Bikini – kisebb, mint a világ legkisebb fürdőruhája. Első rész

2022. július 05. 06:00 - nemzetikonyvtar

A bikini világnapja

A bikinihez hasonló kétrészes ruhák első ábrázolásai közül az Olaszországban található Villa Romana del Casale őrzi az egyik legjobban fennmaradt, kiváló állapotban levő mozaikképet, amely Kr. u. 325-ből származik. Az UNESCO Világörökségének részeként elismert mozaik a köztudatba „Bikinis lányok” néven vonult be, viszont az alakok ezen különböző sporttevékenységeket végeznek, így a XX. századi bikinire kísértetiesen hasonlító ruhadarab praktikus célt szolgál, és nem a férfiszemek kényeztetését.

Bikinis lányok. Olaszországban feltárt ókori római mozaik a szicíliai Piazza Armerina melletti Villa Romana del Casaléban. A kép forrása: Wikipédia

Az első igazi fürdőzésre használt fürdőruhák mai szemmel nézve kényelmetlenek, szorosak és nevetségesek is voltak, hisz teljes egészében takarniuk kellett a nők és férfiak lábát és karját is.
A 19. században használatos fürdőruhákkal először az 1870–80-as években találkozunk újságcikkekben: a nőknél bokáig érő, vastag gyapjúszövetből készült ruha és fürdőkosztüm volt a divat, illetve a hosszú, vászonnadrág, hosszú ujjú inggel.
A Hölgyek Lapja 1881-ben mutatta be a Monaszterly és Kuzmik utódai divatszalon kínálatát. A szalon a Váci utcában volt, ám az árak miatt csak egy szűk társadalmi réteg engedhette meg magának, hogy onnan vásároljon.
A fürdőruha bő bugyogóból, hosszú kabátszerűségből állt, melyet fehér öv szorított a derékhoz. A vászon fürdőköpenyt a fürdőruha fölé vették a vízbelépés előtt s a kilépés után, hogy a testhez tapadó vizes öltözéküket fedje. 3 Fürdőöltözék kis lányoknak, bugyogóból s ruhácskából, melyet écharpe, azaz sál, kendő szorított a derekukhoz, a nyaki részénél szögletes kivágás látszódik. 4. Fürdőruha vászonból. A bő bugyogó fölött hosszú kabátszerű látszik pliszé ráncokkal, a nyaknál fodros gallérral.
A fürdőöltözékhez harisnya, cipő és kalap is tartozott és a szolid fürdőruha alatt természetesen fűzőt hordtak.

Hölgyek Lapja, 5. évf. 27. sz., 1881. július 3. Címlap – Törzsgyűjtemény

Az Ország-Világ folyóirat 1895-ben ismertette az akkori divatos és népszerű fürdőkosztümöket, nők és kislányok számára is.

A nők úszásának és ezzel együtt a gyakorlatias fürdőruháknak egyik élharcosa az ausztrál úszóbajnoknő, Annette Kellermann volt. 1907-ben bostoni Revere Beach nevű partszakaszra egy 13 mérföldes (21 kilométeres) versenyre – az addig szokásos, textíliákban bővelkedő, fűzőket, kitömött vállú gyapjúruhákat, tömött szoknyás fürdőöltözéket ledobva – testhez simuló, karjait és lábait szabadon hagyó egyrészes fürdőtrikóban érkezett. Viseletéért a strandon letartóztatta a rendőrség. Az ügyében végül egy bíró úgy döntött, hogy Kellerman viselheti az öltönyét – ha egy teljes hosszúságú köpennyel takarja be, amíg el nem éri a víz szélét.
A 20. század első éveiben a még hosszabb ujjú bugyogós-kabátos fürdőruhákra kiváló példa egy 1903-as ismertető vagy a Neuman László és Társa fehérnemű nagykereskedő cég két reklámja a Tolnai Világlapjában 1910-ből.

Az újságcikkekben kevésbé reklámozták a férfiak számára készített fürdőruhákat, ám néhány példa mégis akad, mint például a Gólya áruház reklámja a Pesti Hírlapban 1911-ből és 1913-ból. Jól látható, hogy a férfiak a test vonalait követő egyrészes fürdőruhában fürödtek, amelyek legtöbbször pamutból készültek.

A 20. század első harmadában azonban már az erkölcsös szempontokkal össze lehetett egyeztetni a rövidülő fürdőruha divatot, így a nőknél a nadrág vagy alsószoknya már csak térd fölé ért és egyre jobban teret hódított a kivágott ujjatlan dressz. Erre Stern József császári és királyi udvari szállító reklámja kiváló példa.

Stern József divatáru és fehérneműkereskedésének reklámja 1915-ből. In: Rákos Vidéke, 15. évf. 25. sz., 1915. június 20., 14. – Törzsgyűjtemény

A napi és hetilapokban az ország különböző strandjain érvényes fürdőzési szabályokat többször is publikálták. Somogyvármegye Hivatalos Lapja 1913. nov. 20-án közölte Balatonföldvár fürdőszabályzatát.

„A nyilt Balatonban való fürdés csak teljes, u. n. tengeri és a szemérmet nem sértő fürdőöltözetben van megengedve.
A 7 éven aluli fiúgyermekek rövid úszónadrágot is viselhetnek.
47. §. A közös fürdőnél a férfiaknak a női oldalra való átmenetele nincsen megengedve.”

Somogyvármegye Hivatalos Lapja, 32. évf. 47. sz., 1913. november 20., 947. – Törzsgyűjtemény

A Békésmegyei Közlöny 1928 májusában közölte a békéscsabai rendőrkapitányság vezetőjének rendeleteit a békéscsabai strandról:

„A fürdőruha legombolása, visszahajtása, a fürdőruha nadrágjának felgyürése tilos.
Tilos a kivágott (u. n. francia) nadrág használata.
Csak az alsótestet fedő úszónadrágban csak 10 éven alóli gyermekek fürödhetnek.”

Békésmegyei Közlöny, 55. évf. 114. sz., 1928. május 20. – Törzsgyűjtemény

Somogy Vármegye Hivatalos Lapja 1933 májusában közölte a Balatonban fürdőzés szabályzatát:

„A Balatonban csak rendes uszó-öltönyben szabad fürdeni, amely a felső testet a mellbimbókon felül, az altestet a combközépig takarja.”

Somogy Vármegye Hivatalos Lapja, 52. évf. 19. sz., 1933. május 11. – Törzsgyűjtemény

Míg az 1920-as években Magyarországon évenként 150–200.000 fürdőruhát adtak el a kereskedők, 1934-ben ezt a számot már 700.000 darabra tették. A pamutfürdőruha ára 30–40 pengő, a gyapjúfürdőruha 7–20 pengő volt. Ekkor még a gyapjú volt az uralkodó alapanyag, de a szabadon levő hát akkor már megengedett volt.
A nemzeti könyvtár plakátgyűjteménye több reklámplakátot őriz az 1920-as évektől kezdve, amelyeken felfedezhetők a korabeli fürdőruhák típusai és márkái. 1922-ből származik egy, a Palatinus Strandfürdőben megrendezett fürdőruha-bemutató reklámja. A fürdődivat-kiállításon bemutatott strandruhák, fürdőkosztümök és egyéb fürdőtoalett-cikkek ízelítőt adtak az akkori nyári divatból.

Fürdőruha és toilette bemutatás a Szent-Margitszigeti Palatinus standfürdőben: 1922. jún. 15–18. Jelzet: PKG 1922/14. – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Az 1920–1930-as évek végéről a könyvtár Történeti Fénykép- és Videótára is őriz néhány képet.

A rövidnadrágos, ujjatlan fürdőruhára jó példa az 1927-ben megnyitott Szent Gellért Hullámfürdő két plakátja.

A Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár gyűjteményében található a Csillaghegyi Hullám-és Strandfürdő reklámplakátja. A többi stranddal ellentétben fürdőruhás, ugrani készülő férfivel hirdették. Ugyanezzel a grafikával reklámozták a napi- és hetilapokban is a strandot.

A fürdőruhás plakátokkal nemcsak strandokat, hanem gyógyfürdőket is hirdettek, ilyen volt az ismert Erzsébet Sósfürdő is Kelenföldön, amely 1854 és 1954 között működött, évente május 1-től szeptember 30-ig.

Erzsébet sósfürdő: strandfürdő. Jelzet: PKG 1931/224. – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

1930-ból két hazai strand plakátját is őrzi a könyvtár, ahol jól láthatók a kor divatjának megfelelő fürdőruhatípusok is. Az egyik az 1925 májusában megnyílt Danubius strandfürdő reklámja, a másik az Esterházy Tamás gróf által 1932-ben építtetett pápai Esterházy strand plakátja.

Strandokon és fürdőkön kívül fürdőruhatípusokat is reklámoztak a plakátok. A nemzeti könyvtár gyűjteményében találunk Jason aranygyapjú fürdőruhareklámot, illetve a Norma márkájú fürdőtrikó plakátját is. A fürdőruhamárkák közül kiemelkedett a Nor-coc fürdőruha, amely az 1889-ben alapított hódmezővásárhelyi Kokron József és Fiai Kötszövöttárugyár terméke volt. A gyár a Cocron József harisnyaszövő segéd által alapított műhelyből alakult ki és fejlődött száz év alatt az 1980-as évek végéig működő korszerű, a magyar textiliparban jelentős helyet elfoglaló nagyvállalattá Hódmezővásárhelyi Divat Kötöttárugyár néven.

A fürdőruhát az 1930-as években így reklámozták:

„Fürdőruhákban a Nor-Coc fürdőruha legjobb. Kiváló jó forma, megbízható szín és minőség, árban minden másnál olcsóbb. Nagy gyári választék a Kokron-Lerakatban.”

Vásárhelyi Friss Ujság, 5. évf. 145. sz., 1932. június 29. – Törzsgyűjtemény

„Óriási választékban. Olcsó árak. NOR-KOK fürdőruha garantált színtartó, különleges fazonokban P. 3.90 gyár által megszabott árban kapható a TANAI divatházban. »Merkur« bevásárlási helye.”

Békés, 69. évf. 114. sz., 1937. május 23. – Törzsgyűjtemény

A könyvtár Történeti Fénykép- és Videótára az 1930–1940-es évekből is őriz budapesti strandokról fényképeket, ahol jól látszódnak a nők és férfiak által viselt korabeli fürdőruhatípusok.

Források:

Hölgyek Lapja, 5. évf. 27. sz., 1881. július 3.
Ország-Világ, 16. évf. 33. sz., 1895. augusztus 18.
Békés, 69. évf. 114. sz., 1937. május 23.
Vásárhelyi Friss Ujság, 5. évf. 145. sz., 1932. június 29.
Esti Kurír, 7. évf. 185. sz., 1929. augusztus 16.
Somogy Vármegye Hivatalos Lapja, 32. évf. 47. sz., 1913. november 20.; 52. évf. 19. sz., 1933. május 11.
Békésmegyei Közlöny, 55. évf. 114. sz., 1928. május 20.
Tolnai Világlapja, 3. évf., 28. sz., 1903. július 12.; 10. évf. 25. sz., 1910. június 19.; 10. évf. 24. sz. 1910. június 12.
Pesti Hírlap, 33. évf. 149. sz., 1911. június 15.; 35. évf. 141. sz., 1913. június 15.
Rákos Vidéke, 15. évf. 25. sz., 1915. június 20.