Cholnoky Jenő és az Uránia Magyar Tudományos Színház. Második rész

2025. július 23. 06:00 - nemzetikonyvtar

A közművelődés szolgálatában – Cholnoky Jenő

Cholnoky Jenő (1870. július 23. – 1950. július 5.) földrajztudósra emlékezünk születésének 155., halálának 75. évfordulója alkalmából.

Vegyük számba Cholnoky Jenőnek az Urániában tartott nagyobb előadásait a 1899-től 1916-ig:

1899. november 4. – Küzdelem az éjszaki polusért

„Látványos előadás 3 felvonásban és 15 képben. Payer, Nansen, dr. Meyer Vilmos stb. művei nyomán az Uránia magyar tudományos színház számára átdolgozta Cholnoky Jenő, egyetemi adjunktus.” „A darabban előforduló 15 dekorácziót Harder, Hartmann és Kranz festették; a 37 színpad nagyságú vetített kép gróf Wilczek felvételei után Newton és Schmid intézetéből való.”

1899. november 9. Az Uránia kötetes színlapjai, 1899–1900 – Színháztörténeti és Zeneműtár színháztörténeti gyűjtemény

A november 9-i, csütörtöki előadás színlapja Színháztörténeti és Zeneműtárunk színlapgyűjteményének első meglévő darabja.
A Vasárnapi Ujság híradása szerint az előadás:

„három felvonásban három különböző északi-sarki expediczió viszontagságait illusztrálja: az 1869-iki második német expedicziót a »Germánia« és »Hanza« hajóval; az 1872–74-iki osztrák expedícziót, a Ferencz József-föld felfedezésével, a »Tegethoff« hajóval, végre Nansen expediczióját. A szöveget Cholnoki[!] Jenő tanár irta, s Dajka Balázs szinész érczes hangon olvasta föl. A diszletek nagyon szépek, a vetített képek művésziek, a gépezet jól működik. A jéghegyek közti zivatar, napfény, északi fény, köd, a jégtáblák festői látványt nyújtanak, az utazás eseményeit pedig alakok ábrázolják. A hajók is megjelennek, ha kell összetörnek és elsüllyednek. Az északisarki utazások után Klupathy tanár még a levegő cseppfolyósítását is érdekes mutatványokkal adta elő.”

Az Uránia-színház. In: Vasárnapi Ujság, 46 évf. 45. sz. (1899. november 5.), 759. – Elektronikus Periodika Archívum

Az első előadás szövege megjelent: Uránia, 1. évf. 1. sz. (1899), 18–36. Vö. X.: Tudományos szinház. In: Népszava, 27. évf. 103. sz. (1899. november. 3.), 2.
Az Uránia Tudományos Színház előadásainak gyűjteményénye című tartalomszolgáltatásban szép színes összeállítás látható Cholnoky Jenő első előadása kapcsán.
A közönség soraiban ott volt többek közt Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter, Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter, Apponyi Albert, Zichy Jenő, Andrássy Aladár grófok, Wekerle Sándor, Rakovszky István, Légrády Géza, Kossuth Ferenc, Polónyi Géza országgyűlési képviselők, valamint Szily Kálmán és Herman Ottó, tudjuk meg a Pesti Hírlap aznapi tudósításából. Eszerint már november 3-án kellett lennie az első előadásnak, s csak a nagyközönség számára volt az első előadás november 4-én.
A szokásos kis előadást pedig Klupathy Jenő fizikus tartotta Mikor a levegő cseppfolyóssá lesz címmel.

1899. november 15. – A dobsinai jégbarlangról

„Tudományos előadás vetített képekkel”, s a december 5-i, ugyanezen előadáson már „báró Eötvös Loránt[!] eredeti felvételei után készült vetített képekkel” került sor a felvidéki jégbarlang bemutatására. – A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumban lévő, Eötvös Lorándtól származó sztereo üvegnegatív illetve -dia között sikerült fellelni és beazonosítani 10 darabot, mely a jégbarlangot és környékét (a Sztarcenai sziklakaput és a dobsinafürdői vendéglőt) ábrázolja. Az előadáson bemutatott képek, az 1900. február 6-i színlap szerint:

„1. Dobsina város. 2. Sztraczenai völgy. 3. Sztraczenai kapu. 4. Sztraczenai völgy. 5. Barlang bejárata. 6. Barlang keresztmetszete. 7. I-ső bejárat I. oszlopa. 8. Dobsinai vendéglő. 9. A jégbarlang nagy terme. 10-12. Jégoszlopok. 13. Jégfüggöny. 14. Hóvirág. 15. Jégoszlopok. 16. Jég-orgona.”

Uránia. A Tudományos Színház Közlönye, 2. 1900. január–február, 62. – Törzsgyűjtemény

Eötvös Loránd még 1895-ben készített fényképeket az 1870-ben felfedezett barlangban.

1899. november 19. – Magyarország földrajza vázlatokban

Cholnoky újabb, nagyszabású előadása után következett részvétele 1900/1901 telén, a Balaton jegén Eötvös Loránd gravitációs expedícióján, ahol átélhette az igazi „arktikus” életet, éjjelente végezve a gravitációs inga állásának észlelését.

Cholnoky Jenő: Magyarország földrajza vázlatokban. Az Uránia kötetes színlapjai, 1899–1900 – Színháztörténeti és Zeneműtár színháztörténeti gyűjtemény

1912. november 28. – A Föld mélységeinek titkai

Cholnoky háromfelvonásos 185 színes vetített képpel és számos mozgófényképpel illusztrált tudományos színdarabjának előadását a szakértő tudósító – Sz. Gy. [Szádeczky Gyula?] így foglalta össze:

„November végén mutatta be az Uránia-Színház ezidei harmadik újdonságát, „A föld mélyének titkai” czímű darabot. Szerzője dr. Cholnoky Jenő a jeles tudós igen jó szolgálatot tett vele mind az Uránia-Színháznak, mind a tudománynak. Az Uránia, mely a tudomány népszerűsítését, a közönség szélesebb körében való elterjesztését munkálja, igen alkalmas anyagra, a tudomány pedig igen alkalmas eszközre talált benne. Szerző, ki már eddig is sok érdemet szerzett a geologiai tudomány népszerűsítése körül, ezzel a darabjával nagy érdeklődést tudott kelteni e szép és modern tudomány iránt.
Az I. felvonás, mely a „Tűzhányók világából” czimet viseli, igen ügyesen és érdekesen vezeti be a laikust a földtan egyik legérdekesebb szakaszába. Megmagyarázza a föld egész belső szerkezetét, különböző rétegeit, a hegyek és völgyek alakulását, jelenlegi külső és belső állapotát stb. Megismertet az artézi kutakkal és a geysirekkel, melyeket szintén igen érdekesen magyaráz meg. Elővarázsolja a vulkánok világát, melyet hosszabban magyaráz, érdekesen tárva fel azoknak minden titkát. Leír egy pár vulkánkitörést, melyben szemléltetően állítja élénk annak tudományos magyarázatát.
A II. felvonás egészen a földrengésekről szól. A földrengések lényegével, lefolyásával, tudományos magyarázatával, okaival foglalkozik s közben igen érdekesen írja le azok megfigyelését, a különböző rengésmérő eszközöket és módokat. Kiterjeszkedik a földrengésekkel járó rettenetes károkra és szerencsétlenségekre s megmagyarázza azokat a módokat, amikkel mérsékelni lehetne e borzasztó csapások következményeit. Közben a csak pár éve történt messinai és az 1911. évi kecskeméti földrengésekről is igen érdekfeszítően és tanulságosan szól.
A III. felvonásban pedig melynek czíme az „Elraktározott napsugarak” a földben lévő különböző gázokról és a petroleumforrásokról beszél. A ma annyira actuális sármási gázkútat bővebben ismerteti és magyarázza, alkalmat találva arra, hogy a földgáz lényegét és fontosságát általában is ismertesse. Majd elvezet a petroleumforrások hazájába s megmutogatja és elmagyarázza a világ híresebb petroleumforrásait s azok bányászatát. Mindezek folyamán megismerkedünk azok gazdasági fontosságával is.
A képek a szerzőnek igen jó támogatói voltak a szemléltetésben és magyarázatban s az Aetna kitörését, meg a petroleumforrásokat és a kissármási gázkútat ábrázoló mozgóképek különösen lebilincselik az érdeklődést. A végső mozgófénykép pedig hatásosan mutat be egy bányalégrobbanás következtében keletkezett szerencsétlenséget.”

Sz. Gy.: Krónika. Uránia-Színház. In: Uránia. Népszerű tudományos folyóirat, 14. évf. 1. sz. (1913), 35–36. – Törzsgyűjtemény

1914. december 13 – Harcterek földrajza

1916. május 6. – A fizikai földrajz tanításáról

De hogy további képet nyerjünk az Uránia műsoráról, említsük meg, hogy számos más érdekes előadás mellett 1900. február 22-én hallhatták a kíváncsi látogatók először Pekár Gyula Spanyolország című előadását: „206 vetített képpel, 4 spanyol tánczczal és 11 a bikaviadalt ábrázoló vetített képpel” – olvashatjuk az Uránia korabeli színlapján. Ez volt az egyik legsikeresebb előadás, több mint 100-szor ment. A siker elsődlegesen Pekár Gyula leleményes szerkesztésének és remek fényképeinek volt köszönhető, s legfőképp a bemutatott vetített mozgóképnek. Pekár még Párizsban látta a Pathé testvérek „bikaviadal” felvételeit, s úgy határozott, hogy az előadás számára megszerzi ezeket. Budapesten alighanem ez volt az első nagyobb mozgófénykép, amelyet vászonra vetítettek. Mindezekre maga a szerző is visszatekintett A mozi kezdete Magyarországon című írásában.

Pekár Gyula. Pekár Gyula kézjegyével. Fotó: Strelisky, Budapest, 1896. – Színháztörténeti és Zeneműtár, színháztörténeti gyűjtemény [NSZ] KB P 87

Pekár Gyuláról, a későbbi országgyűlési képviselőről, miniszterről még meg kell említeni, hogy az Urániában a leghíresebb összeállítása a még ma is sokszor emlegetett darab, „A Táncz”, melyhez az első magyar készítésű filmfelvételek születtek, híres magyar színésznők és színészek részvételével, így az első magyar filmként tartják számon.
Ezeken a nagyszabású eladásokon kívül, melyek némelyikét számtalanszor ismételték, Cholnoky sok kisebb előadást is tartott az Urániában. Mint kolozsvári professzornak, 1905 és 1919 között nyilván kevesebb alkalma volt, hogy Budapesten ezeknél többször is nagy előadást tartson. Visszaemlékezései szerint a későbbi időkben – körülbelül 1920-tól 1926-ig – vasárnap délelőttönként voltak még ilyen előadásai.

A tudományos ismeretterjesztést nemcsak az Uránia Magyar Tudományos Színházban és az Uránia folyóiratban művelte Cholnoky. Pekár Gyulához, többek közt a Spanyolország és A tánc nagy sikerű előadójához, vagyis az Uránia Színház mondhatni házi szerzőjéhez Cholnoky Jenőnek a kolozsvári egyetem nyilvános rendes tanáraként, az egyetem Földrajzi Intézetének vezetőjeként írt levele is ezt bizonyítja:

„Igen Tisztelt Képviselő Úr!

Megbízást kaptam, hogy 15 nagy tudós és 15 nagy feltaláló művészien megírt életrajzát állítsam össze. Nem akarjuk lerohanni az olvasót az adatok tömkelegével, hanem jellemezni akarjuk a tudóst, életpályát és jelentőségét. Olyan olvasmánynak kell lennie, amely mély hatást kelt és szeretett olvasmány lesz. Mindegyik életrajz egy-egy nyomtatott ívre terjed, a Figyelő formátumában s körülbelül annak a betűi szerint.

Nem lenne kegyes elvállalni a következők közül nehányat, vagy mindet, vagy akár csak egyet is?

Watt

Fulton

Edison

Stephenson

Guttenberg [!]

Daguerre

Tesla

Bell

Roger Bacon

Honorárium ívenként 60 korona, de azt hiszem, enged még többet is a kiadó.
Terminus 1911. október 1.!!!

Szíves válaszát sürgősen kérve s lehetőleg igenlő válaszért esedezve, vagyok

őszintén tisztelő híve

Dr. Cholnoky Jenő
egyetemi tanár

Cholnoky Jenő Pekár Gyulához, Kolozsvár, 1911. július 6. – Kézirattár, Levelestár

A levélben szereplő Sztrókay Kálmán és Balla Ignác által írt kötet, részben a Cholnoky Jenő által ajánlott nevekkel együtt az ő szerkesztésében és előszavával valóban megjelent, de Pekár Gyula nélkül. A levélben felsorolt nevek közül Edison, Daguerre, Tesla és Bell is kimaradt. Edisonról egy külön kötet emlékezett meg Balla Ignác tollából, az előszót Fodor István udvari tanácsos, a budapesti Általános Villamossági R. T. vezérigazgatója írta, akárcsak a Sebestyén Károly átdolgozásában megjelent Henry Morton Stanley önéletírásában.
Ugyanebben a sorozatban egy másik összeállítást is kiadtak Cholnoky Jenő szerkesztésében nagy tudósok – Arisztotelész, Alexander von Humboldt, Johannes Honterus, Benjamin Franklin, Georges Cuvier, Bolyai Farkas és Bolyai János életrajza, Carl von Linné, Louis Pasteur, Theodor Mommsen, Charles Darwin, Galileo Galilei – témakörben.

A jégvilág. A sarkkutatások története, a Balaton, A sárkányok országából. Életképek és útirajzok Khinából, Utazásaim, élményeim, kalandjaim és Hazánk és népünk egy ezredéven át című munkái mellett ajánljuk még az 1934-ben megjelent Utazásom Amerikában Teleki Pál gróffal nagyszabású földrajzi és személyes úti élményekben is gazdag visszaemlékezését. Ennek második kiadásában Teleki Pál részletes életrajza is szerepel.

Cholnoky Jenő: Utazásom Amerikában Teleki Pál gróffal, Budapest, Vajda – Wichmann, [1943.] – Törzsgyűjtemény

Cholnoky 1896 és 1898 között bejárta Kelet-Ázsiát, Kínát, még Japánba is átrándult. Részt vett a nagy, átfogó vállalkozásban, a Balaton tudományos kutatásában, melynek szervezője Lóczy Lajos volt, a legnagyobb magyar geológus. Cholnoky az „aktikus” életet nem az Északi- vagy a Déli-sarkon, nem is a Spitzbergákon élte át, hanem a Balaton jegén, Eötvös Loránd torziós ingájával, azaz a „csavarodási mérleggel”, vagyis az azóta „balatoni ingának” nevezett finom műszerrel végzett kutatások, mérések alatt. A Balaton jege című nagyszabású tudományos dolgozatát az eközben végzett kutatásai és megfigyelései alapján írta meg. Ez a harminckét kötetes Balaton-monográfia jócskán túltett a például szolgáló Genfi-tóról készült, amúgy szintén kiváló, kétkötetes tudományos munkán.
Ebben a sorozatban Cholnoky még a Balaton színeiről, s vízjárásáról is írt egy-egy ma is jelentősnek mondható tanulmányt.
Később a Spitzbergákon, 1910-ben megvizsgálta és megállapította a különleges, úgynevezett „poligonális tundra” kialakulását.
Cholnoky könyveit olvasva nemcsak a földrajzot, geológiát, vagy egyenesen a geomorfológiát, vagyis a „felszínalaktant” ismerhetjük meg könnyedén, szép magyarázó ábráival kiegészítve, hanem igazi magyarságot, hazaszeretetet és szép magyar nyelvet is tanulhatunk.
Hatalmas, összefoglaló munkáiban természetesen becsúsztak hibák, ma már nem helytálló megállapítások, főképp a nem szoros értelemben vett szakterületiben. Így a geológia terén, például a tengeri hátságokról, illetve a lemeztektonikáról, melynek egyik legnagyobb első hazai képviselője, már az 1950-es években Szádeczky-Kardoss Elemér volt, nem olvashatunk.
De hatalmas és úttörő munkáját mi sem igazolja jobban, hogy a Földrajzi Közleményekben, s más szaktudományos lapok hasábjain ma is előfordul a neve, a homokpuszták keletkezése és vándorlása, a szél építő és romboló, tájformáló hatása kapcsán, mely szerinte a Balaton medrének kialakulásában is döntő szerepet játszott.
Munkásságát, ma is érvényes, illetve a tudományt előre vivő eredményeit utóda, Gábris Gyula professzor foglalta össze legjobban és legtömörebben. Gábris Gyula szakmai értékelését Kubassek János idézi A pályakép összegzése című tanulmányában. Mezősi Gábor Magyarország természetföldrajza című munkájában többször is előfordul Cholnoky neve, részben persze vitázva vele, vagy korrigálva, kiegészítve a majd százéves megállapításait. Ilyen a folyók szakaszainak felosztása vagy a szél munkája a geomorfológiában és még sorolhatnánk. Négy művére is hivatkozik, s a sátoraljaújhelyi Sátor-hegy környékének és a Vezúvnak az összehasonlításnak ábráját (19.9. ábra, 324.) a Magyarország földrajza című kiadványban megjelent ábrái szerint közli, mely Cholnoky A Föld és élete című munkájának hatodik kötete.
Tudományos eredményeit maga Cholnoky Jenő is összefoglalta önéletírása végén, mely fejezet 2001-ben került elő.
Egy ma is vissza-visszatérő téveszmét igyekszik eloszlatni:

„Ellenségeim és irigyeim mindig azt suttogják-buttogják egymás közt, hogy én nem vagyok tudós, hanem újságíró, munkáim csupa népszerű dolgok. Az ő véleményük szerint ugyanis az a munka, amit ők is megértenek, az népszerű. Ezért szükségesnek tartom, hogy legfontosabb tudományos eredményeimre rámutassak, mert azok ma már az egész világirodalomban ismeretesek, minden tankönyv hivatkozik rájuk. Talán érdemes is a magyar tudományos eredményeket így összefoglalva a magyar olvasóközönséggel is megismertetni.”

Cholnoky Jenő: Tudományos eredményeim. In. Cholnoky Jenő önéletírása. A veszprémi Cholnokyak. Lektorálta, jegyzetekkel ellátta és a kísérőtanulmányt írta Kubassek János. Sorozatszerkesztő Géczi János, Veszprém, Pesti Kalligram – Művészetek Háza Veszprém, 2021, 299. – Törzsgyűjtemény

S hogy valamit tanuljunk is tőle, hallgassuk csak az egyik érdekes, mindannyiunk által már minden bizonnyal tapasztalt jelenségről mondottakat:

„Megtaláltam a titokzatos hegyi szél és völgyi szél okát. A hegytetőre sütő Nap a talajt jobban melegíti, mint a völgyfenék talaját. De különösen a hegytető talaja sokkal ritkább levegőnek adja át melegét, mint a völgyfenék talaja. Ennek következtében a hegytető fölött levő levegő sokkal magasabb hőmérsékletre melegszik, mint a völgyben levő levegő, különösen a völgy fölött az a levegő, amely a hegytetővel egy magasságban van. Emiatt cirkuláció támad, a völgy felől a hegy felé fúj a szél. Éjjel viszont a hegytető ritka levegője sokkal gyorsabban hűl ki, mint a völgy sűrű levegője, s ezért ellenkező értelmű cirkuláció támad.”

Cholnoky Jenő: Tudományos eredményeim. In. Cholnoky Jenő önéletírása. A veszprémi Cholnokyak. Lektorálta, jegyzetekkel ellátta és a kísérőtanulmányt írta Kubassek János. Sorozatszerkesztő Géczi János, Veszprém, Pesti Kalligram – Művészetek Háza Veszprém, 2021, 311. – Törzsgyűjtemény

Érdemes egy budapesti séta keretében emlékezni rá, felkeresve, bebarangolva egykori lakhelyeit, például a Gyulai Pál utca 1-ben lévő hajdani lakóházán lévő emléktábláját, tanársága, tudományos, és ismeretterjesztő előadásainak színhelyeit, és természetesen a város egy-két, nevéhez is fűződő földrajzi helyét, ahogy azt tettük az egy időben munkatársa, kedves ismerőse, Eötvös Loránd születésének 175. évfordulóján, 2023-ban.

Cholnoky lakhelyeiről Földváry Gergely remek blogtanulmányt készített, 2020-ban, születésének 150. évfordulója alkalmából.

Cholnoky Jenő 1950. július 5-én halt meg. Második felesége, aki első felesége korai halála után lett hosszú időre élete társa, jó némettudása révén is, részben munkatársa, 1945-ben, a megszállók atrocitásainak következtében hunyt el.
Cholnoky Jenőt a Kerepesi temetőben, azaz a Fiumei úti sírkertben temették el.

Dr. Cholnoky Jenő egyetemi tanár (1870–1950) sírja a Fiumei úti sírkertben. Fotó: Kis Domokos Dániel, 2025

Cholnoky Jenő sírjának rendbehozatala és gondozása jórészt Mészáros Jánosnak, a veszprémi születésű mérnöknek, turistának, a magyar turistaság egyik legkiválóbb megújítójának és lelkes csapatának, az általa 1988-ban alapított Téry Ödön Turista Baráti társaságnak köszönhető. Mészáros János túratársaival és barátaival 1983-ban megmentette a dobogókői Báró Eötvös Loránd menedékházat (az ünnepélyes felavatása 1984-ben volt), s részben ugyanők ápolták – még jóval a rendszerváltás előtt is – évente Eötvös Loránd síremlékét. Ennek kapcsán ápolták Téry Ödön mellett Cholnoky Jenő sírját is, mint a magyar turistatörténelem másik nagy alakjáét, aki 1920-tól 1946-ig a Magyar Turista Egyesület elnöke is volt. A Magyar Turista Egyesület e három kimagasló személyisége évfordulóiról kis összejövetelek keretében emlékeztek meg, sírjaikat rendbe tették, virágokkal ültették be. Így történt ez Cholnoky Jenő sírjával is. Ma a Dr. Cholnoky Jenő egyetemi tanár 1870–1950 feliratú fekete kő alapzat s fölötte a kereszt látható, korábban maga a sírhant egy nagyobb összehordott földkupac volt.
Körülbelül tizenöt éve – ahogy maga Mészáros János mesélte nekem – az egyik szokásos virágbeültetéskor – ősszel árvácskával, nyáron begóniával ültették be – valami kemény tárgyon megcsúszott a kis kertészásó. Így került elő a földkupac alól az eredeti sírkő kerete. Ezt gondosan kiásták, mint valami régészek vagy kincskeresők, majd széthordták az összehányt törmelékkupacot, s a sírt új földdel töltötték föl. Ma is így találjuk.

Dr. Cholnoky Jenő egyetemi tanár 1870–1950 sírja a Fiumei úti sírkertben. Fotó: Kis Domokos Dániel, 2025

A sírt 2019 óta, részben Eötvös Loránd halálának századik, illetve 2020-tól, Cholnoky születésének százötvenedik évfordulója hatására a Nemzeti Sírkert is gondozásába vette.
Azóta méltóképp helyreállították a síremléket, amely a nagy magyar földrajztudós emlékét hirdeti.
S a természettudósra, tanárra, íróra és művészre emlékezünk egy eddig, a szélesebb közönség előtt nem ismert festményével is.

Cholnoky Jenő festménye. Lent, a kép jobb oldalán: Cholnoky 1928. VIII. 29. – Magántulajdon