„Talán egyetlen lírikusunk életműve sem támasztott oly intenzív visszhangot zeneművészetünkben, mint Petőfi költészete”

2023. április 05. 06:00 - nemzetikonyvtar

A 200 éve született Petőfi Sándor művei a zene tükrében. II. rész

Hogy mennyire igaz a Sonkoly István Megzenésített Petőfi-versek című tanulmányából vett idézet, azt az a Petőfi Album is bizonyítja, mely 1898-ban, a „Magyar nemzet újjászületése ötvenedik évfordulója alkalmából” jelent meg, Langer Viktor gyűjtésében és közreadásában. Végignézve a 100 éneket és dalt tartalmazó kötet tartalomjegyzékén, számos ismert szerző nevét olvashatjuk, mint pl. id. Ábrányi Kornél, Doppler Károly, Egressy Béni, Mihalovich Ödön, Mosonyi Mihály vagy Thern Károly. S hogy ennek mi az oka, erre a közreadó előszava ad választ:

„Szellemének a művészetekre való kihatása ép oly nagy horderejű volt s legelsőbben és leghathatósabban a zenén mutatkozott. A zenén oly annyira, hogy Petőfi költészete egymaga képes volt megteremteni egy szintén korszakot képező zeneirodalmat. Bizonyítja ezt ama körülmény, hogy ötven éven át a magyar zeneköltők színe javát mi sem bírta annyira lelkesíteni, mint Petőfi mindenkit magával ragadó múzsája”

Langer Viktor (szerk.): 1848–1898 „Petőfi Album”, Budapest, Rózsavölgyi és Társa, 1898. – Színháztörténeti és Zeneműtár, Z 43.360

Ábrányi Kornél, kinek két Petőfi-megzenésítése is megtalálható a Langer Viktor által szerkesztett albumban, önálló, Hat eredeti Magyar Zenekép című, Petőfi-versekre írt ciklusa 1866-ban jelent meg.

Hubay Jenő, szintén Petőfi költeményeire írt gyűjteményét 18 Eredeti Magyar Dal címmel, magyar festőművészek eredeti rajzaival ellátva jelentette meg.

Ábrányi Kornél szerkesztette azt a „Zeneakadémia végzett hallgatóinak szerzeményeit” tartalmazó kiadványt, melyben négy megzenésített Petőfi-költemény is helyet kapott. Ezek a Mért vagy hozzám olyan idegen, a Hortobágyi korcsmárosné angyalom, az Árvalányhaj süvegem bokrétája és a Rég veri már a magyart a teremtő.

Petőfi Honfidal című költeménye Doppler Károly dallámával lett közismert, mely pályamű 1857-ben jelent meg nyomtatásban, s mely Langer Petőfi-albumában szintén helyet kapott.

Egy-egy Petőfi-költemény több szerzőt is megihletett. Ilyen pl. az Ereszkedik le a felhő, melyet nem csupán Hubay Jenő, hanem Mihalovich Ödön és Egressy Béni is megzenésített.

A Temetésre szól az ének című verset Hubay Jenőn kívül Mosonyi Mihály és Kovács Sándor is megkomponálta.

Petőfi A magyarok istene című költeménye is több szerzőt megihletett, így a Petőfi Album szerkesztőjét, Langer Viktort, de Liszt Ferencet és Erkel Ferencet is.

A Petőfi versei nyomán készült zeneművek összegyűjtése a költő születésének centenáriuma évében vált szükségessé. A művek jegyzékét Isoz Kálmán tette közzé 1930-ban, Petőfi műveinek zenei bibliográfiája címmel.
A Petőfi-bicentenárium alkalmából útnak indított sorozat ezen részét Tari Lujza gondolataival zárom:

„Nem kis mértékben Isoz munkája alapján máig jogosan tartjuk úgy, hogy Petőfi a legtöbbször megzenésített költő. Versei a műzenébe és a népzenébe valamint a kettő határán álló népies műzenébe egyaránt bekerültek. Költeményei illetve azok részletei közül számos ma is él a népdalokban, sokszor anélkül, hogy a szerző kiléte köztudott volna. Ennek magyarázatát már Arany János megadja: »...sehol a tartalmat a formának fel nem áldozta, de éppen ezáltal megóvta líráját az egyhangúságtól, mert szigorú mérték helyett magyar ritmust hozott költeményeibe, mely által azok alkalmasabbak lőnek magyar dallam szerint énekeltetni...«”

Tari Lujza: A Petőfi-versek és zenei kapcsolataik. „Más hazában híven őrzik / Mindazt, ami nemzeti.”. In: Magyar Napló, 1999. 7. sz. – Törzsgyűjtemény

Felhasznált irodalom:

  • Isoz Kálmán: Petőfi Műveinek zenei bibliográfiája. In: Muzsika, Zeneművészeti, zenetudományi és zenekritikai folyóirat, 1930. 3. sz.
  • Sonkoly István: Megzenésített Petőfi-versek. Az utolsó huszonöt év Petőfi-kompozíciói. In: Studia Litteraria. A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Magyar Irodalomtörténeti Intézetének közleményei, Debrecen, KLTE, 1973.
  • Tari Lujza: A Petőfi-versek és zenei kapcsolataik. „Más hazában híven őrzik / Mindazt, ami nemzeti.”. In: Magyar Napló, 1999. 7. sz.

Hanvay Hajnalka (Színháztörténeti és Zeneműtár)

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr5118094248

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása