Sokszínű Petőfi

2022. november 30. 17:30 - nemzetikonyvtar

Előadás Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából

Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából a kecskeméti Neumann János Egyetemen rendezett előadássorozat keretében, 2022. november 16-án, a könyvtárunkban őrzött Petőfi-hagyaték legfőbb jellegzetességeit mutattam be a hallgatóságnak Sokszínű Petőfi címmel.
A kerek évfordulón aktuálissá válik az emblematikussá váló költő irodalmi hagyatékának számba vétele. Az Országos Széchényi Könyvtárban Petőfi Ereklyetárként számontartott kéziratos dokumentumok együttesébe való betekintéskor gazdag életút tárul szemünk elé. A hajdan, még diákkorunkban belénk vésődött „szabadságharc költője” fogalomnál jóval szerteágazóbb Petőfi-képnek lehetünk tanúi.
A nemzeti könyvtárunk történetének első századában megfigyelhető fejlődés egyik eredménye a nagy irodalmi és történeti hagyatékok befogadása és feldolgozása. Így érkezett be Petőfi Sándor kéziratainak jelentős része is a nemzeti könyvtárba még a 19. század második felében.
Kezdetben a legmeghatározóbb dokumentumegyüttes a költő öccsén, Petőfi Istvánon keresztül jutott jelenlegi őrzési helyére. Petőfi István (1825–1880) századosi rangban harcolta végig a szabadságharcot, kényszermunkára ítélték, majd ezt követően eredményes gazdatisztként folytatta pályafutását. Tanult, olvasott és általános műveltséggel rendelkező emberként az irodalmi élet nagyjaival is kapcsolatban állt, így Gyulai Pállal, Arany Jánossal és Jókai Mórral. Ő maga is írt verseket és gondosan őrizte bátyja hagyatékát, emellett pedig Petőfi Sándor fiára, Petőfi Zoltánra is igyekezett gondot viselni. 1880-ban bekövetkezett halála előtt a nála lévő dokumentumokat a nemzeti könyvtárra hagyta. Ez a 79 tételből álló hagyatékrész alapozta meg a Petőfi Ereklyetár, azaz a Fond VII. jelzetű gyűjteményt, amely később, az idők során több részletben tovább gyarapodott.

1_kep_opti_16.jpgPetőfi István (1825–1880), a költő öccse – Kézirattár

A Petőfi István által átadott hagyatékrészben olyan jelentős kéziratok szerepeltek többek közt, mint a testvérének, Sándornak 1847-ben és 1848-ban keletkezett verseit tartalmazó kéziratos füzete, Shakespeare-fordításai, az Úti levelek, továbbá Arany Jánosnak, Egressy Gábornak, Kemény Zsigmondnak és Szemere Pálnak a költőhöz írt levelei. Emellett itt találhatók Petőfi Sándornak Bem tábornok által aláírt őrnagyi kinevezése és az Emich Gusztávval 1847-ben kötött kiadói szerződés, a költő aláírásával és az 1848. március 15-én kinyomtatott Nemzeti dal első példánya a költő kézjegyével.
Jelentős dokumentumok érkeztek Bajza József özvegyétől, melyek között Petőfinek Bajza Józsefhez írt, s egy-egy kéziratos versmellékletet tartalmazó levelei találhatók. Gyulai Pál és utódai révén szintén több jelentős kézirattal gyarapodott a gyűjtemény, többek között Petőfi 1845-ből és 1846-ból származó költeményeivel. 1934-ben került be a Szendrey Júlia iratait és naplóit tartalmazó hagyatékrész, amely szintén a Petőfi Ereklyetárban kapott helyet. A költő hajdani könyvei közül 30 kötetet őrzünk, melyből 15 mű Petőfi Zoltán barátja, a fiatalon elhunyt költő és folklorista, Török Károly (1843–1875) hagyatékából került elő 1875-ben.

2_kep_opti_17.jpgPetőfi Zoltán (1848–1870), a költő fia – Kézirattár

Szendrey Júlia (1828–1868) második házasságának idejéből is származtak kéziratok. A Horváth Árpád (1820–1894) irodalomtörténésszel kötött házasságból négy gyermek született: Attila, Árpád, Viola és Ilona. A velük kapcsolatos levelezés, a gyermekek rajzai, írásainak egy része 1910-ben ifj. Horváth Árpád orvos özvegy feleségének, Greguss Gizellának jóvoltából került a nemzeti könyvtárba.
Az írásos dokumentumokat kiegészítette még egy-egy tárgyi emlék is, mint az a bőrrel bevont, csattal ellátott fekete irattartó doboz, amely a Petőfi Istvántól származó hagyatékot tartalmazta, s melynek bronz plakettjén ez áll: Petőfi Sándor költeményeinek kéziratai. Itt található Szendrey Júlia írómappája is, továbbá Petőfi Zoltán családi emlékként 170 év óta megőrződött hajtincse négyéves korából. Két tárgyi emlék, egy családi aranygyűrű és egy, az MTA által a költőnek adományozott bronzérme átkerült a Nemzeti Múzeumba, ugyanakkor gyűjtőköri szempontot követve az Országos Levéltár is átadott Könyvtárunknak egy levelet, melyet Petőfi Sándor írt Kossuth Lajosnak (Debrecen, 1849. január 13.).
A hagyatékban található közel háromszáz vers kézirata nagy részben évkör szerinti versfüzetekben található, részben egyedülálló dokumentumként, olykor levélhez mellékelve.

Petőfi Sándor munkásságának sokrétűségét bizonyítja, hogy ismert versei mellett a hagyatékban található színházi előadással kapcsolatos színikritika, Shakespeare magyarra fordított drámáinak kéziratai és rajzainak egy-egy fennmaradt darabja.
A szülők nagy gondot fordítottak gyermekeik, Sándor és István taníttatására, minek következtében a Petrovics fiúk sok iskolában megfordultak, s ez képzettségükön, nyelvtudásukon és olvasottságukon felnőttkorukban is meglátszott. Petőfi Sándor a latin és német nyelv mellett megtanult franciául és angolul is olvasott. Jártas volt a külföldi irodalomban, Alexandre Dumas és Charles Dickens voltak kedvenc írói. Ahogy Úti leveleiben fogalmaz:

legkedvesebb regényíróm Dumas Sándor. Nincs is több szellem senkiben, mint ő benne. Nála is vannak nagyobb írók akárhányan, de kedvesebb, szeretetreméltóbb egy sincs.”

Petőfi Sándor: Úti levelek Kerényi Frigyeshez (1847). XVI. Koltó, október 14. In: Útirajzok: úti jegyzetek; [1845]; Úti levelek [Kerényi Frigyeshez], [1847], Budapest, Magyar Helikon, (Kis magyar múzeum 11.), 1962. – Magyar Elektronikus Könyvtár

Petőfi Dumas egy-egy novellája (pl. Álarcosbál) mellett német nyelvből lefordította George James Robin Hood című regényét. A novellák a Pesti Divatlapban, a regények a Kisfaludy Társaság Külföldi Regényírók sorozatában jenetek meg.
Költőtársaival, Vörösmarty Mihállyal és Arany Jánossal együtt határozták el, hogy lefordítják Shakespeare műveit, melyek közül Petőfi a Coriolanus és a Rómeó és Júlia című drámákon kezdett dolgozni. A Coriolanus magyar fordításának teljes kézirata a hagyatékban található, emellett még a Rómeó és Júlia I felvonás 1. jelenetének elkészült oldalai is.

5_kep_opti_9.jpgShakespeare Rómeó és Júlia című drámája fordításának kéziratos címlapja – Kézirattár

A nyilvánosság előtt kevésbé ismertek a Petőfi Sándor által készített rajzok. Az egyik első, egyben roppant érdekes rajza 1837-ben készült, s a siketnéma ABC kézzel formázott betűjeleit ábrázolja. Ezt még Aszódon másolta ki az akkori Fillértár című képes újságból.

6_kep_opti_9.jpgA siketnéma ABC betűinek kézjeles rajza (Aszód, 1837) – Kézirattár

Mint ismeretes, Petőfinek Arany Jánossal való ismeretsége a Toldi megjelenése kapcsán, 1847-ben kezdődött, s aztán mély barátsággá alakult, amit kettejük nagyszámú levelezése is bizonyít.

7_kep_opti_8.jpgPetőfi Sándor Arany Jánosról készült rajza (Szalonta, 1847. június) – Kézirattár

1847 júniusának első hetében Petőfi meglátogatta Arany Jánost és családját Szalontán, s ekkor készítette Arany Jánosról rajzát, majd a történelmi nevezetességű szalontai Csonkatornyot is lerajzolta.

fond-vii-0038_0004_opti.jpgA nagyszalontai Csonkatorony. Petőfi Sándor rajza (Szalonta, 1847. június) – Kézirattár

1848. december 15-én született Petőfi Sándor és Szendrey Júlia gyermeke, Petőfi Zoltán, akit édesapja másnap, azaz egynapos korában lerajzolt. Petőfi Arany Jánost és feleségét kérte fel, hogy legyenek gyermeke keresztszülei. A Zoltánról készült rajzhoz egy másik érdekes, talán kevésbé ismert dokumentum is kapcsolódik, mégpedig Petőfi Sándornak 1849 júliusában készült pár oldalas élvezetes írása, a Zoltán fiam életrajza hat hónapos korában, ami hű tükre a költő humorral fűszerezett stílusának és egyben a szüleire, azaz Zoltán nagyszüleire való megható emlékezés példája is.

9_kep_opti_5.jpgPetőfi Zoltán egynapos korában. Petőfi Sándor rajza – Kézirattár

Egy másik neves rajz Bem József tábornokhoz kapcsolódik. Petőfinek, aki önkéntesként jelentkezett a magyar honvédségbe, a szabadságharc alatt több nézeteltérése támadt a hadsereg egyes vezetőivel (Mészáros Lázárral, Klapka Györggyel). Bem tábornokban viszont igazi atyai jóbarátra lelt, aki fiaként szerette a költőt. Maga mellé vette az erdélyi hadseregbe, kitüntette a csatákban tanúsított bátorságáért és kinevezte őrnaggyá. A kortárs visszaemlékezések szerint a népszerű „Bem apót” katonái szerették volna lefesteni, de ő ezt elhárította, így aztán Petőfi titokban készítette el rajzát a tábornokról. Bem kalapos mellképe, amelyen kitüntetése is látható, 1849. április 4-e után készülhetett, miután megkapta őket a Debrecenben székelő kormányzattól. Bem második arcképe érdekes módon Petőfinek Szemere Bertalan miniszterelnökhöz írt levélfogalmazványa hátoldalán maradt fenn. Magát a fogalmazványt – tartalmi jellemzők alapján – 1849 májusában, ill. júniusában vethette papírra a költő.

10_kep_opti_5.jpgPetőfi Sándor rajza Bem József tábornokról (1849. április) – Kézirattár

A hagyaték levelezésének egy része a Petőfi Sándorhoz írott levelekből áll, s értelemszerűen az általa másokhoz írt levelek kevesebb számban lelhetők fel a hagyatékban. Az MTA Kézirattárában elhelyezett Arany János-hagyaték azonban több Arany Jánoshoz írt Petőfi-levelet foglal magában. A könyvtárunkban lévő hagyaték nagy értéke, hogy nemcsak a költő, hanem feleségének, rokonainak és egy-egy ismerősnek egymáshoz írott levelét tartalmazzák, így Petőfi István és felesége, Arany János, Jókai Mór, Egressy Gábor, Szendrey Ignác írásai is fellehetők benne. Emellett a Horváth család levelezését és több iratanyagát is fellapozhatjuk, melyek fontos kiegészítései a költő életútjának.
Mindezek alapján elmondható, hogy a hagyatékban fellelhető változatos alkotások sora, a fordítások, prózai művek, rajzok és levelezés szerves kiegészítői a költő munkásságának, hiszen a versekkel együtt ezek is hozzájárulnak a 19. századi magyar kultúra, irodalom- és társadalomtörténet feltérképezéséhez. Gazdag forrásértéke, ahogy eddig, úgy remélhetőleg a jövőben is hozzájárul nemcsak Petőfi Sándor költészetének, hanem nemzetünk kultúrájának és irodalmának jobb megismeréséhez és megértéséhez.

Lipthay Endre (Kézirattár)

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr917991636

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása