„Párizson keresztül akarok nagy magyar színésznő lenni”

2021. április 04. 18:00 - nemzetikonyvtar

25 éve hunyt el Perczel Zita

1_perczel_zita_opti.jpg

Perczel Zita. Fotó: Angelo. [Funk Pál] repr. Dobos I. Szolnok – Színháztörténeti és Zeneműtár. KC IX. 4.

Negyedszázada, 1996. április 4-ének reggelén hunyt el Perczel Zita színésznő. Sírja a Farkasréti temető művészparcellájában van. Az 1918. április 26-án született, külföldön szerencsét próbáló magyar díva sorsa részben Hajmássy Ilonához (Ilona Massey), a hollywoodi filmcsillaghoz hasonlítható.

2_opti.jpg

Hettyey Aranka mint Phylaminte és Perczel Zita mint Armande Molière Tudós nők című színdarabjában. Nemzeti Színház, 1934. december 14. Wellesz Fotószalon – Színháztörténeti és Zeneműtár. KB 5816/1

Perczel Zita még húszéves sem volt, s már sikeres színésznőnek mondhatta magát. Pályája a Nemzeti Színházban indult, ahova jórészt tanára, támogatója, felfedezője, Hettyey Aranka jóvoltából került. Ezt követően 1935–37-ig a Vígszínház tagja lett. Számos magyar filmben játszott, melyek közül leghíresebb a Gaál Béla rendezte Meseautó (1934) volt. Ebben Kovács Vera szerepében aratott sikert.

3_10.jpg

Perczel Zita lovon. 1936 körül. Fotó: Kraszna Andor – Színháztörténeti és Zeneműtár. 2157/1961.

Kissé furcsa előzmények után, anyai óvásból, egy kapcsolatból megszabadulni, hogy egy másiké legyen, akitől hamarosan a halál választja el, szerelemből, kalandvágyból, ki tudja, ki érti más életét pontosan, de egy biztos, 1937 végén Párizsba indul. Végleg. Az indulás kissé bizonytalan okait, részleteit a könyv alakban csak halála után megjelent önéletrajzi visszaemlékezésében maga is megörökítette.
Húszéves, s már Párizsban van, azután világ körüli turnéra indul, Amerika, de csak Hollywood mellett, majd sok-sok viharos, küzdelmes év után ismét Párizs, a fény városa… Házasságok, anyai szerep, majd végül hazatérés, s itthoni, mind színpadi, mind filmes komolyabb sikerek…
Párizsi debütálásához fűződő reményeit jól összefoglalja a korabeli tudósítás, Guthy Böske (1901–1959) hitelesnek tűnő, eleven és kedves beszámolója, melynek címe is vallomás a művésznőtől: „Párizson keresztül akarok nagy magyar színésznő lenni”. (Színházi Élet, 28. évf., 1938. február 20–26, 9. sz., 13–15.)

„»Budapest a battu Paris« – Budapest legyőzte Párizst, írja az egyik leghíresebb francia kritikus Perczel Zita premierje után. Perczel Zita párizsi primadonna lett.”

Guthy Böske: „Párizson keresztül akarok nagy magyar színésznő lenni”. In. Színházi Élet, 28. évf., 1938. február 20–26, 9. sz., 14. – Törzsgyűjtemény

A Théâtre Saint-Georges színpadán aratta első, kirobbanó sikerét, a Barbara című, három felvonásos, Michel Duran által írt komédiában.
Az igazsághoz, s hogy azért kissé jobban képben legyünk, hozzátartozik a következő jellemzés, magától a színésznőtől:

„A környéken, amit Pigalle-nak is hívnak, sok színház van, mulatók, utcai árusok, kis kávéházak, utcanők. Színháznegyed, mulatónegyed és szerelempiac. […] A Théâtre Saint-Georges Színház a párizsi színházi világ szívében van. Egyike Párizs legrégebbi színházainak.
[…]
A legnagyobb meglepetésem a színház mérete volt. Az óriási pesti Nemzeti vagy Vígszínház után a Saint-Georges Színház szinte ijesztően kicsi volt. Mintha nem lett volna távolság a színpad és a nézőtér között. A színpadról az utolsó sort is lehetett látni, leghátul pedig olyan páholyok voltak, amelyek előtt aranyozott rács volt, aki a páholyban ült, nézhette az előadást, de őt nem látták.”

Perczel Zita: A meseautó magányos utasa. Szerk.: Bárdos Judit, Huzsvári Erzsébet, Budapest, Áron, 2000, 79, 82. – Törzsgyűjtemény

 Guthy Böske szavaival:

„És ezen a színpadon mert kiállni az a fiatal, magyar színésznő, aki tavaly ilyenkor még úgyszólván egy hangot sem tudott franciául. Szerepét, ha enyhe akszannal is, de franciául, sőt az itteniek szerint »delicieuse« kiejtéssel mondja. A lapok áradozva írnak nemcsak a szépségéről, de a színészi képességeiről is.
Megkérdeztem a szerzőt, Michel Duran-t, mi ennek a rendkívüli sikernek a titka? Duran, a volt színész, Párizs legtökéletesebb színházi és filmkritikusa (a párizsi Egyed Zoltán), azt mondja, hogy a jó kritika nem meglepetés számára. Ő az első próbán látta, hogyha a darab talán nem lesz jó, Perczel Zita biztosan beérkezik. De a darab is jó és remek a férfi főszereplő, Daniel Lecourtois, aki régi kabalája a szerzőnek, mert előző nagysikerű darabját is ő vitte sikerre.
[…]
A főpróbán, amikor először jelent meg a színpadon, lelkes, nagy taps fogadta. »Comme elle est belle«…»Comme elle est jeune!« – hallottam mindenfelől. Tetszett a játéka.
[…]
Van egy bűbájos jelenete, amikor, mint vamp, csókolni tanítja az esetlen, vidéki, jövendő férjét. Valóságos csókiskolát tart: bemutatja a szülői, baráti, flirt, film, szerelmi és búcsúcsókot. A publikum tombolva ünnepelte a jelenet után.”

Guthy Böske: „Párizson keresztül akarok nagy magyar színésznő lenni”. In. Színházi Élet, 28. évf., 1938. február 20–26, 9. sz., 14. – Törzsgyűjtemény

 

„Perczel kábítóan elegáns. Képzelhetik: Germaine Lecomte tervezte a ruháit, a kalapját pedig Agnes.
Az öltözőben annyi volt a gratuláns és a virág, hogy bár egy kis szalont is kapott a helyiséghez, alig tudtam fél percre hozzáférni.
[…]
Az igazgató, Benoît-Léon Deutsch névjegyén az állt: »Boldog vagyok, hogy én mutathattam be Párizsnak«.”

Guthy Böske: „Párizson keresztül akarok nagy magyar színésznő lenni”. In. Színházi Élet, 28. évf., 1938. február 20–26, 9. sz., 13. – Törzsgyűjtemény

 

A Paris-soir 1938. február 9-i számának színházi rovatában – Dernières nouvelles théâtrales – hosszú cikk jelent meg a „Barbara” bemutatójáról, a jónevű újságíró, romanista, irodalomtörténész, Pierre Audiat (1891–1861) tollából Au Théâtre Saint-Georges. „Barbara”. Comédie en trois actes de M. Michel Duran címmel. Benne az ismert grafikus, festő, illusztrátor, Jean-Dominique Van Caulaert (1897–1979) karikatúrája is szerepelt Perczel Zitáról.

10_perczel_zita_karikatura.jpg

Jean-Dominique Van Caulaert (1897–1979) francia festő, illusztrátor karikatúrája Perczel Zitáról a Paris Soir-ban. In. Színházi Élet, 28. évf., 1938. február 20–26, 9. sz., 15. – Törzsgyűjtemény

Audiat pedig így zeng erről a „kvázi-istennőről”:

„Barbara szerepét Perczel Zita kisasszony, a budapesti vödett »világítja« meg, tegnap debütált Párizsban, holnap párizsiak kényeztetik. Csak a mitológia költői képei (Vénusz ragyogása, Auróra rózsái, Apolló aranya) tudják kifejezni azt a boldog ragyogást, amely e fiatal és gyönyörű művésznőből fakad.”

Pierre Audiat: Au Théâtre Saint-Georges. „Barbara”. Comédie en trois actes de M. Michel Duran. Ford.: A szerző. In. Paris-soir, 1938. február 9., 9.

11_20210330_165822.jpg

„Az öltözőben.” A Théâtre Saint-Georges-ban, a Barbara kirobbanó sikere után, a rajongóitól kapott virágokkal. Fotó: Manuel. In. Színházi Élet, 28. évf., 1938. február 20–26, 9. sz., 14. – Törzsgyűjtemény

A Színházi Élet tudósítójának, Guthy Böskének a korábban már idézett interjúban Perczel Zita elmondta, hogy a bemutató sikere fölött érzett első örömében Hettyey Arankának táviratozott, hozzáfűzve: „ő csinált belőlem színésznőt, ő volt az, aki hitt bennem.”
Ez a mondat egybecseng a Nemzeti Színház ismert színésznője, a színiiskola tanára, Hettyey Aranka Perczel Zitának korábban mondott szavaival: „Neked két anyád volt, a saját anyád, és én… A színpadra én szültelek téged.”
Perczel Zita életútja akár egy, az általa játszottakhoz hasonló színdarabban is szerepelhetne, de a valóság sokszor izgalmasabb és tanulságosabb bármiféle kitalált történetnél. Kései, de még épp időben történő hazatérésével, aktív színésznői szereplésével a korai filmes szerepein túl is adott valamit még a kíváncsi magyar közönségnek. Megismerték és újra megszerették.

Kis Domokos Dániel (Színháztörténeti és Zeneműtár)

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr6716487144

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása