Kora újkori találkozások. Vallások, kultúrák és társadalmak

2024. május 30. 06:00 - nemzetikonyvtar

Beszámoló a Reformation Research Consortium „Early Modern Encounters. Religions, Cultures and Societies” (Kora újkori találkozások. Vallások, kultúrák és társadalmak) című konferenciájáról

A REFORC (Reformation Research Consortium; Reformációkutató konzorcium) célja a kora újkori kereszténységre vonatkozó kutatások elősegítése, többek között éves konferenciák rendezésével, amelyek módot nyújtanak az időszakkal foglalkozó kutatók számára az eszmecserére. Az idei, immáron tizenharmadik konferencia helyszíne Palermo volt. Az Afrika és Európa határán fekvő sziget viharos története során sokszor szolgált a különböző vallások, kultúrák érintkező pontjaként: Az arabok a Bizánci Birodalomról szakították le Szicíliát egy arab emirátust hozva létre, néhány évszázaddal később az északról érkező normannok alapították meg saját királyságukat, s II. Frigyes idején nemcsak a szigetet, hanem az egész Német-római Birodalmat Palermóból kormányozták.

Szicília történeti adottságaihoz illeszkedett a REFORC idei konferenciájának témaválasztása is, amely a vallások, társadalmak és kultúrák közötti találkozások kérdését állította a középpontba.
A rendezvénynek a La Pira könyvtár adott otthont, amely a Fscire (Fondazione per le scienze religiose Giovanni XXIII – XXIII. János Vallástudományi Alapítvány) fiókintézménye. A könyvtár 2018 végén jött létre, elsődleges profilja az iszlám kutatása.

05_30_kora_modern_kori_talalkozasok_konferencia_la_pira_konyvtar_opti.jpgA La Pira könyvtár Palermóban. A REFORC (Reformation Research Consortium) Early Modern Encounters. Religions, Cultures and Societies (Kora modern kori találkozások. Vallások, kultúrák és társadalmak) címmel megrendezett 13. konferenciájának helyszíne

Az ezen a konferencián megszokott módon minden nap több, egész órás konferenciaelőadás is elhangzott, amelyek a legkülönfélébb témakörök kapcsán vizsgálták a kultúrák közötti interakciókat, körbejárva a korabeli Európa valamennyi peremterületét. Fabrizio D’ Avenia, (Palermói Egyetem) Sicilia Sacra című előadásában a szicíliai misszionáriusok szerepét vizsgálta a görög szigetvilág, elsősorban a Kyklasok katolikusainak lelkigondozásában. Aleksandra Lipińska (Kölni Egyetem) a koraújkori Lemberg felekezeteinek térhasználatát elemezte. Jan Loop (Koppenhágai Egyetem) Theodor Bibliander 1543-as latin nyelvű Korán kiadásának hatástörténetét mutatta be, amely bár egy középkori fordítást adott közre, hosszú ideig megkerülhetetlen volt az iszlám megismerésében. Laura Beck Varela (Universidad Autónoma de Madrid) előadásának tárgya a spanyol-amerikai országok katolikus alkotmányai voltak. Daniel Lindmark (Umeå Egyetem) a svéd lutheránus egyház és a számik kapcsolatát mutatta be – a kérdésnek számos könyvtörténeti vonatkozása is volt, mivel a svéd államegyház a XVII. sz. eleje óta adott ki ábécéskönyveket, katekizmusokat, Bibliákat több számi dialektusban is. Újlaki-Nagy Réka (HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont) előadásában a legszélsőségesebb szentháromság-tagadás, az ún. nonadorantizmus kérdését vizsgálta erdélyi protestáns gondolkodók példáján, és hogy mennyiben szükségszerű vagy sem ebből a krisztológiai pozícióból a judaizálás felé való továbblépés.
A plenáris előadásokat öt párhuzamos szekcióban tartott előadások követték. A szekciók témái is széles spektrumon mozogtak, különös tekintettel a többfelekezetű vagy -vallású közösségek együttélésére.

Előadásom címe és témája a következő volt: The Pammakaristos Church, Constantinople, 1455–1588: A Case Study on Interreligious Contacts (A Pammakarisztosz-templom, Konstantinápoly, 1455–1588: Esettanulmány a vallásközi kapcsolatokról). Konstantinápoly török bevétele után a Theotokosz Pammakarisztosz-templom szolgált a pátriárka székhelyéül mintegy másfél évszázadon át. A korszakból meglepően sok részletes beszámoló maradt fenn a templomról és az ott őrzött kegytárgyakról többnyire nyugati utazók tollából (Hans Dernschwamm, Hans Jacob Breuning, Salomon Schweiger, Stephan Gerlach, Joannes Malaxos, Martin Gruneweg, Reinhold Lubenau). Az utazók többnyire diplomácia missziók részeseként vagy zarándokként érkeztek, és többek is azzal a határozott céllal, hogy elősegítsék a protestáns egyházak és a görög ortodoxia közötti közeledést a katolicizmussal szemben. Többen beszámoltak közülük arról, hogy a templomban őrizték ekkor Szent Paraszkévának, a Balkán kiemelkedő jelentőségű szentjének ereklyéit, amelyet Belgrád török elfoglalása után szállítottak ide. Bár az utazók nem ismerték fel ennek teljes jelentőségét, mégis megőrizték annak emlékét, hogy az ereklyék körül sajátos, a felekezeti és a vallási határokat túllépő kultusz alakult ki Konstantinápolyban.

Tóth Anna Judit (Régi Nyomtatványok Tára)

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr9718415711

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása