Farsang farka

2022. február 25. 06:00 - nemzetikonyvtar

A farsangi idő vége

A most következő néhány nap az idei farsang utolsó időszaka, utolsó hétvégéje. Jövő kedden húshagyó, szerdán hamvazószerda, a nagyböjti idő kezdete. Sok helyen tartanak ebben az időszakban bálokat, jelmezbálokat, s ilyenkor szokták megrendezni az idén február 24-től március 1-ig tartó mohácsi busójárást is, amely 2013-tól az UNESCO az Emberiség Szellemi Kulturális Öröksége reprezentatív listáján is szerepel.

„Aki idáig elfogadhatónak tartja a farsangi menetnek mint a temetés paródiájának magyarázatát, nem fog azon csodálkozni, hogy a menet középpontjában a Halál földi helytartója, a sírásó áll. Karnevál hercege egyszerűen a hullamosó vagy temetőőr, szóval a sírásó. Neve pedig így származott. A rómaiaknál a hullaravatalozó helynek carnarium volt a neve, olaszul carnaio, németül Karner. A szolgának a neve pedig olaszul valetto, franciául valet. A Karnevál herceg eredeti neve tehát carnarvalet, vagyis a „hullaház szolgája” – a sírásó – volt. A mai nyelvből, úgy az olaszból, mint a franciából, hiányzik ez a fogalom, de megmaradt a középkori Párizs egyik ma is létező legrégibb épületének nevében: ez a Párizs város történeti emlékeit magában foglaló Musée Carnavalet; tulajdonosa valaha bizonyára a város sírásója lehetett.”


Supka Géza: Karnevál herceg, avagy a halál temetése. Részlet. In: Uő: Kalandozás a kalendáriumban és más érdekességek, Budapest, Helikon, 1989. – Magyar Elektronikus Könyvtár

Magyar Casino-bál 1878. február 16-án Korai, díszes magyar táncrend – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Egy ritkán látható fénykép: József Attila szoknyában, parókával (Hódmezővásárhely, 1929. február 10.) –  Kézirattár. A kép forrása: Magyar Digitális Képkönyvtár

„Az ókori népek tavaszünnepének, főleg a római szaturnáliá-knak hagyományaiban gyökerező, de a germán Hold s a szláv Perchta ünnepével is megtetézett szokás- és hagyománykör az európai népeknél továbbélt. A téli napforduló után tartott téltemető-tavaszkezdő ünnepségek az egyházi évben a karácsonyi és a húsvéti ünnepkör közé szorult. Mivel azonban a húsvét a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtöltétől függ, az azt megelőző, előkészítő negyvennapos böjt kezdő napja, a hamvazószerda is ennek megfelelően – jó egy hónapnyi eltéréssel – változik. Az előtte levő időszak, a farsang húshagyókeddel végződik. E napnak német neve Fastnacht (böjtelőéj) volt. E szó bajor-osztrák szájon annak idején Vaschanc, ebből pedig nálunk fassang, majd farsang lett. És ez lett a neve a vízkereszttől, vagyis január 6-tól hamvazószerdáig terjedő, rövidebb-hosszabb időszaknak is.” 

Bogdán István: Farsang. Részlet. In: Uő.: Régi magyar mulatságok, Budapest, Magvető, [1979] – Magyar Elektronikus Könyvtár

[Farsangi sör], grafikai plakát, 1926 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár. A kép forrása: Magyar Digitális Képkönyvtár

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr3317733464

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása