, a Thália Társaság kötelékében színészettel is próbálkozott – igen nagy sikerrel.

Miként a kötet kései értelmezői és Kosztolányi monográfusai – Szegedy-Maszák Mihály, Arany Zsuzsanna, Veres András – felhívják erre a figyelmet, a Négy fal között az induló modernség egyik korai kötete, melyet csak Ady 1906-os Új versekje előzött meg, ám attól formai és modalitás szempontjából is jelentősen eltérő kompozícióval. Érezték ezt a kortársak és maga Ady Endre is, aki az első bírálatot írta publikációs fórumuk, a Budapesti Napló számára. Kritikájának lényege Kosztolányi „irodalmi író” mivoltának hangsúlyozása, melyben az esztéta költőt nem túl hízelgően Szász Károlyhoz hasonlította. Kosztolányira e bírálat mély hatást tett: elkedvetlenedését a barátaival, Juhász Gyulával és Babitscsal való levelezése is mutatja, és az 1929-es A Toll-vita is, melyben még ekkor is „viszontbírálta” az akkor már tíz éve halott Ady kötészetét.

A Négy fal között második, jelentősen átdolgozott kiadására 1917-ben került sor a Tevan kiadónál: a szerző harmincnégy költeményt kihagyott a kötetből, és a ciklusba rendezést is megszüntette. Az 1935-ös Összegyűjtött költeményeibe már csak tizenöt korai mű kerül be, noha a kötet motívumai átszövik az egész lírai életművet, egyes darabjai pedig újabb kompozíciókba kerültek bele.

Rózsafalvi Zsuzsanna, Kézirattár

 

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr6415568826

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.