Munkatársunk, Deák-Sárosi László A háromszólamú vers – Új magyar verstan (Budapest, Üveghegy Kiadó, 2023) című kötetének kísérőkiadványa, a hangzó Példatár hangfelvételei könyvtárunk támogatásával hangstúdiónkban, a versvideók pedig Interjútárunkban készültek. Az alábbiakban Deák-Sárosi László a hangzó Példatár elkészítésében előadóként részt vett Lázár Csaba színművésszel készített interjúját közöljük.
A kötet bemutatója 2023. május 18-án, csütörtökön 16:30 órai kezdettel volt könyvtárunk Ars Librorum terében.
Lázár Csaba színművész. Fotó: Deák-Sárosi László
Lázár Csaba Budapesten született 1970. május 26-án. Színészi tanulmányait a Théba Stúdióban kezdte Basilidesné Andor Edit tanítványaként 1986-ban. A Nemzeti Színiakadémiát 1995-ben végezte el Csernus Mariann, Ivánka Csaba és Szélyes Imre tanítványaként. Az Akadémia elvégzése után a Nemzeti Színház szerződtette le. 1997-től 2002-ig a Soproni Petőfi Színház tagja volt. 2002-től szabadúszó. Játszott többek között a Budaörsi Játékszínben, az IBS színpadán, a Gyulai Várszínházban, a Szigetvári- és Sümegi Nyári Játékokon. 2010-től a Száguldó Orfeum majd az Ivancsics Ilona és Színtársai társulat tagja. Dolgozott többek között Sík Ferenc, Agárdy Gábor, Kozák András, Iglódi István, Bodolay Géza, Mikó István és Szombathy Gyula rendezéseiben. 2004-től a Magyar Katolikus Rádió vezető bemondója és rádiórendezője. Számos hangjáték rendezője. Irodalmi estjeivel 2000 óta járja a magyarlakta területeket. Többek között Arany János, Ady Endre, Nagy László, Petőfi Sándor, Nagy Gáspár, Krúdy Gyula műveiből készített önálló esteket. Verslemezei jelentek meg Arany János balladáiból és Petőfi írásaiból. A Magyar Katolikus Rádióban 2004 óta készíti vers- és novellaműsorát Itt az írás, forgassátok! címmel. Több hangoskönyve jelent meg Jókai Mór és Petőfi Sándor műveiből. Versfelvételei hallhatók az Országos Széchenyi Könyvtár Balassi, Magyar nyelvemlékek és Jeles napok című tematikus tartalomszolgáltatásaiban is. Tevékenységét Magyar Ezüst Érdemkereszttel és Kazinczy-díjjal ismerték el.
Mit jelent Önnek előadóművészként a vers, miért ad elő közreműködőként vagy önálló esteken verseket?
A vers a legtömörebb és kifejezőbb formája az érzések és gondolatok megjelenítésének. Nagy Gáspár szavaival: „leggyöngébb énünk legtöbbet hordozó boltíve”.
Hogyan fogadta a felkérést, hogy recitáljon el verseket a Deák-Sárosi László által szerkesztett verstani hangzó Példatárban?
Nagy örömmel és várakozással. Minden érdekel, ami a versekkel kapcsolatos. Az újdonság pedig mindig inspirálja az embert, hogy újat tanuljon.
Lát-e valamilyen ellentmondást a dallamhangsúlyos nyomatékképzés és korábbi beszédtechnikai, versmegszólaltatási gyakorlata között, vagy ezeket könnyen össze tudta egyeztetni?
Számomra okozott nehézséget. Az ereszkedő hanglejtésből adódó erőteljes mondat- és szó eleji hangsúlyozás nem volt mindig összeegyeztethető a recitálással.
A recitálás is teljes mértékben követi az ereszkedő lejtést, csak a kemény, levegővisszatartás segítségével létrehozott dinamikus hangerőhangsúlyok egy részét a hajlékonyabb dallamhangsúly-nyomatékok helyettesítik. Ez kezdetben több gyakorlást és összpontosítást igényel az előadótól, de nem függeszti fel a magyar prozódiát. Ön szerint akadályozza-e a dallamhangsúly az egyéb művészi előadói eszközöket?
Inkább úgy fogalmaznám, hogy megnehezíti. A recitálás fegyelmezettsége nem engedi az előadó öntörvényű megoldásait. A szünetek, hangsúlyok egyéni alkalmazását jelentősen korlátozza.
Ez a szabad, öntörvényű tagolás és hangsúlyozás elfogadottá, elterjedté vált az előadóművészetben az utóbbi másfél-két évszázadban, miközben a vers szövegéhez elválaszthatatlanul hozzátartozik a ritmus is, amit viszont maradéktalanul meg kell szólaltatni, akárcsak a hanghosszúságokat és hangmagasságokat a dalban vagy a hangszeres zeneműben. A recitálás nehézségei ellenére mégis sikerült Önnel rögzíteni négy, egyáltalán nem könnyű verset, köztük Berzsenyi Dániel A magyarokhoz és Kölcsey Ferenc Himnusz című költeményét. Miben látja ennek az új módszernek a hasznát, alkalmazhatóságát? Kiknek ajánlja?
A recitálás a vers zeneiségét, ritmusát, lüktetését tökéletesen visszaadja. A vers megközelítésének egy másik lehetőségét kínálja fel. Fontos, hogy a költő miért választ egy adott versformát a gondolatai kifejezésére. Ennek megértésében nagy segítség a recitálás. Kinek ajánlom? Minden versszeretőnek! Minden, a versekkel töltött idő szebbé teszi az életünket.
Milyen verses műsorban vagy önálló verses esten fog fellépni a közeljövőben?
Nagy Gáspár műveiből készült műsorommal a költő születésnapja alkalmából májusban Bérbaltaváron, a költő szülőhelyén lépek fel. Augusztus elején pedig az V. Kőfeszten találkozhatnak velem a Káli-medencében, ahol Petőfi írásaiból, verseiből válogatok.
Versvideó: Kölcsey Ferenc Himnus, a' Magyar nép zivataros századaiból című verse Lázár Csaba előadásában.
Deák-Sárosi László interjúja Lázár Csaba színművésszel
A sorozat további részei: Első rész (Jónás Gabriella); Második rész (Havas Judit); Negyedik rész (Szemerédi Bernadett); Ötödik rész (Lázár Balázs); Hatodik rész (Simon Péter); Hetedik rész (Széplaky Géza); Nyolcadik rész (Dóczy Péter); Kilencedik rész (Jantyik Csaba); Tizedik rész (Dánielfy Gergely); Tizenegyedik rész
