Kis magyar rejtvénytörténelem a kezdetektől a Fülesig – Tények, talányok, lelemények és legendák

2025. február 03. 06:00 - nemzetikonyvtar

A magyar rejtvényfejtők napja

A kezdetek

Mióta léteznek vajon rejtvények? Nem tudhatjuk, de feltételezzük, hogy az első gondolkodó emberrel jelent meg a kíváncsiság és a játékos szellemi kihívások keresése. Innen pedig már csak egy lépésnyire vannak az első rejtvényműfajok: a találós kérdés és a rejtvényes versike.
A következő összeállításban igyekszünk bemutatni néhány érdekességet a magyar rejtvénytörténelemből. Mi is talányt fejtünk, ámulunk az emberi leleményességen, legendás rejtvényszerkesztőket ismerünk meg, miközben mindvégig próbálunk kapaszkodni a dokumentálható tényekbe.
Magyarországon a 18. században induló időszaki kiadványok már közöltek egyes rejtvénytípusokat. Az 1780-ban induló pozsonyi Magyar Hírmondó című hírlapban már találkozunk „találós mesékkel” és szórejtvényekkel. Kultsár István 1817-ben Hasznos Mulatságok címmel induló újságjának pedig már külön „rejtvényrovata” volt verses feladványokkal.
Ékes magyarsággal fogalmazták meg egy nyolcoldalas füzetke rendeltetését a 18-19. század fordulójáról:

Hamar-elméjü furtsa találmányú mesék, Az az: Időt töltő szép finom-fein diszes kérdések, és feleletek A' mord kedvű emberek’ Társasága között-únalmas Órákra egyéb haszontalan tsiri-biri Beszéd helyett alkalmaztattak, [S.l.], [s.n.], [ca 1800]. [8]. Jelzet: Pny 740 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

A 19. század 30-as és 40-es éveitől kezdve az irodalmi divatlapokban bukkantak fel sorra a rímes találós kérdések és a nyelvi talányok, a 19. század második felétől pedig a szatirikus élclapok népszerűsítették a betűrejtvényeket és rébuszokat.
S a 20. század elején, Amerikában egy New York-i lap szórakoztató rovatában megjelent a modern kor legkedveltebb rejtvénytípusa: a keresztrejtvény. 1913. december 21-én ugyanis a magyar származású sajtómágnás, Joseph Pulitzer által felvirágoztatott New York World című lap munkatársa, Alfred Wynne egy szerény, gyémánt alakú négyzetrácsos feladványt jelentetett meg. Ennek nyomán kitört az „amerikai rejtvényláz”, amely hamarosan Európát sem kímélte.
Hazánkban Kristóf Károly közölte az első keresztrejtvényt a Ma Este című kulturális hetilapban 1925. január 22-én. Az átütő siker nálunk sem maradt el, az itthoni lapok sorra nyitották meg keresztrejtvény-rovatukat.
Nem csoda tehát, hogy már 1925. május 25-én megjelent az új rejtvénytípus első lapja, a Rejtvény Újság Schmidek Oszkár szerkesztésében, júniusban pedig az első női rejtvénylapszerkesztő, Kende Hilda újsága, a Keresztrejtvény Könyvtár.

S hogy mit lehetett nyerni a korabeli rejtvénypályázatokon? Ennek csak a szerkesztők fantáziája (és anyagi lehetősége) szabott határt. A világirodalom klasszikusai, ezüst dohányzószelence, pénznyeremények… S a műfaj népszerűségével arányosan lettek a nyeremények is egyre merészebbek.

Talányos történet: a rejtvényfejtő bére – egy körúti bérház tulajdonjoga?

A Pesti Napló keresztrejtvény-pályázatának fődíja például egy körúti bérház volt – tartja a széles körben elterjedt fáma. De vajon van alapja a szenzációs nyereménynek vagy egy közönséges hírlapi-internetes „kacsával” van dolgunk? Hogyan érhette meg egy napilapnak ekkora értékű rejtvénypályázatot hirdetni? S ha a hír igaz, vajon Fortuna kegyei kinek juttatták a többemeletes bérpalotát?
Nos, a kutatók szerencséje mindenesetre elvezet az első nyomhoz. Igaz, a Pesti Napló 1932. január elsejei számának címlapján nem szerepel keresztrejtvény-pályázat, bérház ingyen nyerhető tulajdonjoga annál inkább. S 1932 karácsonyán pedig már ki is bújik a szög a zsákból – a részleteket inkább első kézből közöljük.

pestinaplo_megtortent.jpgMegtörtént a döntés. Hogyan kaphatja meg a Pesti Napló palotáját. In: Pesti Napló, 83. évf. 290. sz. (1932. december 25.), 3. – Törzsgyűjtemény

Sajnos itt sincs még nyoma bármilyen rejtvénynek, de az már kiderül, hogy a szerencsés nyertesnek a Pesti Napló előfizetőjének kell lennie és előfizetési hátraléka még véletlenül sem lehet.
Ilyen mesés nyeremény mellett ugyan ki fizetne elő más újságra?
Azonban, ha tovább bogozzuk a történet fonalát, Fortuna helyett egy másik hatalmasságra találunk, amely bizony a lapszerkesztőknek adott fel komoly feladványt.
A bürokráciára útvesztőiről beszélünk.
A nyertes kiválasztásának módja ugyanis sorsolásnak minősült, amelyet az 1926. IV. tc. tiltott.
Így hát a napilap szerkesztői emberfeletti erőfeszítéssel és agyafúrt leleményességgel más módszert kerestek – ennek izgalmas részletei a képgalériában olvashatók. Summa sumarum: a keresztrejtvény-pályázattal csak a bérház értékének egy százalékát lehetett megnyerni.

A borús évtized sajnos minden ötletes erőfeszítés ellenére sem hozott tartós felemelkedést a Pesti Naplónak, amelyet 1939-ben megszüntettek.
A rejtvényfejtés hobbija viszont élt és virult – s mivel híres íróink eredtek utána a jelenség miértjének, hagyjuk inkább őket beszélni.
Heltai Jenő inkább az eszképizmust látja benne:

„A tanácstalan olvasó, az útjavesztett ember, aki a sok, mesterségesen megszerkesztett világprobléma között nem tud eligazodni és a sok élő rejtvény közül egyetlenegyet sem tud megoldani, csüggedt lélekkel az egyetlen megoldhatóhoz: a keresztrejtvényhez menekül. Minden energiáját, tudását, műveltségét, ötletességét, elszántságát, munkaerejét, mindazt, amivel az életben nem tud mihez fogni, mert útját állja emitt a gazdasági helyzet, amott az irigység meg a gyűlölködés, áskálódás, cenzúra, beavatkozás, protekció és mindezeknek az élén, az 1. számú közellenség, a butaság – kiéli a keresztrejtvény jámbor és mégis izgalmas titkának a föltárásában.”

Heltai Jenő: Keresztrejtvény. In: Pesti Hírlap, 59. évf. 70. sz. (1937. március 28.), 7. – Törzsgyűjtemény

Karinthy Frigyes, aki maga is szenvedélyes rejtvényfejtő volt, inkább a játékos ember diadalát zengi:

„Korszakok omlottak össze szörnyű recsegéssel, fejtetőn álltak a házak, félrenyúlt vonatok szaladgáltak és jajgatva kavargott minden a kizökkent idő medrében – s mikor nem volt biztos az élet se földön, se égben s minden napnak akkora szenzációja volt, amekkorából azelőtt öt évtizedre jutott egy – ez ijesztő és lángoló napokban Pesten és vidéken egész csomó ember azon törte a fejét, hogy ki volt az az ókori kovács, tíz betűből függőlegesen, kinek harmadik betűje »p« és az utolsó előtti betűje nem lehet más, mint »o«… […]
És mindez nemcsak narkotikum volt, elfelejteni fájdalmainkat, hangos szavakat kiáltani a sötétben, mint a gyerek, aki fél. Mert ne becsüljük le a játékot. […]
Sok jelzőt kapott már az Ember, mely őt az állatoktól megkülönbözteti. Homo sapiens, homo politikon, homo faber. Én egy szerényebbet ajánlanék, és mégis lényegesebbet: homo ludens, játékos ember.”

