Munkatársunk, Deák-Sárosi László A háromszólamú vers – Új magyar verstan (Budapest, Üveghegy Kiadó, 2023) című kötetének kísérőkiadványa, a hangzó Példatár hangfelvételei könyvtárunk támogatásával hangstúdiónkban, a versvideók pedig Interjútárunkban készültek. Az alábbiakban Deák-Sárosi László – a hangzó Példatár elkészítésében előadóként részt vett – Simon Péter színművésszel, pszichodramatikus szakemberrel készített interjúját közöljük.
A kötet bemutatója 2023. május 18-án, csütörtökön 16:30 órai kezdettel volt könyvtárunk Ars Librorum terében.
Simon Péter színművész könyvtárunk hangstúdiójában. Fotó: Deák-Sárosi László
Simon Péter 1949-ben született Budapesten, és 1972-ban végzett a Színművészeti Főiskola színész szakán. Évekig tagja volt a Szegedi Nemzeti Színháznak, a Szolnoki Szigligeti Színháznak, majd a budapesti Radnóti Színpadnak. 1986-ban megvált a színészettől, és előbb szociális munkásként, majd mentálhigiénés szakemberként tevékenykedett. Pszichodramatikus szakembernek tartja magát, jelenleg is pszichiátriai betegekkel dolgozik. Legfontosabb önálló versműsora a József Attila töredékeiből saját maga által összeállított versfolyam, amelyet évtizedeken keresztül számos alkalommal előadott. Több CD- és DVD-felvételen szólaltatott meg verseket, elősorban József Attila és Babits Mihály költeményeit.
Mit jelent Önnek előadóművészként a vers, miért ad elő közreműködőként vagy önálló esteken verseket?
A versek megszólaltatása számomra önismeret. Ha másnak is örömet okoz, az megerősít. Egy-egy verssel olykor évtizedeken át foglalkoztam, így megélhettem önmagam változását az időben.
Hogyan fogadta a felkérést, hogy recitáljon el verseket a Deák-Sárosi László által szerkesztett verstani hangzó Példatárban?
A versszövegek recitálása nem állt távol tőlem előzőleg sem, ha úgy éreztem, hogy a vers hangulatához, mögöttes tartalmának megjelenéséhez hozzá tartozik. Mikor elolvastam a László által küldött „kottázott” versszövegeket és a mellékelt elképzeléseket, ezt újszerű, érdekes kísérletnek tartottam.
Lát-e valamilyen ellentmondást a dallamhangsúlyos nyomatékképzés és korábbi beszédtechnikai, versmegszólaltatási gyakorlata között, vagy ezeket könnyen össze tudta egyeztetni?
A közös munka során a dallamhangsúly és a szöveg összeegyeztetése izgalmas és olykor kihívást jelentő volt. Egy talán nem olyan távoli hasonlattal a zene és szövegkönyv összesimítása lehet hasonló aprólékos, „kóstolgatós” munka a zenei előadók számára.
Ön szerint akadályozza-e a dallamhangsúly az egyéb művészi előadói eszközöket?
A versszövegekben benne lévő adottságok, így a dallamhangsúly is a maga zárt keretei között lehetőséget ad egy újfajta megközelítésre, amit később be lehet építeni az előadói eszköztárba. Minden „akadály” lehetőségeket ad új nézőpontok megjelenésére.
Miben látja ennek az új módszernek a hasznát, alkalmazhatóságát? Kiknek ajánlja?
Értő és felkészült közvetítéssel módot adhat nem csak a versszövegeknek, hanem magának a nyelv zeneiségének a felfedezésére is.
Milyen verses műsorban vagy önálló verses esten fog fellépni a közeljövőben?
Nyilvános fellépésre már nem készülök, kivéve, ha érkezik valami visszautasíthatatlan eseti felkérés. A versekkel változatlanul foglalkozom a magam örömére.
Versvideó: Babits Mihály Turáni induló című verse Simon Péter előadásában.
Deák-Sárosi László interjúja Simon Péter színművésszel
A sorozat további részei: Első rész (Jónás Gabriella); Második rész (Havas Judit); Harmadik rész (Lázár Csaba); Negyedik rész (Szemerédi Bernadett); Ötödik rész (Lázár Balázs); Hetedik rész (Széplaky Géza); Nyolcadik rész (Dóczy Péter); Kilencedik rész (Jantyik Csaba); Tizedik rész (Dánielfy Gergely); Tizenegyedik rész
