Jónás Gabriella: „A vers számomra mindig is egy tömörített dráma volt.”

2023. április 04. 15:28 - nemzetikonyvtar

Interjúk A háromszólamú vers című könyv hangzó Példatára kapcsán. Első rész

Munkatársunk, Deák-Sárosi László A háromszólamú vers – Új magyar verstan (Budapest, Üveghegy Kiadó, 2023) című kötetének kísérőkiadványa, a hangzó Példatár hangfelvételei könyvtárunk támogatásával hangstúdiónkban, a versvideók pedig Interjútárunkban készültek. Az alábbiakban Deák-Sárosi László a hangzó Példatár elkészítésében előadóként részt vett Jónás Gabriella színművésszel, az újvidéki Művészeti Akadémia tanárával készített interjúját közöljük.
A kötet bemutatója 2023. május 18-án, csütörtökön 16:30 órai kezdettel volt könyvtárunk Ars Librorum terében.

jonas_gabriella_2023_01_19_b_1_opti.jpgJónás Gabriella színművész, egyetemi tanár könyvtárunk hangstúdiójában. Fotó: Deák-Sárosi László

Jónás Gabriella 1952-ben született Budapesten. 1970-ben lett a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója. 1974-ben férjével együtt a délvidéki Szabadkai Népszínház Magyar Társulatának a tagja lett. Számos drámai főszerepe mellett tíz éven át a szabadkai Népkör Irodalmi színpadának vezetője volt. 1993-ban lett az Újvidéki Művészeti Akadémia tanára. Azóta, 2022-ben való nyugdíjba vonulásáig beszédtechnikát, színpadi, művészi beszédet tanított a magyar tannyelvű hallgatóknak. 2000-ben kapcsolódott be az egri Katolikus Rádió munkájába, majd több éven át a Magyar Katolikus Rádió műsoraiban is részt vett. Több CD jelent meg a közreműködésével. Férje halála után, az elmúlt tíz évben több magyarországi színházi társulásban vállalt szerepet. Közel 150 szerep, filmek, tévés irodalmi műsorok (Újvidéki Televízió), számtalan rádiós műsor (Szabadkai Rádió, Újvidéki Rádió, Katolikus Rádió Eger, Magyar Katolikus Rádió) fémjelzik ötven éves pályafutását.

Hogyan kedvelte meg a verseket? Mit jelent Önnek előadóművészként a vers, miért ad elő közreműködőként vagy önálló esteken költeményeket?

Jónás Gabriella: Óvodás koromtól vonzódtam a versikékhez, mondókákhoz. Középiskolás koromban a Belvárosi Irodalmi Színpad tagja lettem, ahol elsősorban irodalmi esteket adtunk elő. A Színművészeti Főiskolán csak tovább nőtt a rajongásom. A vers számomra mindig is egy tömörített dráma volt. Amit a színpadon 3, 5 felvonásban játszunk el, az a dráma 3, 5, 12 percben lejátszódik egy versben. A vers a tömörítés csodája és művészete.

Hogyan fogadta a felkérést, hogy recitáljon el verseket a Deák-Sárosi László által szerkesztett verstani hangzó Példatárban?

J. G.: Örömmel és köszönettel fogadtam a felkérést! Egy újabb, nagy kihívásnak tekintettem. Verset mondani nagyon sokféle módon lehet. A Deák-Sárosi László által kimunkált mód egyesítette számomra a nagyon szoros metrikát az értelmi, érzelmi hangsúlyozással.

Lát-e valamilyen ellentmondást a dallamhangsúlyos nyomatékképzés és korábbi beszédtechnikai, versmegszólaltatási gyakorlata között, vagy ezeket könnyen össze tudta egyeztetni?

J. G.: Gyakorlással összeegyeztethetővé vált, hiszen minden új tudás alapja a gyakorlás. Ellentmondást nem fedeztem fel, inkább tágultak az ismereteim. Rácsodálkoztam bizonyos közvetett hangsúlyokra, szünetekre, arra a fonetikai szépségre, hogy korábbi gyakorlatomhoz képest több hangsúllyal sem váltak a versek agyonhangsúlyozottá, hanem nagyon izgalmas ritmusképletet kaptak.

Ön szerint akadályozza-e a dallamhangsúly az egyéb művészi előadói eszközöket?

J. G.: Nem, nem, és nem! Bővíti, kiegészíti azokat.

Miben látja ennek az új módszernek a hasznát, alkalmazhatóságát? Kiknek ajánlja?

J. G.: Mindazoknak ajánlom, akik előadóművészetet tanítanak, vagy azzal foglalkoznak. Egyetemi tanároknak, hallgatóknak, közép-, és általános iskolai magyartanároknak, óvónőknek. Kodály Zoltán tanár úr azt mondta, hogy a zenei nevelést az anyaméhben kell elkezdeni. Miért ne verselhetnének a várandós anyukák a bennük növekvő életnek?

Milyen verses műsorban vagy önálló verses esten fog fellépni a közeljövőben?

J. G.: Egyelőre csak a tervezés szakaszában vagyok. Szívesebben lennék mentora volt tanítványaimnak! Új alapokra helyezhetjük a versmondást Deák-Sárosi László A háromszólamú vers hangzó Példatárával.

Deák-Sárosi László interjúja Jónás Gabriella színművésszel, egyetemi tanárral

Versvideó: Dsida Jenő Nagycsütörök című verse Jónás Gabriella recitálásában.

A sorozat további részei: Második rész (Havas Judit); Harmadik rész (Lázár Csaba); Negyedik rész (Szemerédi Bernadett); Ötödik rész (Lázár Balázs); Hatodik rész (Simon Péter)Hetedik rész (Széplaky Géza); Nyolcadik rész (Dóczy Péter); Kilencedik rész (Jantyik Csaba)Tizedik rész (Dánielfy Gergely); Tizenegyedik rész

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr7218094466

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása