A krležai szöveguniverzum intermediális értelmezéseinek távlatai

2022. június 10. 06:00 - nemzetikonyvtar

Beszámoló nemzetközi tudományos konferenciáról

2022. május 13-án az ELTE BTK Kari Tanácstermében Miroslav Krleža horvát író halálának 40. évfordulója alkalmából horvát nyelvű nemzetközi tudományos konferenciát rendezett az egyetem Szláv és Balti Filológiai Intézetének Szláv Filológiai Tanszéke. Társszervezőként közreműködött a fővárosi és több kerületi horvát önkormányzat is. A konferencia egyik szervezője és előadója volt Mann Jolán munkatársunk, akinek beszámolóját adjuk közre az alábbiakban.

online-meghivo_elte-konf-horvat-2022_opti.jpg

A krležai szöveguniverzum intermediális értelmezéseinek távlatai című nemzetközi tudományos konferencia meghívója. Grafika: Kóbor Szilvia

Tizenegy évvel ezelőtt, 2011. március 23-án nyílt meg a Miroslav Krleža halálának 30. évfordulója alkalmából rendezett A magyarul tudó horvát klasszikus – Miroslav Krleža című kiállítás könyvtárunk Nemzeti Ereklye kiállítóterében, amely a horvát író robosztus életművének különösen érdekes és sok tekintetben még mindig ismeretlen szegmensét, írásainak magyar vonatkozásait és műveinek magyar fogadtatását mutatta be. A nagy sikerű kiállítás a meghosszabbítás után június 30-ig volt látogatható. Ezt követően készült el a kiállítás virtuális változata.

krleza_nyito_opti.jpgA magyarul tudó horvát klasszikus – Krleža című tartalomszolgáltatás nyitó oldala

A konferencia középpontjában a neves horvát író, Miroslav Krleža (1893–1981) életműve áll, akinek közismertek életrajzi magyar kapcsolódásai, hiszen 1908 és 1913 között Pécsett és Budapesten tanult, így a magyar társadalmi és kulturális viszonyok jó ismerője volt. A háborús kataklizmák tragikus és pusztító mivoltáról pontos képet adó A horvát hadisten címmel magyarul is olvasható háborús és háborúellenes elbeszélései napjainkban különösen aktuálisak. Az író halálának 40. évfordulója alkalmából eredetileg a tavalyi év végére tervezett konferenciát akkor a koronavírus-járvány újabb hulláma által előidézett bizonytalan helyzetben elnapolták. A konferencia témájául a horvát író életművének kutatásában előremutató, termékeny és új szempontokra, az intermedialitásra rávilágítani kívánó, azt előtérbe állító területet választottak a szervezők. Az intermedialitás összetett problémakörén belül külön figyelem illette meg a konferencián az utóbbi években előtérbe került kutatási tematikát – Krleža és a film viszonyát, elsősorban a korai mozgóképek, azaz a némafilmek ihlető hatását az író korai műveire.
A konferencia népes közönség előtt – köztük a Szláv és Balti Filológiai Intézet hallgatóival és oktatóival és a Horvát Gimnázium (HOŠIG) tanáraival és tanulóival – és tizenkét előadó részvételével zajlott. A résztvevőket és a hallgatóságot dr. sc. Lukács István felvezetője után dr. sc. Bartus Dávid dékán köszöntötte, majd dr. sc. Mladen Andrlić, a Horvát Köztársaság nagykövete üdvözölte. A megnyitót Gyurity István, a Pécsi Horvát Színház színművésze produkciója zárta, aki az Aretaeus avagy legenda Szent Ancilláról, a mennyei madárról című Krleža-dráma szerzői utószavának részletét adta elő.
Az előadók kisebb részben magyarországi, nagyobb részben horvátországi tudományos műhelyek munkatársai és valamennyien Miroslav Krleža életművének elismert kutatói voltak. A nyolc külföldi előadó közül ketten érkeztek a Zágrábi Egyetem Bölcsészettudományi Kara Kroatisztika Tanszékéről: dr. sc. Tvrtko Vuković egyetemi tanár és dr. sc. Lana Molvarec docens. Zágrábból érkezett dr. sc. Marjanić Suzana is, az Etnológiai és Folklorisztikai Intézet tudományos főmunkatársa. Négy egyetemi tanár képviselte az Eszéki Josip Juraj Strossmayer Egyetemet: dr. sc. Ivan Trojan, a BTK dékánja, a Horvát Nyelv és Irodalom Tanszék egyetemi tanára, dr. sc. Goran Rem és dr. sc. Ivana Žužul, valamint dr. sc. Medve Zoltán, a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék egyetemi tanára. A Bécsi Tudományegyetemről Paula Rem doktoranda tartott előadást.
A négy magyarországi előadó a konferenciát rendező ELTE BTK Szláv és Balti Filológiai Intézet Szláv Filológiai Tanszéke részéről dr. sc. Lukács István, egyetemi tanár és dr. sc. Mann Jolán tanársegéd, a Szegedi Tudományegyetem BTK Magyar Irodalmi Tanszékéről dr. sc. Virág Zoltán docens, a veszprémi Pannon Egyetem Magyar és Alkalmazott Nyelvtudományi Intézetéből pedig dr. sc. Ladányi István docens volt.

Az előadások egy része Krleža műveinek vizuális vonatkozásairól szólt, Tvrtko Vuković a művészregénykényt is értelmezhető Filip Latinovicz hazatérése című mű képzőművészeti vonatkozású eszmefuttatásairól, Virág Zoltán a pécsi születésű Petar Dobrović (Dobrovits Péter) festészetének krležai értelmezéséről, s részben ezt érintette Ivan Trojan előadása is, amelyben két város – Pécs, Eszék – Krleža műveiben megjelenő vedutáinak szerepét is vizsgálta.
Medve Zoltán Bora Čosić író Krleža személye és szerepe által ihletett fiktív műveivel foglalkozott. Ladányi István Krleža műveinek (nem utolsó sorban azok magyar vonatkozásainak) sok szempontból felszabadító és inspiráló szerepét mutatta be a vajdasági Új Symposion és a Híd folyóiratok alkotói köreiben. Suzana Marjanić Krleža második világháborús naplóiban vette számba az orvosi, valamint a hit- és a babonavonatkozásokat. Lana Molvarec az Agónia című színmű alakjainak intim és közéleti viszonyrendszerében vizsgálta meg az intermedialitás szerepét, Ivana Žužul pedig Krleža a Tücsök a vízesés alatt című novellája és egy párbeszédes esszétöredéke alapján írt Út a paradicsomba című filmforgatókönyve viszonyrendszerét vizsgálta. A film és az életmű viszonya állt további két előadás központjában is: Lukács István Krleža (néma)filmélményének a szerző korai műveire gyakorolt hatásával, Mann Jolán pedig Balázs Béla és Miroslav Krleža filmesztétikai nézeteinek párhuzamaival foglalkozott.
Goran Rem, Lukács István, a konferencia ötletgazdája és az eszéki Davor Špišić a múlt század kilencvenes éveiben írt drámáinak dramaturgiáját tárgyalta a Krleža-drámák tükrében, Paula Rem pedig Krleža Zászlók című regényfolyama egyik szereplője társadalmi identitásának szétszálazására összpontosított előadásában.

A konferenciáról beszámolt a hazai kisebbségi horvát sajtó (a Hrvatski glasnik hetilap analóg és online kiadása), valamint a horvátországi sajtó (Horvát Rádió. Egyes Csatorna, A határon túli horvátok műsorának (Hrvatima izvan domovine) május 19-i adása).

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr5017852821

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása