A Central European Library and Information Science Review, CELISR (Közép-európai Könyvtár- és Információtudományi Szemle) az MNMKK Országos Széchényi Könyvtár és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár közös kiadású könyvtár- és információtudományi szakfolyóirata. A folyóirat magyar és angol nyelvű tanulmányokat is közöl, így lehetőséget biztosít a hazai eredmények és jó gyakorlatok nemzetközi láttatására, amellett hogy tájékoztatást nyújt a könyvtár- és információtudomány globális trendjeiről, valamint a szakmai érdeklődésre számot tartó belföldi és külhoni fejleményekről.
Az alábbiakban a második évfolyam első számában az MNMKK OSZK munkatársaitól megjelent tanulmányokból közlünk ajánló részleteket. Elsőként Szüts Etele, a Könyvtári Intézet igazgatója a kulturális örökség közös európai adatterének kiépítéséről, valamint Gondos Gábor, a Digitális Megőrzési Osztály munkatársa a könyvtárak ökológiai szerepvállalási lehetőségeiről szóló tanulmányából. Ezt követően idézünk Bebiák Magdolna, a Könyvtári Intézet, Kutatási és Elemző Osztály könyvtárstatisztikai referense, Dancs Szabolcs, a CELISR folyóirat főszerkesztője és Bubnó Katalin, a Könyvtári Intézet Könyvtártudományi Szakkönyvtárának osztályvezetője és a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Bibliográfiai Szekciójának elnöke közösen jegyzett tanulmányából, mely összefoglalja az Európában elérhető integrált könyvtári rendszereket és könyvtári szolgáltatási platformokat, továbbá részleteket közlünk a Hasonmástól a fakszimiléig című, Schöck Gyula könyvészeti munkásságát bemutató kiállítás megnyitóján, a Gödöllői Királyi Kastély dísztermében 2025. március 1-jén elhangzott beszédekből – Rózsa Dávid főigazgató megnyitójából és Sarbak Gábor, a HUN-REN-OSZK Fragmenta et Codices Kutatócsoport vezetője méltatásából. Összeállításunkat Bubnó Katalin Dr. Szőnyi Éva-nekrológjának részletével zárjuk. A teljes szövegek a folyóirat honlapján olvashatók.
„Az (EU) 2021/1970 ajánlás teljesülése érdekében a magyar kulturálisörökség-védelmi intézmények 2021 és 2023 között tett intézkedéseit megvizsgálva sok esetben tapasztalható, hogy egyelőre csak a kezdeti lépések történtek meg. Az ajánlás által javasolt modern technológiák jelenleg csak diszkurzív szinten jelennek meg, stratégiai szinten még nem. Nagy hátránynak érzem, hogy az előzőekben ismertetett kurrens páneurópai projektek (5DCulture, EUreka3D, DE-BIAS, AI4Culture) egyikében sem vesznek részt magyarországi intézmények. Azonban intézményi szintű kísérleti programokra több jó gyakorlat is létezik Magyarországon, például több intézmény próbálkozik az MI bevonására. Szakmai fórumokon minden közgyűjteményi ág jelezte már, hogy a szakmai tevékenységük során használtak már MI-t. A Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) például a szovjet táborok fogva tartott magyar hadifoglyok adatbázisának létrehozására. A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Országos Széchényi Könyvtár (MNMKK OSZK) Digitális Bölcsészeti Központja több futó projektjében is alkalmaz MI-t, úgymint az automatikus kézírás-felismertetés (Handwritten Text Recognition – HTR) vagy tárgyszavazás, illetve a HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközponttal együttműködve egy olyan modell létrehozásán is dolgoznak, amely hatékonyan és megbízhatóan teljesíti az OCR (Optical Character Recognition – optikai karakterfelismertetés) vagy HTR-technológiával előállított digitális magyar nyelvű szövegek utófeldolgozását. A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Országos Muzeológiai Módszertani és Információs Központjának (MNMKK OMMIK) szakemberei a MuseuMap múzeumi aggregációs portálon tették színek alapján böngészhetővé a rekordjaikat egy MI-n alapuló algoritmus segítségével, ami színkódok alapján kategorizálja a műalkotásokat.”
CELISR. Central European Library and Information Science Review / Közép-Európai Könyvtár- és Információtudományi Szemle, 2. évf. 1. szám (2025). Borító„A magyarországi könyvtárak évek óta aktívak a zöldkérdésekben, nagyon fontosak a különféle tematikus adatbázisok, előadások, kiállítások, képzések és közösségépítő kezdeményezések. […] 2022 óta éves találkozón is folyik a tapasztalatcsere a zöldkönyvtári konferenciákon. Ezen előremutató kezdeményezések mellett a könyvtár mint kulturális tömb, mint a tudás rendszerezésének helye – a már létező adatbázisokon túl – bemutathatja, strukturáltan a felhasználók elé tárhatja mindazt, ami civil, tudományos, művészeti, bölcseleti területen az elmúlt évtizedekben a zöldkérdés kapcsán megfogalmazódott, legyen az elmélet, utópikus regény, megoldásjavaslat vagy műalkotás. Az ember környezethez való viszonyának javítására a világban rengetegféle terv létezik, a könyvtár ezen elképzelések és jövőképek gyűjtésével és tematizáló bemutatásával segíthetné a róluk folyó társadalmi párbeszéd folytatását. Az ökológiai (valójában civilizációs) válság súlyos kérdéseire csak a társadalom egésze képes választ adni, ennek keltetője/segítője lehetne a könyvtár(os). Tekintsünk úgy az ökologikus társadalom víziójára, mint az igazság keresésének egy esetére. A hasonlóan komplex (társadalmi) folyamatok vizsgálatakor a könyvtárosnak mindig is fontos missziója volt, hogy a lehető legtöbb és legváltozatosabb szempontot megmutatva a felhasználót segítse a téma minél árnyaltabb megismerésében. Mindez tudásszociológiai (Fehér, Békés 2005) kérdés is, és e téren a könyvtárnak van egyfajta függetlensége: tudáshoz való viszonya kevésbé kötött, mint az oktatásnak, ugyanakkor állami intézményként a versenyszféra korlátai is kevésbé akadályozzák gondolati szabadságát.”
A Zágrábi Egyetem Bölcsészettudományi Kara Könyvtárának KOHA rendszerű katalógusa. Képernyőkép
„Összeurópai viszonylatban elmondható, hogy – a rendelkezésre álló adatok alapján – a nyílt forráskódú Koha a legtöbb intézményben telepített forráskezelő rendszer. Ez a jó pozíció jelentős mértékben betudható Törökországnak, hiszen 965 intézményük tette le a voksát a Koha mellett, miközben ugyancsak jelentős számban használják a könyvtárak ezt a rendszert az Egyesült Királyságban (477), Franciaországban (311) és Finnországban (185) is. Az összesített listán második helyen szereplő Absys/AbsysNet a spanyolországi közkönyvtárak jelentős részében működő IKR, amelyet Európa számos más országában használnak a Cervantes Intézet könyvtárai. A zárt rendszerű Alma harmadik helyezése nagyrészt a platformot használó 799 ausztriai könyvtárnak köszönhető.”
A budapesti Cervantes Intézet könyvtárának katalógusa. Képernyőkép
„Nincs ember Magyarországon, aki Schöck Gyulánál jobban ismerné az egyes papírfajták vastagságát, textúráját, tapintását, a hónapokig tartó digitális utómunka, a korábban elképzelhetetlen minőségű aranynyomás, a hagyományos és az újrabőr kötések, a nyomdai rácssűrűség jelenleg elérhető maximumának vagy akár a nyomdagépek színhelyes beállításának titkait – s nincs, aki jobban tudná, hogy mindezek jóval többet jelentenek az illúziókeltés kellékeinél. A modern kor legfontosabb fakszimiléi – így a 2023-as krónika is – nemcsak eredetijük formai jegyeit hordozzák, hanem annak szellemét is, és a míves kísérőszövegekkel, online tartalmakkal kiegészítve garantálják a könyvkultúra csúcsteljesítményeinek továbbörökítését az újabb és újabb generációk számára.
Schöck Gyula Hasonmástól a fakszimiléig című, 2025. március 1-jén a Gödöllői Királyi Kastélyban megnyílt kiállításának részlete. Fotó: Tatár Attila. In: CELISR. Central European Library and Information Science Review / Közép-Európai Könyvtár- és Információtudományi Szemle, 2. évf. 1. szám (2025), 128.
„A tárlók gyönyörűségeit nézegetve arra kell gondolnunk, hogy az ilyen luxuskéziratokat csak kevesen engedhették meg maguknak. Az egyszerű papírkódexek készítésének gyakorlata biztosította a mesterségbeli tudást a finom ízlésű díszkéziratok előállítására.
Ezek a modern hasonmás kiadások nem egy esetben régi adósságot törleszenek. Hadd említsem meg, hogy a nemzeti könyvtárban őrzött Pray-kódex fakszimile kiadásának ötlete már nagyon régen és több alkalommal felmerült: a vállalkozás most csak néhány lépésre áll a megvalósulás előtt. Talán mondanom sem kell, hogy a hatvan-hetven éve kiadott hasonmások jó része is már megérett egy újabb kiadásra, példaként kívánkozik a nemzeti könyvtár másik kincse, a Képes Krónika.
Az idő és az előttem szólók bizonyították, hogy Schöck Gyula és a könyvtár, különösképpen a nemzeti könyvtár, alapító iratában bibliotheca regnicolaris kapcsolata mára természetes állapot lett, hiszen akár csak egyedül az Országos Széchényi Könyvtár kincseiből is a magyar középkor és általában múltunk kulturális élete, intellektuális helyzete itt, Közép-Európában pontosan meghatározható.”
Sarbak Gábor: A hasonmás kiadványok és mesterük. Részlet. In: CELISR. Central European Library and Information Science Review / Közép-Európai Könyvtár- és Információtudományi Szemle, 2. évf. 1. szám (2025),130.
Szőnyi Éva, az MKE Bibliográfiai Szekciójának elnöke 2013. szeptember 17-én az OSZK-ban
„1972–1988 között az Országos Széchényi Könyvtár Magyar Nemzeti Bibliográfia Könyvek szerkesztőségének címleíró szerkesztője volt. 1988-tól 1994-ig csoportvezetői munkakört töltött be a Budapesti Corvinus Egyetem Központi Könyvtárának Irodalomkutatási Osztályán. A könyvtárban 1989-ben bevezetett számítógépes fejlesztés keretében részt vett a könyvek online katalogizálását megvalósító munkafolyamatok kidolgozásában. 1994–2007 között a BCE Köz-ponti Könyvtár Állománygazdálkodási és Katalogizálási Osztályát irányította.
Három évig (2004–2007) részt vett az ELTE BTK könyvtárszakos hallgatók oktatásában is. 2007 júniusától nyugdíjba vonulásáig, 2020-ig a BCE Központi Könyvtárának kutatókönyvtárát vezette. 2007 őszén a Budapesti Corvinus Egyetem Központi Könyvtára új egyetemi épületbe költözött, és itt nyithatta meg kapuit a BCE Történeti Kutatókönyvtár, amely a muzeális dokumentumok biztonságos őrzésén és tárolásán túl bemutató funkciót és egyben kutatási lehetőséget is kínál. A tudományos kutatóműhely gyakornokként fogadja az egyetemeken oktatott régikönyves mesterképzés hallgatóit is. Szőnyi Éva a gyakornokok kutatásszervezését, valamint a könyvtár munkatársainak publikációs tevékenységét kézben tartotta. Szakmai munkájának egyaránt részét képezte a történeti kutatás, a legújabb szolgáltatások bemutatása, a tudományos publikálás, a konferenciarendezés és előadások tartása.
A Mindenki akadémiája műsorából tudjuk, hogy Szőnyi Éva a Budapesti Corvinus Egyetem Könyvtárára csakúgy, mint az Országos Széchényi Könyvtárra második otthonaként tekintett. Gyakran látogatott vissza a nemzeti könyvtárba, ahol férje restaurátorként dolgozott.”
Bubnó Katalin: Dr. Szőnyi Éva – nekrológ (1953. december 6. – 2024. november 1.). Részlet. In: CELISR. Central European Library and Information Science Review / Közép-Európai Könyvtár- és Információtudományi Szemle, 2. évf. 1. szám (2025), 143–144.
