A kulturális örökség adatai mint bölcsészettudományi kutatási adatok? 2. rész

2023. június 30. 06:00 - nemzetikonyvtar

Beszámoló a DARIAH éves konferenciájáról. Második és harmadik nap

Június 7. és 9. között szervezte meg éves ülését Budapesten a DARIAH (Digital Research Infrastructure for the Arts and Humanities – A művészetek és humán tudományok digitális kutatási infrastruktúrája) nemzetközi kutatói szervezet. A konferencia idei témája: Cultural Heritage Data as Humanities Research Data? (A kulturális örökség adatai mint bölcsészettudományi kutatási adatok?). A konferencián a Digitális Filológiai és Webarchiválási Osztály több munkatársa – Makkai T. Csilla, Kalcsó Gyula, Szűcs Kata Ágnes, Varga Emese – is részt vett.

Június 8.

A konferencia második napja egy rövid kávézással indult az ELTE BTK Gólyavár épületének fülledt emeletén. Ezt követte egy maratoni ülésszak: 9:00 és 11:00 óra között kilenc előadást hallgattunk meg, melyből hat a DARIAH által támogatott különböző munkacsoportok éves tevékenységének beszámolója volt, ezt követte a három DARIAH vezetőségi tag előadása.

DARIAH-munkacsoportok

A munkacsoportok alapvetően önszerveződők – ezek lehetnek nemzetközi csoportosulások is – és a DARIAH virtuális kompetenciaközpontjai által meghatározott területen dolgoznak. Minden munkacsoport a közösség számára nyújt valamiféle szolgáltatást (ez lehet tudományos, technikai, szerkesztői vagy szervezeti jellegű). A munkacsoportok hozzájárulnak a DARIAH infrastruktúrájának kiépítéséhez és bővítéséhez Európában.
A Theatralia munkacsoport célja a színházi szakemberek, művészek és kutatók igényeinek kielégítése, iránymutatást nyújtva a digitális alapú stratégiák kutatásban, színházi produkcióban vagy előadásban való felhasználásának legjobb módszereiről. Az elmúlt évben konferenciát, valamint workshopokat szerveztek. Konferenciájuk témája az előadóművészet digitális jelenléte volt, azaz, hogy hogyan lehet a Zoomot, valamint az e-spect@tor digital tool-t használni a színházi produkcióban. Több workshopot, előadást, szemináriumot szerveztek, a digitális megőrzés, metaadatolás, nyilvántartás-létrehozás és wikidata-használat témában Szlovéniában és Horvátországban.
A Bibliographical Data munkacsoport (BiblioData WG) célja, hogy elősegítse az együttműködést a bibliográfiai adatok életciklusában érintett valamennyi fél (különösen az adatelőállítók, az adatgazdák/kurátorok, a kutatók, bibliográfusok) között, ezzel hozzájárulva a bibliográfiai adatok nagyobb és változatosabb kutatási felhasználásához a humán tudományokban. Az általuk szervezett workshop tanulsága az volt, hogy szükséges a különböző területek együttműködése ahhoz, hogy létrejöjjön egy átjárható, szemantikus alapokon nyugvó tárgyszavazó eszköz(?); szükséges a nyílt hozzáférésű IT-eszközök beépítése, és az adattudomány eredményeinek beépítése a munkafolyamatba, valamint a jó gyakorlatok és munkafolyamatok közzététele.
A Research Data Management munkacsoport a DARIAH kutatási anyagok kezelésével foglalkozik, melynek célja a tudásanyagok, kutatási eredmények és tudományos források nyílt megosztása, és azok hosszú távú elérhetőségének, felhasználhatóságának biztosítása. A munkacsoport beszámolt a 2022 nyarán tartott „writing sprintről”, melynek keretén belül a szakértők összeállították a Research Data Management for Arts and Humanities: Integrating Voices of the Community című publikációt. A konferencia napján éppen publikálás előtt álló, nyílt hozzáférésű kiadvány célja, hogy gyakorlati útmutatót nyújtson mind a kutatók, mind az új kutatást támogató szakemberek (adatgazdászok, szakkönyvtárosok, Open Science-ért felelős tisztviselők stb.) számára esettanulmányok megosztása által az alábbi témakörökben: a kulturális örökség adataihoz való hozzáférés; az érzékeny adatokhoz való hozzáférés; innovatív adatkiadványok; a hosszú távú megőrzés; az adatok fogalmának tisztázása.
Az Open Educational Resources For The Digital Arts & Humanities csoport előadása a társadalmi igazságosság az információhoz való hozzáférés témáját mutatta be. A munkacsoport kutatómunkát, terepmunkát végzett hátrányos helyzetű régiókban, fejlődő országokban. 2022-ben ebben a témában felépítettek egy kurzust, kidolgozták a modulok tartalmi részét, amelynek fontos alapvetése a nyíltan közzétett, ingyenesen elérhető források és eszközök bemutatása.
Az UDigiSH Working Group egy olyan projektről számolt be, melynek középpontjában az Ibériai-félsziget mór emlékeinek feldolgozása áll. Az építészeti emlékeket sorra vevő séták egyébként Cordoba városának jellegzetes turisztikai programja, a világörökség részét képező történelmi belvárosba vezetnek. A projekt keretében virtuálisan is megörökítik ezeket az udvarokat és fizikális tereket. Nemcsak a vizuális megőrzés, hanem a tulajdonosoknak és a lakosoknak a történeteit, tudását és fényképeit is rögzítik ebben az applikációban, melyből adatbázis is készül majd. A félsziget déli részének spanyol és portugál városaiban egyaránt elindult ez a típusú közösségi múltfeldolgozás, amely a két ország egymáshoz való viszonyát is pozitív irányba változtatja.
A Community Engagement-munkacsoport célja, hogy a bölcsészettudományok kutatóival megismertesse a digitális eszközökben és módszerekben rejlő potenciált. Ennek elősegítése érdekében 2022-ben egy felmérést végeztek PhD-képzésben résztvevő hallgatók körében, melyben arra keresték a választ, hogy milyen eszközöket használnak a doktoranduszok a kutatómunka során, mennyire tartják szükségesnek új eszközök bevonását, mennyire tudnak tájékozódni a rendelkezésre álló szoftverekről, illetve milyen típusú eszközökre volna szükségük a kutatómunka támogatására. A tanulságok alapján digitális eszközöket és azok használati módjait népszerűsítő workshopot szerveztek.
Összefoglalva: egy óra alatt rengeteg információt hallhattunk a DARIAH-munkacsoportokban folyó kutatásokról és eredményekről. A csoportok nyíltak, várják a kutatók, szakmabeliek jelentkezését, szívesen fogadják az észrevételeket is.
Ezután következett a DARIAH Director’s session.

Toma Tasovac, a DARIAH EU igazgatótanácsának elnöke

Toma Tasovac, a DARIAH EU igazgatótanácsának elnöke a kutatói hálózatok valamint a tudományos eredmények közzétételének fontosságáról beszélt. Kiemelte, hogy a hagyományos értelemben vett tudományos eredmények – melyek szerint ma is alakulnak a tudománymetriai mutatók – nem integrálták kellőképpen az adatszerű tudományos eredményeket: kiinduló kérdése arra vonatkozott, hogy mi a helyzet az adatbázisokkal, szoftverekkel, digitális kiadásokkal, algoritmusokkal, protokollokkal és a kialakított jó munkafolyamatokkal, amelyek ugyanolyan mértékben hozzájárulnak a tudomány alakulásához? A tudomány értékelésében változásra van szükség, amely képes integrálni a termékorientált (monográfiák, folyóiratcikkek, kiadványok) szemléletmód helyett/mellett a folyamatorientált gondolkodásmódot.

Sally Chambers, a DARIAH EU igazgatótanácsának tagja

Sally Chambers, a DARIAH EU igazgatótanácsának tagja az Integrating Infrastuctures: DARIAH, SSHOC and beyond című előadásában bemutatta azokat a kutatói adatbázisokat és keresőfelületeket, amelyeket a DARIAH integrált. Többnyire a European Open Science Cloud (EOSC) és a Social Sciences & Humanities Open Cloud (SSHOC) kutatási adatbázisokról beszélt. Bemutatott néhány tematikus gyűjteményt, valamint meghívta a résztvevőket, hogy töltsék fel anyagaikat a felületre.

Agiatis Benardou, a DARIAH EU igazgatótanácsának tagja

Agiatis Benardou a DARIAH EU igazgatótanácsának tagja a DARIAH Regional Hubs munkáját mutatta be, valamint a különböző Hubok szervezeti működését.
Rövid kávészünet után a Navigating the Digital Landscape: Data Practices and Scholarly Communication címet viselő szekción vettünk részt, mivel leginkább ez kapcsolódott a Digitális Bölcsészeti Központ Digitális filológiai csoportjának munkájához.
Az első előadást a már korábban bemutatott Research Data Management munkacsoport vezetői, Tóth-Czifra Erzsébet és Marta Blaszczynska prezentálták Cultural Heritage Meets Arts and Humanities: Research Data – Voices from the Community címmel. Az előadás a humántudományokat is érintő Open Science paradigma kihívásairól szólt, melynek hangsúlyos vetülete, hogy a GLAM-szektor intézményei, valamint az egyetemek és más kutatást végző szervezetek eltérő jogi, finanszírozási, strukturális és szervezeti keretekbe ágyazódnak, így nem is tudnak egységesen megfelelni az Open Science paradigma elvárásainak. A munkacsoport publikációjában összegezte a problémákat és összegyűjtötte a jó gyakorlatokat – melynek címe a fentebb is olvasható Research Data Management for Arts and Humanities: Integrating Voices of the Community.
A második előadás az Archiving Reproductive Health (ARH) nevű, írországi projektről szólt. A projekt lebonyolítója a Digital Repository of Ireland [Ír Digitális Adattár]. Claire Lanigan bemutatta, hogy hogyan használható FAIR adatforrásként a humán tudományok kutatói számára egy ilyen adatbázis, miképpen hozhatnak létre a kutatók adatbázisokat vagy adateszközöket a segítségével, hogyan kereshetnek benne szabványosított szókészletekkel, és hogyan oszthatják meg a projekt eredményeit nyíltan licencelt kiadványok (openly licensed publications) formájában.
A harmadik előadó, Fellegi Zsófia, a DigiPhil infrastruktúráját mutatta be. Az architektúra olyan szolgáltatások és szoftverek összekapcsolásán alapul, mint a WikiData, a GitHub és a Zenodo.org, valamint a Wikibase és az Invenio RDM. A szövegek kódolása TEI xml-ben történik, melyből könnyen létrehozzák azokat a formátumokat, amelyekre a felsorolt szoftverek használatakor szükség van. A csapat tapasztalata szerint a TEI XML és a szemantikus web összekapcsolására tett korábbi kísérletek nem jártak sikerrel, és nem járultak hozzá a filológiai adatok tudományos szintű felhasználásához a létrehozás szűk keretein kívül. Az előadást követő kérdésekből kiderült, hogy a TEI-ben létrehozott dokumentumok tárgyszavazásának, adatgazdagításának automatizálása még várat magára, egyelőre a kutatók manuálisan töltik be a szükséges „linked open data” előállításához szükséges adatokat. Továbbá problematikus az igény, hogy az egyes projektekhez kapcsolódó lekérdezések egymástól elkülönítve működjenek, mivel erre a szintre még nem sikerült kifejleszteni a lekérdezési felületet.
A másik szekcióban (New ways of accessing Digital Humanities data for GLAM) négy előadás hangzott el.
Az Unlocking the Network of Digital Cultural Heritage című arról szólt, hogy a holland felsőoktatásban hogyan oktatják és hasznosítják a DARIAH keretében fejlesztett különböző eszközöket.
A Digital Humanities and Industry: identifying employment niches. A first overview on challenges and potential solutions című előadás a DH-s végzettség munkaerőpiaci helyzetéről, ill. egy azzal kapcsolatos felmérésről szólt.
A European Literary Bibliography (literarybibliography.eu) – a Prototype for a New Dimension of a Cultural Heritage Data Space című előadás egy bibliogárfia-adatbázis fejlesztéséről szólt.
A szekció utolsó előadása (Multisensory Representations and Immersive Experiences for Inclusive Cultural Heritage: The Case of MuseIT) egy olyan múzeumi kezdeményezést mutatott be, amely multiszenzoros technikákat alkalmazva a digitális örökség átláthatóságát és befogadhatóságát teszi lehetővé, egy virtuális valóság környezetben erős és nagy hatású ingereket és interaktivitást eredményezve a platform felhasználói számára.

Június 9.

A konferencia utolsó napján még egy szekcióra került sor (Fostering and improving DH data reusability). A négy előadás a kutatási adatok újrahasznosításáról, ill. együttműködési lehetőségekről szólt (pl. a DARIAH és az EUROPEANA közöttiről).
A záró plenáris ülés a DARIAH Data Spaces Dialogue: Imagining experimental data spaces for analysis of cultural heritage using digital methods címet kapta. Ennek során arról volt szó, hogy az európai nyílt tudományos felhő (EOSC) keretében a társadalomtudományok és bölcsészettudományok nyílt piactere már jelentős eredményeket ért el az eszközök, szolgáltatások, képzési anyagok, adatkészletek, publikációk és munkafolyamatok aggregálásában és kontextualizálásában a társadalomtudományi és bölcsészettudományi kutatóközösségek számára. A kulturális örökség ágazatában a kulturális örökség közös európai adatterének és a kulturális örökség közös felhőjének kialakítása a kulturális örökséggel kapcsolatos adatokhoz való hozzáférés és azok megosztása terén egyaránt hoz majd újításokat. A vitaindító panelben a kulturális örökség digitális módszerekkel történő elemzését szolgáló kísérleti adatterek elképzelésének gyakorlati kihívásait vizsgálták meg, az öt fő témára összpontosítva: adatok; felhasználók; technológia; interoperabilitás és a DARIAH szerepe. Ezt követően élénk vita alakult ki.
A konferenciát Sally Chambers zárta le összefoglalójával.

Hasznos linkek, tudásanyagok: