Lipics Franciska: „A vers nekem egy mentsvár, egy lehetőség, hogy egy szöveg mögé bújva megjeleníthetem a saját világomat.”

2023. július 31. 06:00 - nemzetikonyvtar

Interjúk A háromszólamú vers hangzó Példatára kapcsán. Tizenegyedik rész

Munkatársunk, Deák-Sárosi László A háromszólamú vers – Új magyar verstan (Budapest, Üveghegy Kiadó, 2023) című kötetének kísérőkiadványa, a hangzó Példatár hangfelvételei könyvtárunk támogatásával hangstúdiónkban, a versvideók pedig Interjútárunkban készültek. Az alábbiakban Deák-Sárosi László – a hangzó Példatár elkészítésében előadóként részt vett – Lipics Franciskával, a Színház- és Filmművészeti Egyetem zenés színművész szakos hallgatójával készített interjúját közöljük.
A kötet bemutatója 2023. május 18-án, csütörtökön 16:30 órai kezdettel volt könyvtárunk Ars Librorum terében.

lipics_franciska_2023_02_21_e_1_opti.jpgLipics Franciska színészhallgató (Színház- és Filmművészeti Egyetem) könyvtárunk hangstúdiójában. Fotó: Deák-Sárosi László

Lipics Franciska, a Színház- és Filmművészeti Egyetem zenés színművész szakos hallgatója 2003-ban született Pécsett. A nyelv, az irodalom mindig kitüntetett szerepet játszott az életében. Számos vers- és prózamondó versenyen vett részt. 2019-ben Kazinczy emlékérmet kapott a Szép Magyar Beszéd Versenyen, 2022-ben a Versünnep Fesztiválon első helyezett lett a kategóriájában. Jövendőbeli előadóművészként célja, hogy folyamatosan fejlődjön, új formákat ismerjen meg. A versekhez elemző látásmóddal próbál közelíteni, hiszen az egyértelmű, objektív szemszögön túl egy vers mindenkinek mást ad, mást jelent. Bármilyen anyaghoz nyúl, igyekszik belecsempészni a saját egyéniségét, elképzeléseit.

Mit jelent Önnek előadóművészként a vers? Mikor, hol, ki vagy mi által kedvelte meg a költészetet, hogy előadóművészként is műveli?

A vers nekem egy mentsvár, egy lehetőség, hogy egy szöveg mögé bújva megjeleníthetem a saját világomat. Ezáltal arra a kis időre a költemény is egy kicsit az enyémmé válik. A szüleim gyermekkoromtól kezdve rengeteg verset olvastak nekem, amelyek a mai napig élénken élnek az emlékezetemben. Továbbá remek irodalomtanáraim voltak mind az általános iskola, mind a gimnázium alatt, mindig az ő óráikat szerettem a legjobban, vártam, hogy beszélgessünk a szövegekről, a költőkről. Akkor körvonalazódott számomra, hogy szeretnék komolyan foglalkozni versekkel, amikor egy nappal egy verseny előtt kértek meg, hogy ugorjak be az egyik osztálytársam helyett. Ekkor éreztem először azt, hogy nemcsak olvasóként, de előadóként is szeretnék foglalkozni a versekkel.

Hogyan fogadta a felkérést, hogy recitáljon verseket a Deák-Sárosi László által szerkesztett verstani hangzó Példatárban?

Nagy meglepetéssel, izgatottan fogadtam, hogy egy új, számomra eddig nem ismert verselőadási módszerrel ismerkedhetek. Minden ehhez hasonló feladatra fejlődési lehetőségként tekintek.

Lát-e valamilyen ellentmondást a dallamhangsúlyos nyomatékképzés és korábbi beszédtechnikai, versmegszólaltatási gyakorlata között, vagy ezeket könnyen össze tudta egyeztetni?

Beszédtechnikailag nem, hiszen a szép, formált, plasztikus beszéd bármely szöveg elmondásában kell, hogy érvényesüljön, legyen szó bármilyen előadási technikáról. A verseket én korábbi tapasztalataimból adódóan inkább előadóibb, „prózaibb” oldalról közelítem meg, de ismerem a strófaszerkezeteket, sorfajtákat és ennek köszönhetően gyorsan megbarátkoztam ezzel a módszerrel.

Ön szerint akadályozza-e a dallamhangsúly az egyéb művészi előadói eszközöket?

Szerintem bizonyos szövegek a maguk egyszerűségében kell, hogy elhangozzanak, akár anélkül, hogy figyelnénk a dallamhangsúlyra. Ennek ellenére természetesen vannak olyan költemények, ahol annyira tudatos és szándékolt a verselés, hogy hiba lenne teljesen negligálni azt, sőt, egyes verseknél szinte lehetetlen, hiszen az igazán zseniális költők szövegeiben a mondathangsúly és a dallamhangsúly sokszor egy és ugyanaz. Azt gondolom, nem gátolja az előadót a dallamhangsúly, de versmondóként elsősorban a jelentést, az érzelmi, értelmi többletet tartom fontosnak, és ezeknek rendelném alá a verselést.

Miben látja ennek az új módszernek a hasznát, alkalmazhatóságát? Kiknek ajánlja?

Azt gondolom, az antik strófaszerkezetek, az időmértékes- és ütemhangsúlyos verselés sorfajtáinak tanulásakor nagyon hasznosak, hiszen így könnyebben érthetővé válik a költők szándéka is. Gimnazistáknak ajánlom elsősorban, illetve azoknak, akik szeretnének elmélyülni egy-egy szöveg verstani jellemzőiben is.

Tervez-e önálló verses estet, vagy részt vesz-e valamilyen közös verses műsorban?

Az osztályunkkal több verses műsor előadására is kaptunk már lehetőséget a tanulmányainak során, Szilágyi Enikő színművész, a művészi beszéd tanárnőnk rendezésében. Kifejezett vágyam, hogy a későbbiekben is tudjak foglalkozni a költészettel, akár saját est formájában, akár versmegzenésítések előadásával, de mindenképpen szeretném, hogy az életem része legyen a vers mind magánemberként, mind leendő színművészként.

Versvideó: Szabó Lőrinc Ima a gyermekekért című verse Lipics Franciska előadásában.

Deák-Sárosi László interjúja Lipics Franciskával,
a Színház- és Filmművészeti Egyetem
zenés színművész szakos hallgatójával

A sorozat további részei: Első rész (Jónás Gabriella); Második rész (Havas Judit); Harmadik rész (Lázár Csaba); Negyedik rész (Szemerédi Bernadett); Ötödik rész (Lázár Balázs); Hatodik rész (Simon Péter); Hetedik rész (Széplaky Géza); Nyolcadik rész (Dóczy Péter); Kilencedik rész (Jantyik Csaba); Tizedik rész (Dánielfy Gergely)

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr8918166388

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása