Jakob Glatz (1776–1831) evangélikus lelkész, egyházi tanácsos, kora gyermekirodalmának egyik legismertebb szerzője, 245 évvel ezelőtt született Poprádon, és 190 évvel ezelőtt hunyt el Pozsonyban.
W. Binder: Jakob Glatz. Őrzőhely: Osztrák Nemzeti Könyvtár, Bécs; Österreichische Nationalbibliothek, Wien. A kép forrása: Wikipédia (magyar kiadás)
Közép- és felsőfokú tanulmányait előbb a késmárki gimnáziumban, majd a pozsonyi evangélikus líceumban végezte. 1796-tól a jénai egyetemen tanult, 1797-től hat éven keresztül Christian Gotthilf Salzmann (1744–1811) schnepfenthali intézetében dolgozott nevelőként, illetve a német és a latin nyelv tanáraként.
A Salzmann Intézet a thüringiai Schnepfenthalban., 1843. A kép forrása: Bookloker
Salzmann az intézetét a filantropizmus jegyében szervezte meg, munkája során a tevékeny, a társadalom számára hasznos leendő polgár nevelését tűzte ki célul. A 18. század utolsó harmadában Németországban kibontakozó, felvilágosult nevelési irányzat eszménye az olyan erényes polgár nevelése volt, aki neveltetésének köszönhetően hivatásában képes volt helytállni. A filantropizmus elveit követő pedagógusok az angol és francia felvilágosodás motívumait is felhasználva az ember teljes kiművelését tették meg feladatukul, melynek része volt a praktikus ismeretek megtanítása, a modern nyelvek tanulása és a testi nevelés is. Az emberszeretet és a közhasznú tevékenységek eszménye képezte a nevelés alapját. A filantropisták bíztak abban, hogy a tanulók képesek az intézményes nevelés keretein belül a társadalom számára is hasznos erények elsajátítására.
1799-ben jelent meg név és kiadó feltüntetése nélkül a Freymüthige Bemerkungen eines Ungars über sein Vaterland Glatz tollából, amely szokatlanul kemény hangnemben bírálta a korabeli Magyar Királyság politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális viszonyait.
A mű megírása miatt Glatz Jakab nem térhetett vissza Magyarországra, és a Tessedik Sámuel szarvasi iskolájában felkínált tanári állást sem tudta elfoglalni.
Jakob Glatz: Freymüthige Bemerkungen eines Ungars über sein Vaterland. Auf einer Reise durch einige ungarische Provinzen, Teutschland [Gotha], [Karl Wilhelm Ettinger], 1799. Címlap. – Törzsgyűjtemény. A kép forrása: Google Könyvek
Tessedik személyét, népnevelő munkásságát több német lapban is megörökítette, többek között a Der neue Teutsche Merkur közölte Glatznak a Tessedik Sámuelről szóló költeményét 1798-ban.
1804-től Jakob Glatzot az egyik bécsi evangélikus iskolában előbb tanítóként alkalmazták, később megválasztották az ottani evangélikus gyülekezet lelkészének, majd 1806-ban kinevezték egyházkerületi tanácsosnak. Glatz tevékenyen részt vett a bécsi evangélikus teológiai intézet újjászervezésében. Később megromlott egészségi állapota miatt lemondott lelkészi állásásról, és 1824-től családjával Pozsonyba költözött, ahol is néhány évnyi betegeskedés után elhunyt.
Jakob Glatz pedagógiai nézeteire, melyek a gyermek- és ifjúsági könyveiben is visszatükröződtek, meghatározóan hatottak a Schnepfenthalban eltöltött évek. Több tucat ifjúsági könyve jelent meg, ezek nagy része megtalálható a nemzeti könyvtár állományában.
Jakob Glatz: Die frohen Kinder, oder Erzählungen und Bilder aus der Kinderwelt, Wien, Triest, Baden, Geistinger, [1806]. Metszet a könyvből. – Törzsgyűjtemény
Könyvtárunk Kézirattárában megtalálható Glatz Jakabnak Széchényi Ferenchez írt levele, amelyben megköszöni a könyvtáralapítónak a könyvgyűjteményéről készült katalógusát (Jelzet: Fol. Germ. 883. fol. 10.).
Szabóné Kozma Katalin (Retrospektív Feldolgozó Osztály)