Karinthy Frigyes: Előszó. In: Grätzer József: Fejtorna, Budapest, Szerző, [1932], 3. – Törzsgyűjtemény

Az 1930-as és 1940-es rejtvényújságok és fejtörőket tartalmazó kiadványok szerkesztői között találjuk többek között Bokor Lajost, Földváry Imrét, Gál Györgyöt, Gereben Pált, Giczy Józsefet, Grätzer Józsefet, Györgyfi Györgyöt, Harangi Lászlót, Kerek Györgyöt, Kovács Mátyást és Valló Emilt. Az elmaradhatatlan humoros illusztrációk készítői közül számos elismert művész neve bukkan fel, például Szakmáry Lászlóé, Pólya Tiboré, Szűr-Szabó Józsefé, Kálmán Viktoré (utóbbi szignója: Vasi).
A rejtvény- és élclapok alapításában és szerkesztésében a legfáradhatatlanabb talán Gál György volt. Nevéhez fűződik az Izé (1933–1946, folytatása Pesti Izé címmel, 1946–1948), a Fűrész (1948–1949) és Füles Bagoly (1949–1950) című lapok alapítása, illetve szerkesztése. (Ezeken kívül a Ludas Matyi egyik elindítója is ő volt!)

Holló, róka, bagoly? Csacsi!

 A kiépülő kommunista diktatúrában, az 1950-es évek közepéig nem volt helye a könnyed fejtörőknek. Hat-hét év szünet után születik meg a máig is élő legenda: a Füles.
1956 decemberében járunk, a romos fővárosban, mesterségesen lecsillapított indulatok és dermedtségbe visszahullott kedélyek között. A papírkiutalás esélye minimális, s egy csapat lelkes rejtvénykészítő, Gál György elnökletével egy új rejtvényújság megindításáról álmodozik. Nem megfelelő az időzítés? Ők maguk is bizonytalanok.
Ezért próbaképpen megjelentetnek egy egyszeri kiadványt – a Füles szórakoztató naptárt.

fules_naptar.jpgFüles. Szórakoztató naptár, fel. szerk. Gál György, Budapest, Magyar Ifjúsági Lapkiadó, 1957. – Törzsgyűjtemény

A címadás nem véletlenül utal vissza a korábbi Füles Bagoly rejtvényújságra. A hasonlóságot a korabeli olvasók is észrevették, és egy hét alatt mind a 200.000 példány gazdára talált.
A Füles rejtvényújság így elindulhatott, s ráadásul még egy nagy előnye is volt a bölcsesség madara által fémjelzett elődjével szemben: ezt már politikamentesre tervezték.
A Zuboly-fejű csacsi így másodjára 1957. február 3-án került az újságstandokra, játszi könnyedséggel suhanva a négyzetrácsos korcsolyapályát ábrázoló borítón. A kissé szokatlan megjelenésű szamarat hamar felváltotta a számunkra is jól ismert, „pisze orrú” változat.

A lap felelős szerkesztője Gál György lett, szerkesztője Országh György. Számos tapasztalt, az előző egy-két évtizedben befutott rejtvénykészítőt és illusztrátort találunk a lap munkatársi gárdájában. Csak néhány ismertebb nevet ragadunk ki az első szám impresszumából: Bokor Lajos, Hidvéghy Ferenc, Korcsmáros Pál, Kristóf Károly, Kun Erzsébet, Pánczél Lajos, Rodolfó (Gács Rezső), Romhányi József, Sebők Imre, Veres Pál és Zórád Ernő.
Bármennyire is merészek és optimisták voltak a lap alapítói, azt azért nem sejthették, hogy évtizedekig fennálló sajtótermékbe fektetik munkájukat, amely bőven túllépi még félévszázados fennállását is.
Február 3-a a magyar rejtvényfejtés napjává a lapalapítás ötvenedik évfordulóján, vagyis 2007-ben avanzsált, a Füles óriási sikerére és a minőségi tartalmára való tekintettel.
A lap fénykorában, az 1980-as években még a 400 000-es éves példányszámot is elérte. A mai lappiacon is előkelő helyen van: a MATESZ 2023. évi adatai alapján a rejtvénymagazinból csaknem 100 000 példányt nyomtatnak évente.
Még az elektronikus okoseszközök korában is sokan félreteszik mobiltelefonjukat és tabletüket, előveszik a papírt, ceruzát, rejtvényújságot, hogy minőségi szórakozásban és tartalmas kikapcsolódásban legyen részük. Mert a játékos ember diadalmas! 

Felhasznált irodalom

Szádeczky-Kardoss Zsófia
(Állománygyarapítási és -nyilvántartási Osztály)

Vonatkozó tartalom: 100 éve jelent meg az első magyar „keresztszórejtvény” 

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr9118785508

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása