„Petőfi 200” – A költő alakja és művei ex libriseken. Első rész

2023. március 14. 06:00 - nemzetikonyvtar

„Arczának nem annyira a szabályos vonások, mint a szellem adott érdeket… Villogó szemei többször voltak haragosak, mint mosolygók.”

Breuer Csilla: Petőfi egy mai festőművész szemével. In: Magyar Nemzet online, 2021. 03. 11.

A fenti szavakkal idézi elénk az idén 200 éve született Petőfi Sándor (1823–1849) arcvonásait Gyulai Pál, a 19. század jelentős irodalmára.1_kep-haranghy_jeno_klise_j_opti.jpg

Haranghy Jenő grafikája. A kép forrása: Palásthy Lajos ex libris gyűjteménye

Petőfi már életében igyekezett táplálni a személye körül kialakult kultuszt, úgy is, mint költő, úgy is mint közéleti ember. Mindössze huszonhat évet élt, mégis több kép jelent meg róla a Pesti Divatlap hasábjain, illetve verseskötetét díszítve. A még életében készült idealizált ábrázolások közül Barabás Miklós kőnyomatai, Benczúr Gyula olajfestménye és Orlai Petrich Soma festményei sokak által ismertek. Kiemelt fontosságú az egyetlen, alakjáról fennmaradt, a valóságot leghűbben visszaadó dagerrotípia, amelyet feltehetően barátja, Egressy Gábor színész készített róla 1844–45 körül Egressy pesti lakásán a Marczibányi-házban. A dagerrotípiát ezüstréteggel bevont rézlemezre alkották. Az utókor Petőfi iránti lelkesedését mutatja, hogy a lemezt restaurálták, erről több reprodukció készült, melyek közül Klösz György (1879), Escher Károly (1955) fotográfus és Flesch Bálint fotóművész (1970-es évek) munkái emelkednek ki.
Petőfi kora és a későbbi századok jórészt az imént sorolt ábrázolásokon megörökített Petőfi-képet hagyományozták tovább, ezek alapján készült számos korabeli metszet és későbbi változat is. Az ismertebb grafikák, festmények, szobrok mellett a költő kisgrafikákon, ex libriseken, alkalmi grafikákon való megjelenítésének módozatai, formái kevéssé kerültek be a köztudatba. Az emlékezetformálás, a kultusz részeként következzen ezekből néhány példa a 20–21. századból.
Fery Antal világhírű szerencsi fametsző Petrikovits László (1901–1972) – nyíregyházi születésű, 1928-tól Szerencsen élő fogorvos, főorvos és műgyűjtő – részére készült bélyegszerű portré ex libris sorozatában neves költőink-íróink közül Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Gárdonyi Géza, Jókai Mór, József Attila, Karinthy Frigyes, Tóth Árpád, Arany János, Ady Endre és Petőfi Sándor arcképét is megörökítette. Portrégrafikái a magyar irodalom panteonját alkotják.

2_kep_4_portrekep_ferytol_nsarga_opti.jpgFery Antal portrégrafikái (1939). Jelzet: Exl.P/259–262 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

A kisgrafika-kedvelők közül többeknek a Petőfi-ábrázolások gyűjtése volt az egyik fő érdeklődési területe. Köztük említhető az ajkai Kundermann Jenő (1937–2017) és Tóthpál István (1914–1989) budapesti művészetpártoló fegyver- és képgyűjtő. Találhatunk Petőfit idéző grafikákat például a neves szegedi ügyvéd, Lustig István (1903–1944) és az éremgyűjtő Szigeti István (1906–1981) nevére szólóan is.
A portré, a költő alakja mellett gyakran megjelenik az a történeti, tárgyi világ is, amelyben Petőfi élt és alkotott, máskor valamely költeményének motívumvilága nyer képi megjelenítést. Több ex libris Petőfi leghitelesebb mellképét, a dagerrotípiát idézi. Ez a költő alakjának tükörképét mutatja sötét ruházatban, magasan záródó zsinóros atillában és a nyaka köré tekert hosszú nyakkendőben, jobb karjával egy biedermeier székre támaszkodva – ahogyan a következő ábrasoron középen látható.

3_kep-petofi_hiteles_arckepe_csutak_andruskol_exl_j_opti.jpgAndruskó Károly fametszete. Jelzet: P/252 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár / Petőfi Sándor alakjáról fennmaradt dagerrotípia (restaurálta Escher Károly fotográfus) / Csutak Levente linómetszete (1985). Jelzet: Exl.T/306 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

A vajdasági Andruskó Károly fametszete (balról) átveszi a költő dagerrotípián látható ábrázolását, testtartását, hajviseletét, de a tükörképet megfordítja, és a fény-árnyék hatásokra épít – a fametszés adta lehetőségeket kihasználva. Csutak Levente romániai magyar grafikus portrés és részben illusztratív jellegű grafikája Tóthpál István nevére (jobbról) még több ponton követi a dagerrotípia ábrázolását, de a kellékek közt nem szerepelteti a széket, és új elemekkel egészíti ki a képet; a lúdtoll a költészet szimbóluma, a Dalaim (1846) című, ars poetica jellegű verséből vett idézet és a villám motívuma Petőfi forradalmi költészetére utal.

„De mit tűr a szolgaságnak népe?
Mért nem kél föl, hogy láncát letépje?
Arra vár, hogy isten kegyelméből
Azt a rozsda rágja le kezéről?
Dalaim, mik ilyenkor teremnek,
Villámlási haragos lelkemnek!”
 

Petőfi Sándor: Dalaim (részlet). In: Petőfi Sándor összes költeményei, Budapest, Szépirodalmi, 1974. – Magyar Elektronikus Könyvtár

A grafika egyúttal annak is emléket állít, hogy Kiskőrösön 1984. XII. 31-én megalakult a Petőfi Sándor Társaság.
A Jászberényi Városi Könyvtár ex librisei közül az egyik lap ugyancsak a dagerrotípia nyomán született. Egy másik, a könyvtár részére 1973-ban készült grafikát pedig Orlai Petrich Soma 1848-ban keletkezett, élethű olajfestménye nyomán metszette Fery Antal. A festményről – melynek több változata ismert – a következőket tudjuk meg Keserü Katalin művészettörténésztől:

„Orlai legismertebb Petőfi-mellképe az a festmény, ami 48 nyarán készülhetett, mert háttere vázlatos maradt, s úgy tűnik, szürke alapozás nélküli. 1875-ben Marastoni József kőnyomatában sokszorosították. Akkor vásárolta meg a festőtől a Nemzeti Múzeum.”

Rózsa György: Petőfi Sándor életében készült képmásai. In: A márciusi ifjak nemzedéke, szerk. Körmöczi Katalin, Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, 2000, 114. – Törzsgyűjtemény

Fery Antal 1973-ban készült fametszetű ex librisén a fejtartást tekintve az Orlai-féle portré tükörképét láthatjuk, új elemként babérággal – a költői dicsőség szimbólumával – és csillaggal.

4_kep-petofi_arckepek_oszk-_2_kep_2_j_opti.jpgOrlai Petrich Soma olajfestménye (1848) – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár arcképgyűjteménye / Fery Antal fametszete (1973). Jelzet: Exl.J/158 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Barabás Miklós tusrajza kiemelkedő jelentőségű a Petőfi-portrék sorában. Barabás 1846 nyarán Petőfi Összes költeményei első kiadásához rajzolta le a költőt, a kötet a rajz nyomán készített acélmetszettel a címlapon és díszes vörös szaténkötésben jelent meg 1847. március 15-én. Alább a sok kiadást megért könyv 2. kiadásának címlapja látható.  

5_kep-petofi_osszes_1946_-cimlapjan_barabas_m_jk_opti.jpgPetőfi Sándor összes költeményei 1842–1846., 2. kiadás, Pest, Emich, 1848. – Törzsgyűjtemény

A köteten is szereplő rajzot vette alapul a 20. században Dániel Viktor félig portrés, félig illusztratív jellegű grafikája.

6_kep-daniel_viktor_130_12219_ev_ism_tech_ism_j_opti.jpgDániel Viktor grafikája. A kép forrása: Palásthy Lajos ex libris gyűjteménye

A kétosztatú kép Petőfi portréja mellett a költő életében fontos szerepet betöltő, a szabadság – és a haza – jelképévé lett alföldi tájat is bemutatja. Nála a sokak által dicsőített vadregényes, zordon hegyvidékkel ellentétben egy új tájeszmény fogalmazódik meg. A napjainkra a világörökségi besorolást elnyert Hortobágyi Nemzeti Park tájegység – a pusztához kapcsolódó rideg állattartás tárgyi emlékei közül – a kilenclyukú híddal, gémeskúttal és csárdaépülettel kerül bemutatásra a Dániel-grafikán, idézve a Falu végén kurta kocsma… (1847) című Petőfi-verset.

„Falu végén kurta kocsma,
Oda rúg ki a Szamosra,
Meg is látná magát benne,
Ha az éj nem közelegne.”

Petőfi Sándor: Falu végén kurta kocsma… (részlet). In: Petőfi Sándor összes költeményei, Budapest, Szépirodalmi, 1974. – Magyar Elektronikus Könyvtár

A Petőfi Sándort és szerelmét, Szendrey Júliát megjelenítő páros portrét ábrázoló alábbi rézkarc László Anna alkotása. A 2019-ben elhunyt szegedi művésznő számos illusztratív grafikát készített magyar költők verseihez, ennél a művénél Barabás Miklós – a költőről és szerelméről – készített rajzait vette alapul a megjelenítéshez.

7_kep-laszlo_anna_071_16498_opti.jpgLászló Anna rézkarca (1985). A kép forrása: Palásthy Lajos ex libris gyűjteménye

Júlia 1846. szeptember 8-án találkozott először az akkor már ismert és elismert alkotónak számító Petőfivel Nagykárolyban. Egy évvel megismerkedésük után összeházasodtak Erdődön. Az ex librisen szereplő Szeretlek, kedvesem sor kapcsolatot teremt az azonos című verssel, melyben Petőfi így vallott a Júlia iránt táplált érzelmeiről:

„Szeretlek, kedvesem,
Szeretlek tégedet,
Amint embernek csak
Szeretnie lehet.”

Petőfi Sándor: Szeretlek, kedvesem! (részlet). In: Petőfi Sándor összes költeményei, Budapest, Szépirodalmi, 1974. – Magyar Elektronikus Könyvtár

Petőfit 1848 márciusában nemzetőr századossá választották Pesten. A nemzetőri szolgálatot minden 20 és 50 év közötti életkorú, városokban vagy rendezett tanácsú községekben 200 forint értékű házzal vagy földdel, egyéb községekben ½ jobbágytelekkel vagy azzal megegyező nagyságú földdel, illetve évi 100 pengő tiszta jövedelemmel rendelkező férfira kiterjesztették. Lovas vagy gyalogos szolgálat közül lehetett választani. Petőfit fekete atillában, karddal és nemzetőrszalaggal ábrázolja Barabás Miklós egész alakos litográfiája 1848-ból. A művészaki szinte minden kiemelkedő kortársát megörökítette – e képről külön említést tesz a naplójában.

E Petőfi-ábrázoláson a katonai kellékek és az öltözet, az öntudatos póz a forradalom egyik vezéralakjává vált költő szellemi és lelki nagyságát hirdeti. E kép nyomán készült Pencso Kulekov bolgár festő- és grafikusművész ex librise Kundermann Jenő részére, mely dombos tájba, sírkeresztek elé helyezi a nemzetőr költő alakját.

8_kep-barabas_kulekov-petofi-_2_kep_1_j_opti.jpgBarabás Miklós litográfiája (1848) és Pencso Kulekov linómetszete. Utóbbi forrása: Pencso Kulekov: Ex libriseim. In: Kisgrafika, 2005/1. sz., 4. – Törzsgyűjtemény

Ugyancsak egész alakos ábrázolást, Horvay János (1873–1944) szobrász a Szegedi Pantheon részét képező Petőfi-szobrát – árnyképszerűen, oldalnézetből – jeleníti meg a szegedi Bakacsi Lajos ex librise Vasné dr. Tóth Kornélia nevére. Petőfi egyik kezében kard, a másikban összegyűrt papír. Az alkotás háttere a panteon klinkertégláit is felidézi. A szobor a szegedi 1848-as megemlékezések kultikus helyszínévé lett.

9_kep-bakacsi_petofi_2_vasne_toth_k_op_224-x3-2017_129x93_300dpi_opti.jpgBakacsi Lajos linómetszete (2017). Jelzet: Exl.V/462 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Vasné dr. Tóth Kornélia (Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár)

Az összeállítás második része itt olvasható.

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr7118061602

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása