„A modern ember ma már alig nélkülözheti a fényképezőgépet. Ezer és ezer esemény kíséri életünket, melyek váltakozásai, különböző helyzetei és csoportosítása érdekelnek bennünket. Képek különféle változata az élet, mely egy-egy fényképen megörökítve kellemes, tanulságos vagy éppen hasznos lehet a számunkra.”
Kodak, Budapest, ca. 1926. 8 p. 19,5 cm. 1. – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár
Ezt a szöveget akár ma is írhatták volna, de nem. Talán az, hogy okostelefon helyett fényképezőgép szerepel, elárulja, hogy régebbi. De hogy mennyivel? Közel 100 évvel ezelőtt írták le ezt a gondolatot egy Kodak árjegyzékben.
Kodak. Bp., Kodak, ca. 1926. 8 p. 19,5 cm. Jelzet: Kny.C 924. – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár
Az Eastman Kodak Company (röviden Kodak), egy fotográfiára szakosodott amerikai multinacionális vállalat, melyet George Eastman (1854–1932) amerikai üzletember és feltaláló alapított. Kifutófiúként kezdte pályafutását, 24 évesen lett a fényképezés szerelmese, és feltalálóként leginkább az izgatta, hogyan lehetne minél egyszerűbbé tenni a fotózás technikáját és a képek előhívását. Több sikeres találmány fűződik a nevéhez, többek között a filmtekercs „feltalálása” is. 1885-ben dobta piacra a brómezüst alapanyagú papírnegatív tekercset és az ehhez tartozó kazettát, és ezzel nagy tömegek előtt nyitotta meg a lehetőséget a fényképezésre.
Kodak, Budapet, Pallas, ca 1926. 8 p. 19,5 cm. Jelzet: Kny.C 14.715 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár
Eastman 1881-ben alapította meg cégét, a Kodak márkanevet pedig 1888-ban találta ki. Az elnevezéssel kapcsolatban fontosnak tartotta, hogy minden nyelven egyformán hangozzon. Így nyilatkozott:
„Mindig is tetszett a K betű. Erős és kifejező. Olyan nevet akartam, ami k-val kezdődik és k-val végződik, egy sajátos anagramma, amiről mindenkinek ugyanaz a dolog jut eszébe.”
Eastman legfőbb célkitűzésének a fényképezőgépek miniatürizálását tartotta. „Olyan könnyűvé kell tenni a fényképezőgépet, mint amilyen a ceruza” – mondta. A Kodak cég meg is valósította ezt a tervet, a korabeli gépekhez képest apró és könnyű kézikamerákat készítettek. Az egyik legismertebb szlogenjük így szólt: „Ön megnyomja a gombot, a többi a mi dolgunk”.
Kodak megtanítja jól fényképezni. Grafikus: Bánhidi Andor. Jelzet: PKG.1936/139 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár
A cég első saját gépe a Kodak box kamera volt, későbbi kamerái közül a Brownie és az Instamatic típusú fényképezőgépek lettek a legnépszerűbbek. A Brownie gépeket közel 60 éven át gyártották.
Mindenki fényképezzen Baby brownie 3 tekercs Kodak verichrome filmmel. Budapest, Piatnik, 1935. Jelzet: PKG.1935/216 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár
A 20. század első éveiben a fényképezés gyors elterjedése, és az egyre növekvő kelet-európai és oroszországi fotópapír igények kielégítése miatt felvetődött a Kodak gyártási kapacitásának bővítése, ekkor merült fel egy magyarországi üzem létesítésének ötlete. Egy évvel később megkezdődött az építkezés Vácott, de az ünnepélyes megnyitóra csak 10 évvel később kerülhetett sor az I. világháború és következményei miatt. Végül 100 évvel ezelőtt, 1922 márciusában ünnepélyes keretek között nyitották meg a Kodak váci gyárát, a termelés pedig 1922. március 19-én indult meg. Az angol vezetéssel működő gyár ebben az időben kizárólag fotópapírt gyártott, hétfélét.
A Forte Fotokémiai Ipar rövid története. Vác, Váci Áfész Sokszorosító üzeme, 1972. 4. – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár
Néhány érdekesség a gyár működésének kezdeti időszakából. Kemény munkafegyelem volt, melynek megszegőit szigorúan büntették.
„Először egy fekete ponttal, ezért három napig, majd két fekete ponttal, melyért egy hétig zárták ki a munkából a fegyelemsértőt. Azt, aki három pontot összeszedett – azonnal elbocsájtották!”
A Forte Fotokémiai Ipar rövid története. Vác, Váci Áfész Sokszorosító üzeme, 1972. 7.
Munkaidő alatt senki sem mozdulhatott el a helyéről. Minden munkást feleskettek, hogy nemcsak a recepteknek, de a részmunkafolyamatoknak a titkait is megőrzi. A munkások a termelési folyamatnak csak azt a részét ismerték, amit csináltak, és egy munkás sem ismerhetett meg két vagy több munkafolyamatot.
A gyár termelése folyamatosan növekedett. 1939 szeptemberében mintegy 800 ezer m2 papírt gyártottak, melynek egyharmadát délkelet-európai országokba exportálták. A Kodak cég reklámtevékenysége is ekkor, a ’30-as években volt a legerősebb. Ebből az időből származik számos katalógus és grafikai plakát, mely a Kodakot hirdeti, és megtalálható a Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtárban. A váci gyár kizárólag fotópapírt gyártott, és lássuk be, ezt nem könnyű reklámozni. A látványos plakátokon elsősorban a fényképezésen keresztül a fényképezőgépeket és a filmeket hirdették. A katalógusokban viszont látható, hogy a fotópapír és más előhívó, illetve színező szerek is helyet kaptak a Kodak üzleteiben. A katalógusok érdekessége az is, hogy tanácsokkal is ellátják az érdeklődőket: milyen fényképezőgépet vegyenek, különböző helyeken és fényviszonyoknál hogyan fényképezzenek, hogyan állítsák be a kompozíciót stb. A rajzos plakátok mellett pedig megjelenik a fényképes plakát is, mutatva, hogy Kodak filmmel lehet a legjobb képeket csinálni!
Az összeállító személyes kedvence a Kodak 1937-es nyári magazinjában olvasható. A becsületes megtaláló című elbeszélésben (Kodak 1937 nyári magazin, Budapest, 1937, 39–42.) egy szerelmi történetet olvashatunk két Kodak fényképezőgép nézőpontjából… A vadonatúj Vollenda és a régi, ütött-kopott Pocket Kodak a maga módján bele is avatkozik a szerelem kibontakozásába…
Kodak 1937 nyári magazin. Bp. Tolnay Ny., 1937, 39. Jelzet: Kny.C 919 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár
A háború kitörését követően, 1939. szeptember 6-án, a Kodak gyár angol vezetői elhagyták az országot. A gyárat hadiüzemmé nyilvánították, s négy év alatt – 1943-ra – a munkáslétszám 176-ra, a termelés 1 millió m2-re nőtt. 1944 novemberében a németek a gyárban fellelhető nyers papírkészletet, a raktáron lévő késztermékek nagy részét, sőt az ezüst üstöket is uszályra rakták és elindították felfelé a Dunán. A bajt fokozta a Vácot december 5-én ért bombatámadás, amikor a szőnyegbombázás célpontja a Kodak gyár volt. Negyvenkilenc bomba hullott a telepre, tizenhat telibe talált, öten vesztették életüket. A gyárat felmérhetetlen veszteség érte, anyagi kára hatalmas volt, a termelés megbénult.
A háború után a munkások hozzáláttak a háborús károk helyreállításához, és egy év elteltével elvileg megindulhatott a csökkentett termelés. Ezt azonban az anyavállalat nem engedélyezte: 1946 tavaszán az Iparügyi Minisztérium hozzájárulásával felszámolták a gyárat. 1947. június 30-án adásvételi szerződést írtak alá, melynek értelmében a Kodak Ltd. váci gyárát, és berendezéseinek nagy részét eladta a Magyar Általános Hitelbanknak.
A helyreállítás és a háború nyomainak eltüntetése után a FORTE Fotokémiai Ipar Rt. ünnepélyes megnyitója 1947. július 16-án volt. 1948 elején a FORTE állami vállalattá vált Fotokémiai Ipar Vállalat néven. 1951-től – az eredeti, 1922-es tervekhez visszatérve – már filmet is gyártottak itt. 1955 végén 1 millió 933 ezer m2 fotópapír és 319 ezer m2 film hagyta el a gyárat. A cég hatalmas fejlődésnek indult, beruházások, új létesítmények, új eljárások és jelentős exporttevékenység jellemezte a következő évtizedeket. A megtermelt papír 52 %-át, a film 45 %-át exportálták.
Fényképezzen Forte géppel, filmmel. Jelzet: PKG:1947/A/185 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár
A rendszerváltás a Forte életében is jelentős változást hozott. Piacának egy részét elveszítette, ezért a vállalat termelése és létszáma jelentősen csökkent. 1992-től 100%-os állami tulajdonú részvénytársasággá alakult, majd 1997-ben a privatizáció során a munkavállalók és a menedzsment a részvények mintegy 80%-át megvásárolták. A gyár 2000-ben zárt részvénytársasággá alakult, majd sok átszervezést követően, sok próbálkozás után a Kodak/Forte gyár, amely a 20. században Magyarország egyetlen fotótermékeket gyártó vállalata volt, 2007-ben végleg bezárt.
Forte. Plakátnaptár, Budapest, Offset és Játékkártya nyomda, 1986. Jelzet: PKG.1987/879 – Térkép-, Plakát-és Kisnyomtatványtár
És mi található ma a nagy múltú cég telephelyén? Érdemes megnézni a Városi Gorillák összeállítását, a több mint 10 éve elhagyatottan álló egykori Kodak, illetve Forte gyár épületeiben készült képeket.
Kopcsay Ágnes (Térkép-, Plakát és Kisnyomtatványtár)
