A 18. században főnemeseket és egyházi méltóságokat névnapjukon gyakran köszöntöttek az alkalomra költött verssel, vagy zeneművel, de arra is ismerünk példát, hogy díszes atlasszal. Ilyen névnapi tiszteletadásként készített atlaszművel kedveskedett kenyéradóinak, Batthyány József hercegprímásnak és helynökének, Vilt Józsefnek a prímási uradalom mérnökeként tevékenykedő egykori pálos szerzetes, Mak Domonkos.
Az 1790-ben, József-napi ajándékképpen készült kötetet, amely a nagyszombati érseki helynökség egyházi közigazgatását szemlélteti, Kézirattárunk őrzi.

A 18. században főurakat és főpapokat gyakran köszöntöttek névnapjuk alkalmából az alkalomra írt, vagy komponált verssel, zeneművel. Batthyány József (1727–1799) hercegprímás tiszteletére évről évre József-napi versek egész sora született. Az esztergomi érseki tisztséget 1776 óta betöltő, Pozsonyban székelő hercegprímás jeles műpártolónak számított és az általa foglalkoztatott tollforgatók és zenészek hálájuk jeleként az évek során saját alkotásaikkal köszöntötték névnapján.
Ezek között említhetők az alkalmi költemények miként az a József-napra írt szimfónia is, amellyel magánzenekarának virtuóz nagybőgőse, Sperger Johann Matthias (1750–1812) lepte meg 1789-ben. A prímási uradalom térképészi feladatokat is ellátó mérnöke, korabeli szóhasználattal: matematikusa, Mak Domonkos (1754–1809) egy-egy díszesen kivitelezett atlaszművel kedveskedett kenyéradójának névnapján.

Az atlasz latin nyelvű ajánlása. Atlas geographicus exhibens districtum Tyrnavi. Archi-Diocesis Strigoniens. – Kézirattár, Oct. Lat. 545. Képszerkesztés: Bencze Attila

Az uradalmi mérnökként tevékenykedő egykori pálos szerzetes hálájának ilyen jellegű kifejezése nem meglepő annak fényében, hogy a szerzetesrendek feloszlatása után, egy rövid kitérőt követően, Batthyány József hercegprímás nyújtott számára lehetőséget arra, hogy képzettségét és tudását kamatoztatva az érsekség kötelékében dolgozhasson.
A hivatali állás elnyerésében kapcsolatrendszere mellett, javára szólt a Királyi Magyar Tudományegyetemen szerzett és a bécsi egyetem által elismert képzettsége, továbbá, hogy szerzetesként másfél évtizeden át mértannal és hidraulikával is foglalkozhatott.
Az akkoriban még Nagyszombatban és Pozsonyban székelő esztergomi érsekség földmérői és térképészi feladatok ellátására a század első fele óta foglalkoztatott uradalmi mérnököt, olykor egyszerre többet is. Mak Domonkos Szalóky Nepomuk Jánost követően, 1786-tól 1792-ig tevékenykedett e munkakörben. Későbbi állítása szerint feladatkörébe tartozott a prímási erdők egy részének kezelése is, és vélhetően ez is közrejátszott abban, hogy az 1788-ban, József-napjára összeállított atlaszmű, melyet az Esztergomi Prímási Levéltár őriz, erdészeti témájú.
A két év múlva, 1790-ben átnyújtott kötet, melynek címe: Az esztergomi érsekség nagyszombati kerületének földrajzi atlasza (Atlas geographicus exhibens districtum Tyrnavi[ensis] Archi-Diocesis Strigoniens[is]), az érsekség részének egyházi közigazgatását szemlélteti.

Az atlasz címoldala. Atlas geographicus exhibens districtum Tyrnavi. Archi-Diocesis Strigoniens. – Kézirattár, Oct. Lat. 545. Képszerkesztés: Bencze Attila

1776-ban az esztergomi főegyházmegye határai átrajzolódtak, annak következtében, hogy Mária Terézia döntése nyomán, területének felezésével három új püspökség alakult. Batthyány József a főegyházmegye megmaradt területét két részre osztotta, melyek élére egy-egy érseki helynököt állított. Az atlasz a nagyszombati érseki helynökség egyházi közigazgatását ábrázolja, az esztergomi érsekségnek azt a részét, mely 1788 óta Vilt József vikárius irányítása alatt állt.
A címfelirat, akárcsak a kötet szöveges és térképi tartalma, metszett keretbe foglalt. Ez utóbbiak a korban divatozó, XVI. Lajos-stílusnak (Louis-seize) megfelelően díszítettek, klasszicizáló jegyekkel.
A cím alatt a szerző neve olvasható „Dominico Mak” alakban, tudományos és hivatali címei kíséretében: a pesti Királyi Tudományegyetem doktora, prímási matematikus.
A következő oldalon Vilt József (1738–1813) virágdíszes medallionba foglalt címere látható, szemközt pedig az ajánlás latin szövege olvasható, mely elsőként Vilt kanonokot említi, majd a kompozíció középvonalában, kiemelt betűkkel Batthyány József hercegprímást.

A kötet borítójának belső oldala Vilt József 1800 után készült könyvcímerével. Atlas geographicus exhibens districtum Tyrnavi. Archi-Diocesis Strigoniens. – Kézirattár; Oct. Lat. 545. Képszerkesztés: Bencze Attila

Az atlasz Vilt József tulajdonába került, erre vall a borítólap belső oldalára ragasztott, 1800 után készült könyvcímere, mely az időközben elnyert püspöki méltóságát jelző püspöksüveggel és pásztorbottal bővített.
Az előzéken olvasható kéziratos bejegyzés: „Zsuzsits Mihály” vélhetően későbbi tulajdonosára utal.
A kötetet 1895-ben bevételezte a Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtára. Előzőleg a Magyar Történelmi Társulat alapító tagjának, Lanfranconi Grazioso Enea (1850–1895) gyűjteményének részét képezte (a gyűjtő korai halálát követően a magyar vonatkozású műveket a Magyar Nemzeti Múzeum vásárolta meg állami támogatás révén).
Az aranyozott díszítésű, vörös bőrbe kötött, nyolcadrét atlasz huszonegy térképvázlatot tartalmaz, függelékként pedig a nagyszombati érseki helynökség áttekintő térképét.

A szenicei esperesség plébániáit ábrázoló térképvázlat. Atlas geographicus exhibens districtum Tyrnavi. Archi-Diocesis Strigoniens – Kézirattár; Oct. Lat. 545. Képszerkesztés: Bencze Attila

Az öt főesperesi kerület (barsi, komáromi, nyitrai, pozsonyi, sasvári) plébániáit soroló jegyzékek elején a főesperesek neve szerepel. A jegyzékekkel szemközti oldalakon az esperesi kerületek területét ábrázoló, lépték nélküli térképvázlatok láthatók.
A metszett díszítésű keretbe rajzolt térképvázlatokon, melyeken a vármegye határai is szerepelnek, az esperesi kerületek határvonalai vörös színű körvonallal hangsúlyozottak, halványzöld árnyalatú vízfestékkel színezett mezejükben a plébániák kereszttel jelöltek. A mezők szélén köriratban a vármegye és az egyházi kerület neve olvasható.
A metszett kereteknek tíz változata fordul elő a kötetben. Ezek egy része jelzett, ez alapján ismert, hogy Schauff János Nepomuk (1757–1827) pozsonyi műkereskedése (Schauffische Kunsthandlung) adta közre és forgalmazta őket.
A „F: Mohles. v. in Presburg” jelzésű metszet részletgazdag kompozíciója talapzatra helyezett felépítményként keretezi a középmezőt, felső részén levélfűzért csőrében tartó, széttárt szárnyú sas jelenik meg, mely a korban kedvelt díszítőmotívumnak számított.

A miavai esperesség plébániáit ábrázoló térképvázlat. Atlas geographicus exhibens districtum Tyrnavi. Archi-Diocesis Strigoniens – Kézirattár, Oct. Lat. 545. Képszerkesztés: Bencze Attila

Míg a plébániajegyzékek metszett kerete egységes, a térképvázlatoké eltérő. Az utóbbiakon a XVI. Lajosra-stílusra jellemző díszítmények mellett copfstílusú fűzérdíszek is felbukkannak.
Az atlasz használatát mutató segíti, mely a kötetben szereplő esperesi kerületeket sorolja oldalszámmal együtt.
A kötet végén, függelékként a nagyszombati érseki helynökség áttekintő térképe az esperesi és főesperesi kerületek határait láttatja, valamint a területükön levő plébániákat.
Amint azt Mak Domonkos korábban, az 1788-ban ajándékozott atlaszműben kifejtette, a zöld a remény, a rózsaszín pedig a szeretet színe. Ugyanezt a jelképes színjelölést használta a két évvel később ajándékozott kötetben is.

Az esztergomi érsekség nagyszombati érseki helynökségének térképe. Atlas geographicus exhibens districtum Tyrnavi. Archi-Diocesis Strigoniens – Kézirattár, Oct. Lat. 545. Képszerkesztés: Bencze Attila

A névnapi ajándék minden bizonnyal elnyerte kenyéradóinak tetszését és a viszonzás sem maradt el. 1792-ben a hercegprímás támogatásának köszönhetően Mak Domonkos stájerországi tanulmányúton vehetett részt, melynek hozadékaként, hazatérése után, felségfolyamodványt nyújtott be egy erdészeti tanintézet (Forst-kabinet) létrehozására.
Később, amikor a magyar jakobinus mozgalomba való belesodródása miatt börtönbüntetésre ítélték és megfosztották egyházi méltóságától (s egyben nyugdíjától), szabadulása után Batthyány József személyes befolyását latba vetve, a királynak és a pápának is írt feloldozása érdekében. Közbenjárása eredményes volt, mert a Helytartótanács rendeletére Mak Domonkos évi 200 forint nyugdíjban részesült.

Nyárádi Anna

Irodalom:

• BÁTHORY Orsolya: Az irodalmi reprezentáció műfajai: alkalmi költemények Batthyány József érsek tiszteletére. In: Humanista történetírás és neolatin irodalom a 15–18. századi Magyarországon, szerk. Békés Enikő, Kasza Péter, Lengyel Réka, Budapest, MTA BTK ITI, 2015, 236–247.
• BEKE Margit: Mak Domokos élete és életműve, 1754–1803. In: Pálos rendtörténeti tanulmányok. [Nemzetközi Pálos Rendtörténeti Szimpózium 2. (1991, Budapest], Csorna (Varia Paulina), 1994, 46–53.
• BOROVI József: Az esztergomi érseki egyházmegye felosztása: a besztercebányai-rozsnyói-szepesi püspökségek alapítása 1776-ban, Budapest, METEM, 2000.
• JORDÁNSZKY Elek: Méltóságos és Főtiszteletű nagy-győri püspöknek Vilt Jó'sef úrnak ötven esztendős áldozó papnak […] mondatott beszéd, Posonyban, 1811.
• LESENYI Ferenc: Erdészeti szakművelődésünk és felsőbb erdészeti szakoktatásunk történelmi alapjai, [Sopron], Erdőmérnöki Kar, 1940.
• V. ECSEDY Judit: Egy pozsonyi könyvkiadó és rézmetsző: Johann Nepomuk Schauff (1757–1827). In: Művészettörténeti Értesítő, 65., Budapest, 2016. 113–127.