Gönczi Gebhardt Tibor plakátművészete a két világháború között. Második rész

2022. április 13. 06:00 - nemzetikonyvtar

A Munkácsy Mihály-díjas grafikusművész születésének 120. évfordulójára

A mezőgazdaságról rátérve az ipari termékeket reklámozó plakátokra, Gebhardt két világháború közti plakátművészetének egy változatos ikonográfiájú típusát képviselik az élelmiszer- és gyógyszeripari termékekhez, illetve a vegyipari árukhoz készített reklámplakátok. A nagy gyárak és márkák hirdetései a reklámtörténet fontos részét képezik, ezeken az áru mint motívum jelenik meg. Kiemelkednek ötletességükkel, áthatja őket az életszeretet és -vidámság, az ábrázolásban nemegyszer a humor is fontos szerepet kap. Nézzünk ezek közül néhány emblematikus példát!
Gebhardt elfogadva a Klösz György és Fia Grafikai Műintézet Rt. ajánlatát, a cég tervezője és művészeti vezetője, majd 1930 szeptemberétől a reklámstúdió vezetője lett. A Klösz a legkorszerűbb coloroffset technikával rendelkezett. Gebhardt számos plakátja itt készült. Másrészt több munkáját a budapesti Weiss L. és F. Műintézet, illetve a Seidner Plakát- és Címkegyár adta ki. Utóbbira példa a „László Hentesárugyár” feliratú plakát. A László Lajos és Gyula Hentesárugyár Rt. évtizedeken át működött Budapesten. Az őket reklámozó 1926-ban készült Gebhardt-plakáton életvidám henteslegények vállukon átvetett rúdon viszik a hentesárut (kolbászt, sonkát), arcukról boldog megelégedettség sugárzik. Egyikük kezében füstölő cigaretta.

1_kep-pkg_1926_0374_hentesaru_j_opti.jpgLászló Hentesárugyár, grafikus Gebhardt Tibor, Jelzet: PKG.1926/374 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

A „Boon’s cacao, chocolade” reklámplakátján mosolygós, holland népviseletbe öltözött kislány lépdel a földgolyón Amszterdamból Budapestre, fején nagy tábla csokoládét visz, rajta kakaósdobozokkal. A holland kakaópor és csokoládé magyarországi behozatalára utaló ötletes plakát könnyen eljuthatott a háziasszonyok és a gyerekek szívéhez.

2_kep-pkg_1926_a_0005_kakao-csoki_j_opti.jpgBoon’s cacao chocolade, Jelzet: PKG. 1926/A/5 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Az élvezeti cikkek közül a kávét (illetve kávépótlékot) és a szeszes italokat is népszerűsítik Gebhardt plakátjai. Johann Heinrich Franck alapította 1827-ben a kávépótlót készítő és forgalmazó céget, amely 1882-ben települt Magyarországra „Franck Henrik és Fiai Rt.” néven, és a 19. század végére már nemzetközi elismertségnek örvendhetett. A Franck Rt.-nek volt köszönhető a pótkávéfogyasztás elterjedése Magyarország területén. A „rég bevált” Franck kávépótlékot hirdető, Klösz György és Fia Rt.-nél készült plakáton a kávésdobozok egy gyárépületet formáznak, a jól működő gazdaság jelképeként füstölő gyárkéményekkel. A füstfelhőkből előtűnő feliratok a termék megvételére ösztönöznek: „Kiadós, izletes, olcsó.” Az előtérben a Franck cég méltán híres védjegyéve, a kávédaráló látható, mely árucímkék mellett számolócédulákon, plakátokon is gyakran megjelenik.

3_kep-pkg_1929_a_0014_franck_j_opti.jpgA rég bevált kávépótlék: Franck, grafikus Gebhardt Tibor, Jelzet: PKG. 1929/A/14 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

A 19–20. század fordulóján létesültek hazánkban a nagy sörgyárak. Haggenmacher Henrik 1907-ben hozta létre a Haggenmacher Kőbányai és Budafoki Sörgyárak Rt.-t, 1912-ben megkezdődött a termelés. Az I. világháború jelentős kereslet-visszaesést eredményezett, emiatt a Dreher Antal Serfőzdéi Rt., az Első Magyar Részvényserfőzde és a Haggenmacher Rt. az 1920-as években kartellbe tömörült, 1933-ban pedig – a világgazdasági válság idején – egyesült Dreher–Haggenmacher Első Magyar Részvény Serfőzde Rt. (DHRS) néven, mely kitűnő sörével 70%-ban uralta a piacot. (Neve többféle módon szerepel a forrásokban, részvényserfőződe formában is.) Még az egyesítés előtti, 1932-es évre szól Gebhardt alábbi plakátnaptárja, melyen a habzó sörrel teli poharat tartó, népviseletbe öltözött pár ábrázolása kap fő hangsúlyt.

4_pkg_1932_0001_sor_j_opti.jpgHaggenmacher sör, grafikus Gebhardt Tibor, Jelzet: PKG. 1932/1 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

A Dreher sört reklámozó plakátok közül több is Gebhardt nevéhez fűződik. 1910-ben Budapesten a családok szórakoztatására megnyílt az Angolpark (későbbi nevein Nemzeti Park, Néppark, majd Hungária Park), mely a második világháborúig a pesti középosztály egyik kedvelt szórakozóhelye volt. Az itt rendezett sörhetekre is hív egy Gebhardt-plakát 1934-ből.

5_pkg_1934_0186_sorhet_j_opti.jpgBudapesti vendéglősök sörhete az Angol parkban 1934. szept. 29 – okt. 7., grafikus Gebhardt Tibor, Jelzet: PKG. 1934/186 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

A Nösner János Palackborkereskedő-, Pezsgő- és Habzóborgyár Budapest V. kerületében működött. A külföldi márkapezsgőkkel is versenyképes, francia módszer szerint készült valódi pezsgőt állított elő, mely ennek ellenére meglepően olcsó volt, ezért is bizonyult olyan kelendőnek a piacon. Gebhardt dekoratív plakátján poharat koccintásra emelő úri asztaltársaságnak pincér szolgálja fel a behűtött pezsgőt.

6_kep-pkg_1926_0256_pezsgo_opti.jpgNősner pezsgő francia módszer, grafikus Gebhardt Tibor, Jelzet: PKG. 1926/256 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Az egészség megőrzése a témája a Mira Gyógy- és Keserűvízforrás Részvénytársaság plakátjának, mely a Mira gyógyvizet hirdeti a következő felhívó szöveggel: „Könnyen hajt és biztosan gyógyit a Mira viz.” Az ábrázoláson a humor forrása a „hajt” szó kétértelműségében, és a szerepek sajátos elosztásában rejlik. A Mira glaubersós gyógyvíz mérsékelt keserűsó-tartalma enyhe hashajtó, béltisztító hatású; az ember (!) vontatta kétkerekű szekér hajtói pedig a Mira gyógyvizes üvegek.

7_kep-pkg_1926_0235_mira_viz_opti.jpgKönnyen hajt és biztosan gyógyit a Mira viz, grafikus Gebhardt Tibor, Jelzet: PKG. 1926/235 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

A háztartásokban használt vegyiárukat, tisztító- és ápolószereket reklámozó plakátok tárgykörébe tartozik a Kakas cipőpasztát bemutató, melyen masnis-kötényes szobalány kezében a termékkel hirdeti magyarul és franciául: „Kakas cipő-paszta. Az én kedvenc cipőpasztám! / Le Coq. La meilleure cirage crême”. A hatást fokozza a cipőpasztás doboz, és rajta a kakas grandiózussá növesztett ábrája, meg a kétnyelvűség.

8_pkg_1928_0136_cipopaszta_opti.jpgKakas cipő-paszta. Az én kedvenc cipőpasztám!, grafikus Gebhardt Tibor, Jelzet: PKG. 1928/136 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Az elegáns öltözködés a cipők mellett a ruhák, az ingek tisztántartását is igényelte. A két világháború közötti időszakban a magyar textilipar jelentősen fejlődött, ebben az időszakban igen sok, később tekintélyessé váló gyár alakult. A nagyüzemi ruhagyártás terjedése egységesítette az öltözködést, ahogyan a ruhaneműk tisztítására is nagyüzemek alakultak. A Kovald Péter és Fia Rt. Kelmefestő, Vegytisztító és Gőzmosógyára 1909-ben jött létre, több évtizeden át működött több más vegytisztító cég mellett. „Galléromat is Kovald tisztitja!” – hirdeti egy plakát 1926-ból. A fekete-fehér-drapp színösszeállítás – a korábban bemutatott harsány színű, tarka plakátokhoz képest – komolyságot, szolid eleganciát tükröz, így próbálva közel férkőzni a nézők, a potenciális vásárlók szívéhez.

9_pkg_1926_a_0019_jpg_opti.jpgGalléromat is Kovald tisztitja!, grafikus Gebhardt Tibor, Jelzet: PKG. 1926/A/19 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

A sokoldalú alkalmazott grafikus, Gönczi Gebhardt Tibor munkásságát a nagytekintélyű német szakfolyóirat, a Gebrauchsgraphik így értékelte (magyarra fordítva idézem):

„Gönczi Gebhardt Tibor olyan művész, akit a tiszta kifejezésmód vezérel, és nem vész bele az absztrakt irányzatokba. Mondanivalóját természetesen és olyan világos egyértelmű formában adja elő, hogy a legegyszerűbb ember is megérti. Előszeretettel alkalmaz figurális megoldásokat, melyek realisztikusak […]. Ez a teljesen problémamentes és igen tiszta szemléletű formája művészi előadásmódjának semmiképpen nem a fantázia vagy találékonyság hiánya, sokkal inkább jól meggondolt eredménye a józan célszerűségi megfontolásnak a reklám mindenkori célkitűzése szolgálatában. Nem egy szűk beavatott kör felé fordul, hanem a széles tömegekhez, nem kíván meglepni vagy irritálni, csak meggyőzni, ami az általa használt tiszta eszközökkel kétségtelenül sikerül is neki.”

Kiss Ferenc: Gönczi Gebhardt Tibor. In: Elsőrangú termés, rajzolta: Gönczi Gebhardt Tibor, Nyíregyháza, Linea Comics Kft., 2015., 25.

Ez a meggyőző erő ragadhatta magával kortársait, és ezt tapasztalhattuk meg mi is Gebhardt Tibor grafikai munkásságát, tárgyszerű és humoros plakátjait szemlélve.

Irodalom:

A blogbejegyzésben idézett szövegek korabeli helyesírással szerepelnek.

Az összeállítás első része itt olvasható.

Vasné dr. Tóth Kornélia (Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár)

 

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr617779448

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása