Munkatársunk, Deák-Sárosi László A háromszólamú vers – Új magyar verstan (Budapest, Üveghegy Kiadó, 2023) című kötetének kísérőkiadványa, a hangzó Példatár hangfelvételei könyvtárunk támogatásával hangstúdiónkban, a versvideók pedig Interjútárunkban készültek. Az alábbiakban Deák-Sárosi László – a hangzó Példatár elkészítésében előadóként részt vett – Jantyik Csaba színművésszel, rendezővel készített interjúját közöljük.
A kötet bemutatója 2023. május 18-án, csütörtökön 16:30 órai kezdettel volt könyvtárunk Ars Librorum terében.
Jantyik Csaba színművész könyvtárunk hangstúdiójában. Fotó: Deák-Sárosi László
Jantyik Csaba színművész, rendező 1964-ben született Békésen. A színjátszással először a szentesi Horváth Mihály Gimnázium irodalmi-drámai tagozatán ismerkedett meg közelebbről, majd felvételt nyert a Színház- és Filmművészeti Főiskola színész szakára, ahol 1987-ben sikeresen lediplomázott. Tizennégy évig a debreceni Csokonai Színház tagjaként számos nagy drámai főszerepet, valamint operett- és musicalhősöket játszott. 2001-ben a Budapesti Operettszínház tagja lett, de dolgozik a Madách Színháznak, és több prózai színházban is fellép, így például a Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínházban vagy az Art-Színtér produkcióiban, ahol rendezőként foglalkoztatják.
Mit jelent Önnek előadóművészként a vers? Milyen önálló vagy közös versműsorokban vett részt?
A pontos szövegmondás, a kötött forma katonás fegyelemre készteti az előadót, de éppen ez a kihívás érdekel, mert így is meg kell találni az egyéni előadásmódot. Éveken át játszottuk a Máraira hangolva című versszínházi összeállítást, amelyben Márai- és Faludy-költeményeket adtam elő. Ezzel a produkcióval még a kaliforniai magyarokhoz is sikerül eljutnunk. Állami ünnepségeken is többször volt szerencsém fellépni Petőfi-, Vörösmarty- és Wass Albert-versekkel.
Hogyan fogadta a felkérést, hogy recitáljon el verseket a Deák-Sárosi László által szerkesztett verstani hangzó Példatárban?
Minden újdonság érdekel, mindenből tanulok valamit, így nagyon nyitottan álltam a feladathoz.
Lát-e valamilyen ellentmondást a dallamhangsúlyos nyomatékképzés és korábbi beszédtechnikai, versmegszólaltatási gyakorlata között, vagy ezeket könnyen össze tudta egyeztetni?
Egy-egy apró ponton talán másképp hangsúlyoztam, de alapvetően semmi problémát nem okozott ez a fajta megközelítés.
Ön szerint akadályozza-e a dallamhangsúly az egyéb művészi előadói eszközöket?
A magam részéről, nem éreztem, hogy gátolna az értelmi és érzelmi kifejezésben.
Miben látja ennek az új módszernek a hasznát, alkalmazhatóságát? Kiknek ajánlja?
Mindenképpen ajánlom mindenkinek, akinek a versekkel dolga akad, mert sokat segít a stílus elsajátításában, és a szöveg értelmezésében.
Milyen verses műsorban vagy önálló verses esten fog fellépni a közeljövőben?
Készítettem egy összeállítást, amely Trianon 100 címmel került volna bemutatásra itthon és Los Angelesben egyaránt, de sajnos a pandémia okán erre nem került sor, ezért bizakodom, hogy a közeli jövőben meg tudjuk valósítani.
Versvideó: Balassi Bálint Az Szentháromságnak első személye című verse Jantyik Csaba előadásában.
Deák-Sárosi László interjúja Jantyik Csaba színművésszel, rendezővel
A sorozat további részei: Első rész (Jónás Gabriella); Második rész (Havas Judit); Harmadik rész (Lázár Csaba); Negyedik rész (Szemerédi Bernadett); Ötödik rész (Lázár Balázs); Hatodik rész (Simon Péter); Hetedik rész (Széplaky Géza); Nyolcadik rész (Dóczy Péter);Tizedik rész (Dánielfy Gergely); Tizenegyedik rész
