December 16–17-én az MTA Humán Tudományok Kutatóházában rendezte meg a IV. Scriptorium-konferenciát az Országos Katolikus Gyűjteményi Központ, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Klasszika Filológia Tanszéke és a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Moravcsik Gyula Intézete. Régen várt eseményre került sor, a járványhelyzet miatt 2020 tavasza óta csúszott a tudományos tanácskozás.

A Scriptorum-konferenciasorozat fókuszában a kéziratosság vizsgálata áll, ennek a kérdésnek az időbeli kiterjedtségét és mindenkori jelentőségét jól szemlélteti, hogy az előadások témája közt előfordult IX. századi kódex és az utóbbi évtizedek szamizdat irodalma is. Csütörtök reggeltől péntek délig hat szekcióban hangzottak el az előadások, melyet elsősorban az előadókra alapuló kéttucatnyi hallgató követett a helyszínen, de további érdeklődők is csatlakoztak az interneten keresztül. Az Országos Széchényi Könyvtárat több szempontból is érintette a konferencia. Egyrészt a Kutatási és Különgyűjteményi Főosztály két kollégája, Hende Fanni, az MTA-OSZK Res Libraria Hungariae Kutatócsoport, ELKH tagja és Szovák Márton, a Régi Nyomtatványok Tárának munkatársa is előadott a konferencián.

Hende Fanni Újabb töredék a Zalka-antifonáléból című előadása a konferencia első napján

Hende Fanni előadásában a Zalka-antifonále legújabb töredékének azonosítását ismertette. A Res Libraria kutatócsoport a nemzeti könyvtár kézirattöredékei mellett figyelemmel kíséri a magyarországi gyűjteményekben fennmaradt töredékeket is, így került a kolléganő látóterébe egy Szegeden őrzött könyv borítójaként használt kódexlap is. Hende Fanni bemutatta az őrzőkönyv történetét, a kötéshez használt makulatúra többi azonosítható darabját és természetesen a töredék anyakódexben elfoglalt helyét, így bepillantást nyújtott a töredékkutatók munkájához szükséges széleskörű ismeretekbe is a vízjelkutatástól kezdve az egyháztörténeti vizsgálatokig. 

Szovák Márton Kéziratos hír- és híradásgyűjtemény Velencéből című előadása a konferencia második napján

Szovák Márton a velencei Marin Sanudo naplójának (1496–1533) néhány magyar vonatkozású bejegyzését ismertetve és példaként használva helyezte el a naplót a velencei reneszánsz történetírás keretében. Sanudo munkája olyan különlegességeket tartalmaz, mint egy a Széchényi Könyvtárban is őrzött, ritka, magyar vonatkozású nyomtatvány kéziratos másolata, és számos értesülés magyar diplomatákról és diplomatáktól.

Litterae serenissimae principis domini Johannis Regis Hungariae ad principes imperii et ad Carolum caesarem..., s. l., 1529. Jelzet: RNYT RMK III. 275 – Régi Nyomtatványok Tára

Ezzel a gyűjtőszemlélettel Sanudo korát megelőző történetírói munkát alkotott, melyet viszont csak a késő utókor ismert fel és kezdett kellőképpen értékelni.
A nemzeti könyvtárhoz másik szempontként nem az előadók, hanem az előadások tárgyai kapcsolódhatnak. P. Kocsis Réka, az ELTE BTK nyelvész doktorandusza a nyelvemlékkódexek lapszéli megjegyzéseit vizsgálta, melyek közül többet könyvtárunk őriz (például a Tihanyi-kódexet és Kazinczy-kódexet). Az előadásból a marginális megjegyzések alapján pontosított datálási kérdésekről is értesülhetett a hallgatóság. Domokos György, a PPKE BTK olasz tanszékének oktatója egy velencei kalmár magánlevelét mutatta be, melyet ma a Kézirattárban őriznek (Fol. Ital. 15).

Domokos György Különös kézirat Beatrix királyné koronázásáról című előadása a konferencia első napján

A levélíró beszámol rokonainak arról, hogyan fogadta Mátyás király a Magyarországra érkező menyasszonyát, Beatrix királynét. A hallgatóságnak nemcsak a vőlegény öltözetének ismertetése – gyöngyökkel kivarrt nadrág – okozott vidám perceket, hanem az anyagias kereskedőszemlélet, amellyel a levél írója gyakorlatilag minden említésre kerülő tárgy értékét felbecsülte, így egyébként értékes gazdaságtörténeti forrást létrehozva.

Szovák Márton (Régi Nyomtatványok Tára)