„Verseinek szerkezete azért oly kiváló, mert mondhatni: nem papírosra, hanem pódiumra születtek”

2023. április 26. 06:00 - nemzetikonyvtar

A 200 éve született Petőfi Sándor művei a zene tükrében. III. rész

A fenti idézet a Dalok Petőfi Sándor verseire című kiadványban olvasható, mely Farkas Ferenc szerkesztésében Illyés Gyula előszavával jelent meg (Budapest, EMB, 1972). Ez a megállapítás ismét megerősíti a már korábban tett észrevételeket, mi szerint:

„Petőfi egymaga egy egész zeneirodalom előidézője volt”.

Langer Viktor (szerk.): 1848–1898 „Petőfi Album”, Budapest, Rózsavölgyi és Társa, 1898. – Színháztörténeti és Zeneműtár, Z 43.360

E soron következő írás a 20. században született Petőfi-megzenésítésekből igyekszik néhányat bemutatni, ezúttal főként a gyűjtemény kéziratos anyagából válogatva. A költő versei nyomán született zeneművek gazdagsága most sem teszi lehetővé, hogy minden műről szót ejthessek, ezért ezekből ismételten szerény ízelítőt adhatok csupán.
Vavrinecz Mór hagyatékában két Petőfi-megzenésítés található, mindkettő férfikarra írt mű: A király esküje című költemény nyomán született Hunyadi László, és a Rég veri már című kórusmű.

Csáth Géza zenei hagyatékában mindössze egy Petőfi-megzenésítést találunk, a Hangok. 8 dal énekhangra, hangulatlatkép zongorára, s egy fuvolára című, 1903-ban írt mű első darabját, mely a Rég elhúzták az esteli harangszót című vers nyomán született. Szintén a század elején írta Siklós Albert Három dal Petőfi Sándor költeményeire című dalciklusát (Erdőben, Le az égről hull a csillag, Fürge méh). Reinitz Béla hagyatékában, akinek Ady-dalairól 1910-ben a Renaissance hasábjain egy rövid írásban maga a költő is véleményt nyilvánított, két Petőfi-dalt találunk: a Zöldleveles fehér, és a Reszket a bokor címűt. Gyulai Elemért szintén megihlette a költő Zöldleveles fehér című költeménye. 1936-ban született Hubay Jenő Utcahosszat című Petőfi, A faluban utcahosszat költeménye nyomán írt dala, melynek ajánlása Szedő Miklós operaénekesnek szól.

Nádor Mihály művei között már több Petőfi-megzenésítést is találunk, így például az Ezrivel terem a fán a meggy, az Árvalányhaj, az Ereszkedik le a felhő és a Reszket a bokor című versekét.

Kacsoh Pongrác hagyatékában megtalálható a János vitéz című ismert daljátékon kívül a Honfi dal, melynek az eredeti vegyeskari feldolgozását maga a szerző írta át szoprán hangra és zongorára, továbbá néhány egyneműkarra és zongorára írt mű, mint például a Fiam születésére és a Befordultam a konyhára című vers népi dallamának feldolgozása.

Gyűjteményünkben Tarnay Alajos kéziratos művei között három Petőfi-dal található: a Keresztúton állok, a Te a tavaszt szereted, és a költő szellemének ajánlott Éj van című költemény.

Végül, de nem utolsó sorban mindenképp meg kell említenünk Farkas Ferencet, akinek hagyatékát szintén gyűjteményünkben tudhatjuk. A gazdag életműben több Petőfi-feldolgozást is találunk: a kórusművek közül a kétszólamú gyermekkarra írt Két Petőfi-kórus (Meddig alszol még hazám?, Már minékünk), a négyszólamú vegyeskarra írt Alkony, és a háromszólamú vegyeskarra írt, Petőfi öt versét feldolgozó Felhők (Múlandóság, Földét a földmíves, Te ifjúság, Elvándorol a madár, Odanézzetek) című ciklust. A kórusműveken kívül természetesen a dal műfajában is számos feldolgozás született, így a költő versei közül a Szeretlek kedvesem, az Esik, esik, esik és az Erdőben című költemény nyomán született egy-egy dal. (Ezúton szeretnék ismételten köszönetet mondani Farkas Andrásnak, aki Farkas Ferenc műveinek közzétételéhez szíves engedélyét adta.)

Felhasznált irodalom:

  • Farkas Ferenc (szerk.): Dalok Petőfi Sándor verseire. Énekhangra zongorakísérettel. Budapest, EMB, 1972.
  • Isoz Kálmán: Petőfi Műveinek zenei bibliográfiája. In: Muzsika. Zeneművészeti, zenetudományi és zenekritikai folyóirat, 1930. 3. sz.
  • Ittzés Mihály: Petőfi megzenésített versei. In: 22 zenei írás, Kecskemét, Kodály Intézet, 1999.
  • Sonkoly István: Megzenésített Petőfi-versek. Az utolsó huszonöt év Petőfi-kompozíciói. In: Studia litteraria. A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Magyar Irodalomtörténeti Intézetének közleményei, Debrecen, KLTE, 1973.

Hanvay Hajnalka (Színháztörténeti és Zeneműtár)

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr9018110244

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása