2017. július 18-án emlékezünk Jane Austen (1775–1817) angol írónő halálának 200. évfordulójára.

Portréváltozatok Jane Austenről. Forrás: William Austen-Leigh – Richard Arthur Austen-Leigh: Jane Austen: A Family Record. Deirdre Le Faye által javított, bővített kiadás. London, The British Library, 1989. Képmellékletek: XV–XXIV. o. – Törzsgyűjtemény

A bal fölső sarokban Jane Austen egyetlen hiteles, életében készült és ránkmaradt, ceruzával előrajzolt, vízfestékkel a fejnél részben már kifestett portrévázlata, amelyet nővére, Cassandra Elizabeth Austen készített 1810 körül. Középen az előbbi alapján „továbbgondolt” 1869 körüli arckép Mr. Andrews of Maidenheadtől. Legalul unokaöccse, James-Edward Austen-Leigh 1870-es Memoir of Jane Austen című visszaemlékezésében megjelent, Lizars-féle idealizált, stilizált portré, amely 2017-ben a bicentenárium tiszteletére készített új angol tízfontosra is fölkerült.

Egy kivételes nő

Jane Austen a 18-19. századforduló vidéki Angliájában, egy középosztálybeli, szerény sorban élő nyolcgyermekes lelkészcsalád második leányaként, művelt, érzelem- és irodalomgazdag környezetben nőtt fel. Oxfordban iskolázott apja csak néhány évig járatta iskolába, majd – egyéb magántanítványai mellett – maga vette kézbe tanítását. Jane nemcsak a kor leánynevelési elveinek és illemtankönyveinek megfelelő „hölgyeknek való” (ladylike) ismereteket sajátította el (úgy, mint kézimunkázás, zene, rajz és festészet, társasági etikett, francia nyelv), hanem történelmet és olasz nyelvet is tanult, s a gazdag családi könyvtárnak köszönhetően igen olvasott volt. Jól ismerte az angol irodalom számos klasszikus és kortárs szerzőjének műveit, kritikával szemlélte a népszerű szentimentális regényirodalom kliséit, s ellenükben alakította ki regénykoncepcióját és (ön)reflektív, józan ésszel megáldott (anti)hősnőit, akik a való élet illúzióvesztései árán fejlődnek és érik el a boldogságot.

Nővére, Cassandra festménye Jane-ről, 1804-ből. Forrás: William Austen-Leigh – Richard Arthur Austen-Leigh: Jane Austen: A Family Record. Deirdre Le Faye által javított, bővített kiadás. London, The British Library, 1989. Képmellékletek  – Törzsgyűjtemény

Feminizmus és irodalom

Összegyűjtött levelezéséből és a családtagok visszaemlékezéseiből tudjuk, hogy Jane az írást nemcsak afféle úri passzióként fogta fel, a maga és családja gyönyörűségére gyakorolva azt, hanem önkifejezési formaként és megélhetési forrásként, szakmaként, hiszen meg is kívánta jelentetni műveit. A 19. századi angol írónők műveinek feminista szempontú elemzését adó Séllei Nóra Lánnyá válik, s írni kezd című tanulmánykötetében hívja fel a figyelmet arra a történelmi fordulatra, amit az jelentett, hogy az Austen-korabeli középosztálybeli nő írni kezdett. 1792-ben jelent meg Mary Wollstonecraft korai feminista filozófiai műve (A Vindication of the Rights of Woman), amely a férfiakéval azonos alapjogokat követelt a nőknek (pl. egyenlő tanuláshoz való jogot, szellemi képességeik terén és erkölcsi kérdésekben azonos mércét). Ezen jogok közé tartozik az alkotáshoz és szabad önkifejezéshez való jog (és később a választójog) is: akár az itáliai reneszánszban, ez a szellemi légkör megtermékenyítően hatott a női művészetre – a 18. század végére az öntudatra ébredő nők százai adták ki írásaikat Angliában, akár névtelenül is, mint Austen.

Az Értelem és érzelem első kiadása címoldalán a „By a Lady” („egy hölgy által írt”) bejegyzés szerepel – Wikipedia

Bár részt vett társasági eseményeken, a helyi közösség és népes családja életében (testvérként, nagynéniként, keresztanyaként), szoros barátságai és udvarlói is voltak, ideje legnagyobb részét azonban az írásnak szenteli. Már 11-12 éves korából maradtak fent kisebb írásai, tizenhét éves koráig számos zsengéje születik, s hamarosan megalkotja néhány később megjelent regénye (pl. A klastrom titka; Értelem és érzelem; Büszkeség és balítélet) első változatát is, amelyeket többször átírt. Az első kiadót apja kereste fel az Első benyomások kéziratával, de az olvasatlanul elutasította a mű kiadását. 1811-ben Jane saját költségén adatja ki az Értelem és érzelem című regényét, a következő évben ugyanennek a kiadónak adja el a Büszkeség és balítélet kiadási jogait, s innentől már évente jelennek meg regényei (pl. A mansfieldi kastély; az Emma és kijön az Értelem és érzelem második kiadása).

Csak 41 éves, amikor meghal mellékvese elégtelenségben. Végrendeletében nővérére, Cassandrára hagyta mindenét. A Meggyőző érvek és A klastrom titka már posztumusz jelent meg. A családtagoknak köszönhetően kerültek összegyűjtésre levelei, s tőlük születtek az első Jane Austen életét és munkásságát méltató életrajzi jegyzetek, memoárok is, amelyekből egy különösen gazdag személyiség és életmű rajzolódik ki előttünk.

A Meggyőző érvek első változatának kézirata. Készült egy évvel Austen halála előtt, 1816. július 18-án. Forrás: William Austen-Leigh – Richard Arthur Austen-Leigh: Jane Austen: A Family Record. Deirdre Le Faye által javított, bővített kiadás. London, The British Library, 1989. Képmellékletek – Törzsgyűjtemény

A bejegyzésben szereplő életrajzi adatok forrásai:

• Jane Austen levelei. Válogatta, fordította és az előszót írta: Vallasek Júlia. Kolozsvár: Koinónia Kiadó, 2014. 220-225. o.
• Séllei Nóra: Lánnyá válik, s írni kezd. 19. századi angol írónők. 3. kiad. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó, 2002. 33–79. o.
• William Austen-Leigh – Richard Arthur Austen-Leigh: Jane Austen: A Family Record. Deirdre Le Faye által javított, bővített kiadás. London: The British Library, 1989. XV–XXIV. o. 

Jane Austen magyarul olvasható korai művei Törzsgyűjteményünkben

• Jane Austen: Lady Susan. Fordította: Greskovits Endre. Budapest: Ulpius-ház Könyvkiadó, 2014.
• Jane Austen: Szerelem és barátság és más korai művek. Fordította és a jegyzeteket készítette: Barcza Gerda. Szeged: Lazi Könyvkiadó, 2013. A benne szereplő művek: Szerelem és barátság; A Lesley-kastély; Anglia története; A három nővér. 
• Jane Austen: Catharine és más korai művek / Jane Austen ; [ford. és a jegyzeteket kész. Barcza Gerda]. Megjelenés: Szeged : Lazi, cop. 2006.

Ajánlott internetes oldalak Jane Austenről

Jane Austen hivatalos honlapja
Jane Austen halálának 200. évfordulójára készült oldal
Jane Austen elektronikusan olvasható művei
A British Library összeállítása Jane Austen kéziratairól 

Béres Judit (szerk.)

Edesszai Szent Elek (Alexius) 5. századi aszkéta, koldus és hitvalló volt, akinek legendája több szempontból különleges irodalmunk és a magyar nyelv írott emlékeinek történetében. A középkor szellemiségét kiválóan tükröző, feltehetőleg szír és görög forrásokra visszavezethető történet a 10. században terjedt el Európa-szerte. Magyarországi kultusza Szent Adalbert nevéhez köthető, aki római tartózkodása alatt ismerte meg Szent Elek történetét. Népszerűségét elsősorban a középkori eszmények, az aszkézis és a világi örömökről való lemondás dicsőítésének köszönheti, ám későbbi feldolgozásai arra engednek következtetni, hogy Szent Elek életének tanulságai nem évülnek el a középkor elmúltával.

Példája valószínűleg hatással volt Szent Imre herceg szüzességi fogadalomtételére is. Elek a magyar középkorban kedvelt keresztnév volt, III. Béla királyunknak a bizánci udvarban Alexios volt a neve. Idehaza egyik udvari papjának is e nevet adta, mely több változatban családneveink között is megtalálható: Elek, Elekes, Elekös, Alexy. Magyar helyneveink is őrzik Szent Elek emlékét: Elek (Békés megye), Szentelek (Ausztria), Biharszentelek (Románia), Elecske (Szlovákia).

 Edesszai Szent Elek (Alexius) attribútumával, a lépcsővel. In. Hartmann Schedel: Weltchronik [Nürnberg, Anton Koberger, 1493] Einmalige limitierte Weltalfl., [Ludwigsburg], Ed. Libri Illustri, [Leipzig], Ed. Leipzig, cop. 1990. – Régi Nyomtatványok Tára 

Az Elek-legendának a Legenda aurea szövegéből készült fordítását hat nyelvemlékkódexünk tartalmazza: az Érdy-, a Kazinczy-, a Lobkowicz-, a Nádor-, a Peer- és a Tihanyi.

Szent Elek legendájának első sorai a Tihanyi kódexben. OSZK MNy 75 – Magyar Elektronikus Könyvtár 

A hat nyelvemlékkódexben szereplő legendák szövegei között szorosabb összefüggés csak a Kazinczy- (1526 és 1541 között) és a Tihanyi kódex (1530 és 1532 között) verziója között mutatható ki, de a lélektani ábrázolás s a nyelvi formába öntés szempontjából egyaránt a Kazinczy-kódexé valamennyi közül a legsikerültebb változat.

A Tihanyi kódex érdekes módon tömörítve, azaz példaként adja elő s dolgozza át Szent Elek életét – az isteni szeretet kereséséről szóló prédikáció záró részébe beleszőve. Elbeszélésmódja a Kazinczy-kódex szövegéhez képest lényegesen szárazabb.

Szent Elek legendájának első sorai a Nádor-kódexben ELTE Egyetemi Könyvtár, Cod. Hung. 1) – ELTE Egyetemi Könyvtár, Jelzet Cod. Hung. 1. 

Szent Elek legendájának első sorai az Érdy-kódexben. OSZK Mny 9 – ELTE. Sermones Compilati

Szent Elek legendájának egy oldala a Peer-kódexben. (15v) OSZK MNy 12 (16. század első negyede) – Magyar Elektronikus Könyvtár 

További online tartalmak Szent Elek legendájáról:

• Knapp Éva: A nagyszebeni jezsuita iskolai színjátszás első szöveges emléke: Szent Alexius (1709). In. Demeter Júlia (szerk.): A magyar színház születése I. A régi magyar színház, Miskolc, Miskolci Egyetemi Kiadó, 2000, 221–230. 
• Keresztény Júlia: Szent Elek legendája. In. Antik Tanulmányok LX (2016) 173–186. 

Új tematikus honlapot indítottunk útjára, mely a Rákóczi-induló történetéről nyújt áttekintést a Rákóczi-nótától az 1848–49-es szabadságharc leverését követően az induló tíz éves betiltásán keresztül az 1860-as években sorra megjelenő feldolgozásokig. Összeállításunk ízelítőt ad az angol nyelven is elérhető honlapunk tartalmából.

A nemzet három dala. Szózat – Hymnusz – Rákoczy Induló. Zongorára átírta Tarnay Géza. Budapest: Rózsavölgyi és Társa, é.n. – Zeneműtár (Z 67.439)

A Rákóczi-induló a Hymnus (Kölcsey Ferenc, Erkel Ferenc; 1823, 1844) és a Szózat (Vörösmarty Mihály, Egressy Béni; 1836, 1843) megszületése előtti évtizedekben a magyar nemzet legfontosabb zenei szimbólumának számító, ám népszerűségét és tekintélyét máig töretlenül megőrző zeneművünk. Nem meglepő tehát, hogy az induló az 1867-es kiegyezést követően egyenrangú harmadikként került be a Rózsavölgyi Kiadó A nemzet három dala című nyomtatványába, s hogy a 20. század népzenegyűjtői is számos ünnepi alkalom rituális zárószámaként rögzítették a Rákóczi-indulót, amely a II. világháború idején a Budapest I. rádióadó szünetjelének forrásaként is szolgált, és hosszú évtizedeken keresztül a Kossuth rádió napi műsorfolyamának megszokott nyitószáma volt. 

A ma Rákóczi-indulóként ismert dallam az ún. Rákóczi-nótából származik. Utóbbi története legalább a 17. század közepéig nyúlik vissza: a Vietórisz-kéziratban, a Kájoni kódexben és Náray György Lyra Coelestis című gyűjteményében (1695) egyaránt felbukkannak a később „Hej, Rákóczi, Bercsényi” szöveggel ismertté vált „nóta” változatai.

Hej Rákóczi, Bercsényi… „National form” Zemplényi manuscript (about 1780). In. Bence Szabolcsi: A concise history of Hungarian music, [Budapest], Corvina, [1974]. – Magyar Elektronikus Könyvtár

A dallam használatban maradt egészen a 19. század kezdetéig, amikor egy közreadott sajátos variánsa a ma ismert Rákóczi-induló modelljévé vált. A Rákóczi-nóta fenti változata nyomán írt induló szerzője nem azonosítható teljes bizonyossággal, de a legvalószínűbb feltevés szerint Nikolaus Scholl, a 32. számú császári és királyi gyalogezred Esterházy-szolgálatban álló karmestere alakíthatta ki a dallam ma ismert formáját a neves prímás, Bihari János előadásától ihletve. Ez a tudás azonban hamarosan feledésbe merült, s a ’40-es évek kiadványaiban már csupán mint Rákóczy-induló tűnik fel a mű a komponista nevének említése nélkül.

A reformkor idején született mű több nagyszerű zeneszerző – Erkel Ferenc (1840), Liszt Ferenc (1847, 1851, 1853, 1871) és Hector Berlioz (1846) – feldolgozása által tartósan népszerűvé vált. Erkel Ferenc, aki az 1830-as években Magyarország egyik legkiválóbb zongoraművészeként vált ismertté, különösen sokat tett a Rákóczi-dallamok népszerűsítéséért. A Rákóczi-induló, feldolgozásában 1840 januárjában Emlékül Liszt Ferenczre címmel nyomtatásban is megjelent. Erkel feldolgozása az induló –január 4-én a pesti Nemzeti Színházban Liszt Ferenc előadásában felhangzó – kirobbanó sikerű előadásának állít emléket.

Az induló Liszt Ferenc 1839. decemberi pesti hangversenyén megszólalt változatát a zeneszerző a bécsi cenzúra közbelépése miatt nem tudta megjelentetni. Erkel Emlékül Liszt Ferenczre című feldolgozása a betiltott Liszt-eredeti „pótlására” vállalkozott. A mai érdeklődő számára azonban már az annak idején kiadatlanul maradt forma is hozzáférhető, ugyanis az minden valószínűség szerint az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtárában őrzött Rakozy Marsch feliratú szerzői kéziratban fennmaradt változattal azonos.

Liszt Ferenc: Rakozy Marsch. Szerzői kézirat, 1840. – Zeneműtár (Ms. mus. 22)

1847-ben végül megjelent Liszt Rákóczi-indulója, majd négy évvel később, 1851-ben egy újabb változata is a lipcsei Kistner kiadónál: ez a Marche de Rakoczy igazi „népszerű kiadás”, amely a zongorázó nagyközönség igényeit és technikai lehetőségeit igyekezett szem előtt tartani. Az alig két évvel később, 1853-ban a berlini Schlesinger kiadónál adott ki újabb feldolgozás a Magyar rapszódiák sorozat 15. darabjaként vált népszerűvé.

Az eddigi, kivétel nélkül zongorára szánt feldolgozások nyomán Liszt a ’60-as évek közepén zenekarra is átdolgozta az indulót. E minden szempontból teljesen új változat bemutatóját maga a zeneszerző vezényelte Pesten 1865. augusztus 17-én. A nagy siker ellenére a zeneszerző csak évekkel később, 1871-ben jelentette meg a zenekari változatot a lipcsei Schuberth kiadónál, akkor azonban mindjárt számos változatban. A kétzongorás átirat itt bemutatott példányát maga a zeneszerző látta el Festetics Leó gróf feleségének, Kubinyi Krisztinának szóló ajánlással. A Liszt készítette zenekari feldolgozás kimondva-kimondatlanul is Berlioz híres Rákóczi-indulójával kívánt versenyre kelni. Liszt a maga változatának viszonylag hosszan halogatott publikálásával éppen az általa oly sokra tartott francia mesterrel való nyílt rivalizálást igyekezett tapintatosan elkerülni.

Hector Berlioz 1846 elején két zenekari hangversenyt is adott Pesten, ahol művein kívül a helyi közönségnek tett gesztusként a Rákóczi-indulót is előadta saját feldolgozásában, amely a mű máig legismertebb változata lett.

Berlioz Rákóczi-indulójának eredeti kézirata végül is Pesten maradt: a zeneszerző minden bizonnyal további előadások reményében adta azt a Nemzeti Színház zenekarát vezető Erkel Ferencnek. A kéziratos partitúra így végül is Erkel hagyatékából került az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményébe 1904-ben.

Hector Berlioz: Rakoczy Marche Hongroise. Szerzői kézirat, 1846. – Zeneműtár (Ms. mus. 29)

Az 1848–49-es szabadságharc leverése utáni tiltást követően, a politikai légkör enyhülésével az 1860-as években sorra jelentek meg a Rákóczi-induló további feldolgozásai is. Reményi Ede, a világosi fegyverletétel után emigrációba kényszerült hegedűs 1860 januárjában amnesztiával visszatért Magyarországra, és első pesti hangversenyén saját feldolgozásában a Rákóczi-indulót is műsorra tűzte, amely néhány hónappal később nyomtatásban is megjelent. Sipos Antal, aki két éven át Liszt tanítványa volt Weimarban, 1865-ben jelentette meg a maga változatát. Erkel feldolgozását pedig, amelyet 1840-ben még Emlékül Liszt Ferenczre címmel terjesztettek, immár önálló kompozícióként nyomta újra többször is a Rózsavölgyi kiadó.

Mikusi Balázs szövege alapján

A lovagkirály Szent László (1077–1095) trónra lépésének 940., szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából a 2017-es évet Szent László-emlékévnek nyilvánította a nemzetpolitikai államtitkárság. Az emlékév ünnepi eseményei hangsúlyozzák Szent László életművének a közép-európai nemzeteket a keresztény egység jegyében összekapcsoló szerepét. A Lengyelországban született, Erdély védőszentjeként tisztelt, a zágrábi püspökséget megalapító és Nyitrán elhunyt László király az első olyan Árpád-házi uralkodó volt, aki összekapcsolta a térség népeit, ezért ezek összetartásának, együttműködésének szimbólumaként is tekinthetünk rá.
Szent László ugyanakkor egyike a legnépszerűbb magyar szentjeinknek, a gyengék védelmezője, akinek számos legenda is őrzi emlékét.

Bálint Sándor is idézi a hagyományt, mely szerint László halála után már egy évszázaddal azt tartották hazánkban, hogy a kegyes királyt három álló évig megtépett ruhában gyászolta nemzete. Ez idő alatt nem táncoltak, nem muzsikáltak az országban.

László az unokaöccsével, Kálmánnal való viszálykodás közben hunyt el Nyitrán 1095-ben. Először az általa 1091-ben felszentelt somogyvári Szent Egyed bencés monostorban temették el, majd testét 1116-ban – a monostor elkészülte után – átvitték Váradra, az általa alapított székesegyházba. A források szerint váradi sírjánál csodás gyógyulások történtek, így hamar zarándokhellyé vált a király nyughelye. Az emlékezet szerint a III. Celesztin pápa által a csodák kivizsgálására küldött két bíboros is szemtanúja volt a gyógyulásoknak, majd 1192. június 27-én déltájban egy égi jel tűnt fel a váradi székesegyház fölött. Fényes csillag gyúlt ki, s ott lebegett a magasban két órán át. Ez a magyarázata annak, hogy – a szokástól eltérően, amely szerint a szentek ünnepe haláluk napja – Szent László napját június 27-én, a csillagjelenés napján ünnepeljük.

Szent László király az épülő váradi székesegyház előtt – In. Képes Krónika, 1358 után; Cod. Lat. 404., 99. o. (Kézirattár)

Árpád-házi Szent László 1040 körül született Lengyelországban. Nagyapját, a pogány Vazult (Vászolyt) István király (1000–1038) vakíttatta meg. Apja, a későbbi I. Béla király (1060–1063) családjával együtt elmenekült az országból István haragja elől, s később mégis László lett az, aki folytatta István király életművét. A trónviszályoktól és külső támadásoktól is zaklatott országban nyugalmat és rendet teremtett szigorú törvényeivel. 1191-ben pedig elfoglalta Horvátországot. Szent László uralkodása idején avatták az első magyarországi szenteket (1083): Gellért püspököt, Szent István királyt, Szent Imre herceget, valamint András és Benedek remetéket.

Szent László ereklyetartó hermája, 15. század első negyede, győri székesegyház, fotó: Szelényi Károly – In. Lázár István: Képes magyar történelem. Corvina, Budapest, 1993, 39. oldal, 28. kép. Magyar Elektronikus Könyvtár

1775-ben Zichy Ferenc győri püspök a nyakszirtcsontból egy darabot a nagyváradi székesegyháznak adományozott, és azt ott szintén díszes hermában őrzik azóta.

Szent László alakját számos legenda őrzi. Ezek egyike a kun vitézzel való harcának ábrázolása. A jelenet azt örökíti meg, amikor még Salamon király (1063–1074) uralkodása idején az úzok (fekete kunok) betörtek az országba (1068). A Kerlés melletti ütközetben döntő szerepet játszott László herceg. Az egyik menekülő kun vezért, aki magával vitt egy magyar lányt, üldözőbe vette, legyőzte, és a lányt kiszabadította, bár korábban már súlyos sebet kapott a csatában. Lászlónak ezt a hőstettét számos magyar templom falán megfestették a következő századokban.

Szent László harca a kunnal – Thuróczi János: Chronica Hungarorum 1488, Inc. 1143 (Kézirattár)

Thuróczi János 1487-ig foglalta össze Magyarország történetét. A művet 1488-ban Brünnben, majd Augsburgban nyomtatták ki. Az augsburgi kiadást a kiadó Mátyásnak ajánlotta, s a pergamenre nyomtatott díszpéldány ajánlása aranyfesték felhasználásával készült. Ma ez az első ismert aranyfestékkel készült nyomtatvány. Ugyanezt a festéket használták a Szent László legenda egyik jelenetét ábrázoló kép és a címertábla illuminálásához.

–––

–s–

Egy lappangó Ady-kézirat – a Nyugat első nemzedéke és az olvasás, avagy: ki mit tart a nachtkaszlin? címmel csak június 24-én, a Múzeumok Éjszakáján állítjuk ki a legújabban előkerült Ady-kéziratot.

Ady kézzel írt levelének tartalmát ugyan korábban is ismerte az irodalomtudomány, azt azonban mostanáig nem tudtuk, hogy hol lehet az értékes kézirat. A levélhez tartozott Adynak a Kőhalmi Béla könyvtáros és bibliográfus kérdéseire adott, kedvenc és nagy hatású olvasmányait felsoroló válasza, ez jelent meg végül a Könyvek könyve hasábjain 1918-ban. Az írás az Ady-levelezés kritikai kiadásában is szerepel, és 1958-ban az Irodalomtörténeti Közleményekben is megjelent róla egy forrásközlés, az akkor még élő Kőhalmi Béla jóváhagyásával. 

De maga ez a kézirat Kőhalmi Béla visszaemlékezése szerint a nyomdában elveszett. A levél eddig úgymond lappangott.

Kőhalmi Béla 1970-ben hunyt el, a hagyatéka a nemzeti könyvtárba került. Kőhalmi Béla könyveinek feldolgozása során a Könyvek könyve című kötetben Szabó Piroska kollégánk találta meg a kéziratot!

Ady-levele Kőhalmi Béla kötetébe ragasztva maradt fenn.

A levelet tartalmazó eredeti, Ady által megcímzett boríték szintén fennmaradt, ennek hátulján a költő aláírása is szerepel tizennégy bélyeg kiséretében.

Így címzett Ady Endre borítékot 1918-ban:

A kéziratot június 24-én 18 órától mutatjuk be számos más izgalmas kézirat kíséretében. A kiállítás legértékesebb darabja tehát egy Ady-levél, melyet a költő 1918 januárjában küldött a könyvtáros Kőhalmi Béla irodalmi ankétjára.

A Könyvtártudományi Szakkönyvtárban, a 7. emeleten látható kiállításon megtekinthető lesz korabeli kiadásban az 1918-ban megkérdezettek körében 10 legnépszerűbb mű is, Arany János Toldijától Tolsztoj Háború és békéjéig.

Az Ady-levél a Kézirattár állományába kerül a Múzeumok Éjszakáján. 21 óra után 30 perccel fogja a Kézirattár vezetője átvenni az eddig lappangó kéziratot, mely eredeti lelőhelyén, a kötetben marad.

Várunk!

Sétálj június 24-én az emlékezet aranyalapját őrző nemzeti könyvtárban! Nézd meg Arany János-kiállításunk kincseit, köztük a Toldi trilógia, a Tetemrehívás és más Arany-művek kéziratát. Ismerkedj meg Arany szobrászával, Stróbl Alajossal, s megtekintve a magyar hangosfilm aranykorát bemutató kiállításunkat, hallgasd meg a Hot Jazz Band kapcsolódó koncertjét! Licitálj kincsekre aukciónkon és sétálj elemlámpával raktárainkban! Vár a Shakespeare hősei utáni Szentivánéji hajsza, egy mindez idáig lappangó Ady-kézirat és a magyar rajzfilm aranykorának zenéje, a Pom Pomtól a Nagy Ho-Ho-Ho-Horgászig!

Múzeumok Éjszakája

Nézd meg Arany János-kiállításunk kincseit. Ismerkedj meg Arany szobrászával, Stróbl Alajossal, s megtekintve a magyar hangosfilm aranykorát bemutató...

Alig néhány hete került a nemzeti könyvtár Zeneműtárába az egy éve elhunyt Pethő Zsolt zeneszerző hagyatéka. A Vízipók-csodapók, a Pom pom meséi, a Mirr-Murr a kandúr vagy a Frakk, a macskák réme (és számos további rajzfilmsorozat) zeneszerzőjének özvegye által az OSZK-nak ajándékozott gyűjtemény nyomtatott kották mellett nem kevesebb mint 66 kötetnyi (összesen több száz zeneművet magában foglaló) kottakéziratot tartalmaz, s a kompozíciók jelentős részét hangfelvétel formájában magnószalagokon is. 

A hatalmas életműről részletes áttekintést ad az Artisjus honlapja, a legérdekesebb eredeti dokumentumokat pedig kiállítás formájában mutatjuk be a Múzeumok Éjszakáján.

Sétálj június 24-én az emlékezet aranyalapját őrző nemzeti könyvtárban! Nézd meg Arany János-kiállításunk kincseit, köztük a Toldi-trilógia, a Tetemrehívás és más Arany-művek kéziratát. Ismerkedj meg Arany szobrászával, Stróbl Alajossal, s megtekintve a magyar hangosfilm aranykorát bemutató kiállításunkat, hallgasd meg a Hot Jazz Band kapcsolódó koncertjét! Licitálj kincsekre aukciónkon és sétálj elemlámpával raktárainkban! Vár a Shakespeare hősei utáni Szentivánéji hajsza, egy mindez idáig lappangó Ady-kézirat és a magyar rajzfilm aranykorának zenéje, a Pom Pomtól a Nagy Ho-Ho-Ho-Horgászig!

Múzeumok Éjszakája

Nézd meg Arany János-kiállításunk kincseit. Ismerkedj meg Arany szobrászával, Stróbl Alajossal, s megtekintve a magyar hangosfilm aranykorát bemutató...

Az EMMI jóváhagyása mellett Tüske László, az OSZK főigazgatója 2017. május elsejétől öt évre Fehér Miklóst nevezte ki a Könyvtári Intézet igazgatójának. Megújul a közgyűjteményi rendszer teljesítését mutató statisztikai rendszer, újabb képzéseket indít a KI-nek rövidített intézet, és nagyobb reputációra vágyik az új vezető. 2022-ig tartó programjáról kérdeztük a nemzeti könyvtár legújabb igazgatóját.

Nem volt eredményes a Könyvtári Intézet vezetői pályázata a tavasz folyamán, ezért pályázat nélkül, a minisztérium jóváhagyásával nevezett ki téged az OSZK főigazgatója. Volt előtte egyeztetés vagy egyszerűen csak vállalnod kellett a feladatot?

Fehér Miklós: A Könyvtári Intézet az Országos Széchényi Könyvtár részjogkörű belső szervezeti egysége, amelynek élén igazgató áll – mondja ki a 6/2000-es NKÖM rendelet 1. §. 1) bekezdése. Ugyanezen rendelet 2. § 1) bekezdése szerint az Intézet igazgatóját az OSZK főigazgatója a miniszter egyetértésével bízza meg. Az idézett jogszabály lényegében kimondja, hogy a kinevezés egyeztetési folyamat révén valósulhat meg. Természetesen ez ebben az esetben sem történt másképpen. Az egyeztetés értelemszerűen kiterjedt az Intézet főosztályvezetői besorolású osztályvezetőire is.

 Készítesz igazgatói programot, stratégiát?

Fehér Miklós: Nem. Terveim szerint nem igazgatói, hanem intézeti stratégiát fogunk készíteni. Ez 3–5 éves időkeretben (2017–2020 vagy 2017–2022) fogja rögzíteni stratégiai céljainkat, az általunk preferált, a célok megvalósítását elősegítő, támogató folyamatokat.

Majdnem húsz évet foglalkoztál a kutatásokkal és szervezetfejlesztéssel, nem okozott gondot a terület átadása?

Fehér Miklós: Nagyon jó kérdés, amire rövid válasz adható, nem, nem okozott gondot. De nem azért, mert alapvetően egy rutin feladat átadásáról lenne szó, erről szó sincs, hanem azért, mert készülhettem, pontosabban kollégáimmal készülhettünk a feladatra. A Kutatási és Szervezetfejlesztési Osztály, melynek élén álltam, 2016 januárjában felkérést kapott ugyanis arra, hogy egy várható EFOP-os [Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program] uniós program konzorciális megvalósításában vegyen részt. 2016. szeptember 16-án a projekt el is indult, én pedig ebben az OSZK projektcsapatának szakmai vezetője lettem. Szakmai vezetői kinevezésem együtt járt azzal, hogy a projekt időtartamára felmentést kaptam az osztályvezetői feladatok alól. Tehát nem az igazgatói kinevezésem kapcsán kellett átadnom a területet, hanem már korábban, a jelzett projekt szakmai vezetőjévé való kinevezésem miatt. Az átadásra fél éven át készülhettünk (2016 januártól szeptemberig). Ez az időszak lehetőséget adott arra, hogy érdemben bevonjam a feladatokba azt a munkatársat, aki majd a projekt időtartamában osztályvezetőként funkcionál

Fehér Miklós. Forrás: Magyar Könyvtárosok Egyesülete

Az OSZK vezetésének vagy a minisztériumnak kell megfelelni?

Fehér Miklós: A kérdésben részben benne van a válasz, csak a „vagy” kötőszót kicserélném „és”-re. Természetesen meg kell felelnünk az OSZK-ban megfogalmazódó elvárásoknak éppen úgy, mint a minisztérium általi elvárásoknak. Hogy kinek inkább, ebben az esetben nem verseny kérdése. Az elvárások nem is konkurálnak egymással. Ami elvárás az EMMI-részéről, az az OSZK számára is fontos, és ez fordítva sincs másképpen. Talán még annyit tennék hozzá, hogy az elvárások egészen konkrétan jogszabályokban is megjelennek, azaz a KI esetében jóval többről kell beszélnünk, mint csupán az OSZK vagy az EMMI elvárásairól. Jogszabályi és szakmai elvárásokról!

Mennyire lehetnek saját elképzeléseid? Oda tudsz hatni a jogszabályok átalakítására, akár a kötelespéldányi változások szakmai képviseletével összefüggésben?

Fehér Miklós: Bizonyosan rendelkezem személyes tekintéllyel is, azaz az „odahatás képességével”, de azt gondolom, hogy itt nem erről van szó. A Könyvtári Intézet viszont rendelkezik azzal a tekintéllyel, amire a döntéshozók odafigyelnek, reagálnak. Ugyanakkor a vélemény megfogalmazása, artikulálása még nem jelent automatikus garanciát arra, hogy a döntéshozatal folyamatában minden úgy lesz, ahogy azt a KI észrevételezi. Erre nincs is szükség és nem is lenne jó, ha ez így történne. Mi egy szereplője vagyunk a könyvtári rendszernek. Bízom benne, hogy meghatározó, de nem kizárólagos szereplője.

Tisztázzuk a Könyvtári Intézet feladatait. Mivel a minisztériumban nincs könyvtári főosztály, ezért sok feladatot átadtak az Intézetnek. Hol látszódik ez leglátványosabban?

Fehér Miklós: A minisztériumban könyvtári főosztály valóban nincs, de van Közgyűjteményi Főosztály és Könyvtári és Levéltári Osztály. A KI feladatai pedig pontosan tisztázva vannak. Ezeket tartalmazzák az 1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről 60. §. (3) bekezdés a–h pontjai,

• a) könyvtári szakemberek továbbképzése és iskolarendszeren kívüli képzése,
  b) könyvtári és információs szolgáltatás fenntartása a könyvtári és információszolgáltatási tevékenység szakterületén,
  c) a könyvtárak állománygyarapítását segítő, a hazai dokumentumokról adott rendszeres tájékoztatás támogatása,
  d) az országos könyvtári rendszer működésével, a könyvtárhasználattal kapcsolatos kutatás, fejlesztés,
  e) a könyvtári és rokon területi módszerekre vonatkozó szabványok, szabályzatok elkészítésének kezdeményezése és kidolgozása,
  f) a könyvtári tevékenységre vonatkozó irányelvek, normatívák kidolgozása, módszertani tevékenység,
  g) a könyvtárak és a társadalom közötti kapcsolat fejlesztése,
  h) az országos könyvtári statisztikai adatok összesítése, elemzése és szolgáltatása,

és a 30/2014. (IV. 10.) EMMI rendelet (8. §. (3) bekezdésben feltüntetett a–g pontok.

• a) elemzéseket, kutatásokat végez a könyvtárak működése, használata, története, a könyvtári rendszer működése, az országos szakkönyvtári feladatok, valamint az olvasási kultúra fejlesztése vonatkozásában,
  b) a könyvtárakat átfogóan érintő projekteket tervez, szervez, bonyolít le, továbbá pályázati tanácsokat ad a könyvtárak számára,
  c) országos könyvtári portált és országos könyvtári program- és rendezvénykereső szolgáltatást működtet,
  d) szakképzési és továbbképzési tanfolyamokat akkreditáltat és szervez, továbbá ellátja a vizsgaszervezési feladatokat,
  e) koordinálja a könyvtárosképző helyek együttműködését,
  f) szakmai támogatást nyújt a határon túli magyar könyvtárosok anyanyelvű képzéséhez, továbbképzéséhez, valamint
  g) szakmai irányelvek, normatívák és módszertani ajánlások kidolgozását szervezi és végzi.

Mindezen feladatokat még kiegészíti a CXL. törvény Parlament által elfogadott legfrissebb módosítása, mely szerint a KI feladatai bővülnek a könyvtári minőségügy területén.

Képzések, a kulturális statisztika és az Intézet reputációjának a megerősítése a fő céljaid. Mennyi képzést tart a KI, és hány fő kap évente szakképesítést?

Fehér Miklós: Fő célunk több is van, de ha ki kell emelnem aktuális, azonnali beavatkozást, cselekvést igénylő területeket, akkor ezt a hármat mindenképpen említeném.

Szakképesítést az OKJ-s segédkönyvtáros képzésben résztvevők kaphatnak, mert ez minősül szakképzésnek. A többi tanfolyamunk akkreditált továbbképzésnek minősül, amelyen évente 250–400 fő vesz átlagosan részt.

2017-es képzési tervünkben összesen 15 különböző 30, 60, 90 és 120 órás akkreditált továbbképzési programot hirdettünk meg, az első félévben ezek közül hatot valósítottunk meg – a résztvevők ezeket intézményük finanszírozásával vagy önköltségesen végezték el. A második félévben egy nemsokára érkező minisztériumi támogatásnak köszönhetően új képzéseket akkreditáltatunk, már meghirdetett képzéseinken pedig ingyenes részvételi lehetőséget biztosítunk. OKJ-s segédkönyvtáros képzésünkön az idei évben 25 fő végez; partnereinknél – idén a BME OMIKK-ban, a miskolci, a nyíregyházi és a szegedi megyei könyvtárban –, ahol a mi képzési programunk alapján tanítanak, és mi végezzük a vizsgaszervezési feladatokat, hasonló létszámú csoportok fejezték be vagy fejezik be az év végéig a képzést.

A felsőoktatási képzési helyekkel milyen az együttműködés?

Fehér Miklós: Az együttműködés – különösen a szakmai gyakorlatra érkezők fogadása terén létezik, de mindenképpen fejlesztendő.

A KI feladatává tette a minisztérium a teljes kulturális terület statisztikáinak a kezelését. Milyen változások várhatók a könyvtári statisztikákban? Lesznek új mérőszámok?

Fehér Miklós: A feladat az OSZK-é és a KI-é közösen. A KULTSTAT [Kulturális Statisztikai Rendszer] OSZK-ba történő átvétele során nem csak a könyvtári szakterület, hanem a KULTSTAT-ban érintett teljes intézményi kör statisztikai adatlapjai újragondolásra kerülnek. Azt szeretnénk, hogy mostantól az adatlap változtatása könnyebb legyen, így – amennyiben a szakma változtatást igényel – az egyszerűbben átvezethető lesz a rendszeren.

Miért fontos a reputáció emelése? Mi lenne könnyebb, ha megbecsültebb lenne a KI?

Fehér Miklós:  A Könyvtári Intézet erőforrás. Az OSZK és a könyvtári rendszer, de az egész társadalom erőforrása is. Azt gondolom, hogy minden erőforrás természetes működési velejárója, hogy törekszik saját értékének, megbecsültségének legalább szinten tartására, ha lehet, emelésére. Az OSZK jelentős fejlesztés előtt áll. Indokolt, hogy a KI a fejlesztési folyamatból megerősödve jöjjön ki, mert ez a szerepünk hatékonyabb ellátását segíti.

Ne felejtkezzünk el a szakkönyvtárról se. Ez az egyetlen olyan hely az OSZK-ban, ahonnan haza lehet vinni a könyveket. A könyvtári szakirodalmat is elérte már a digitalizáció? Van léte a szakkönyvtárnak 2017-ben?

Fehér Miklós: A szakkönyvtár munkáját nem szabad kizárólag az olvasók helybeni kiszolgálásának mutatóival mérni. A szakkönyvtár tevékenységének túlnyomó részét a könyvtári rendszernek nyújtott szolgáltatások (szakfolyóirat, bibliográfia, referálás stb.) teszik ki. A könyvtár létét és szükségességét ezek feltételezik.

A dokumentumok kölcsönözhetősége – a rekordoknak a MOKKA-ODR rendszerben való megjelenésével együtt – nagy fegyvertény. A digitalizáció pedig már réges-rég ideért, a nyomtatott dokumentumok közül legutóbb például egy rangos könyvtári folyóirat, a Könyvtári Szemle két évfolyamát digitalizálta számunkra az OSZK Digitalizáló Osztálya. Ezek, és a Könyvtári Figyelő eddig hiányzó évfolyamai bekerültek az EPA-ba, az E-könyvtári Szolgáltatások Osztály munkatársaival való együttműködés révén. Legújabb beszerzéseink között pedig már kizárólag digitálisan megjelenő könyv is szerepel. (Ennek kissé bonyolult kezelésével még küzdünk.) A jelentős magyar és külföldi szakkönyvek nagy része ma is nyomtatva jelenik meg (vagy nyomtatva is), használóink jelentős része pedig ezt a formát preferálja. Egyelőre a megőrzés szempontjából is előnyösebbnek tűnik. Nem feledkezünk meg azonban a digitális könyvek rajongóiról sem, terveink között szerepel az e-dokumentumok használatát könnyítő táblagépek rendszeresítése is. A hiteles információk elérése manapság kulcskérdés. A Könyvtártudományi Szakkönyvtárban magasan képzett szakemberek dolgoznak, akik ezek elérésében segítik a használókat – sok egyéb szolgáltatás mellett.

Mennyire tartod sikeresnek a könyvtári uniós pályázatokat?

Fehér Miklós: A pályázati célok izgalmasak és támogatásra érdemesek. A sikerességet ma azonban még nem tudjuk mérni, hiszen a megvalósítás elején tartunk.

2022-ig kaptál megbízást, két mondatban össze tudnád foglalni, mivel lennél elégedett 5 év múlva?

Fehér Miklós: Elégedettnek lenni veszélyes, mert ellustulást jelent(het). Azzal lennék elégedett, ha a KI-nek 5 év múlva is lenne ereje és figyelme az elégedetlenségre, a megújulásra, a kezdeményezésekre, s ezekből minél többet tudnánk felsorolni.

Tóth Péter

A Mikes Kelemen Program három éve alatt hét tengerentúli országból már több mint 200 köbméter hagyaték gyűlt össze és több mint 100.000 dokumentum feldolgozására került sor itthon. A program működésének és előrehaladásának bemutatására A Mikes Kelemen Program tengerentúli hungarikumainak közgyűjteményi jelentősége címmel az Országos Széchényi Könyvtár 2017. május 4-én konferenciát rendezett a program munkatársainak részvételével.

A konferencia közönsége Kovács Ilona előadását hallgatja

A konferenciát Tüske László, a Nemzeti Könyvtár főigazgatója nyitotta meg. Beszédében kiemelte, hogy a nemzeti könyvtár alapfeladata a hungarika dokumentumok gyűjtése, így a Mikes Kelemen Program a legjobb szakmai gondozásba került.

Az előadások Kaposváriné Dányi Éva, az OSZK Gyarapítási és Állomány-nyilvántartó Osztály vezetőjének, a Mikes Kelemen Program szakmai felelősének beszámolójával kezdődtek. Dányi Éva átfogó képet adott a Mikes Program történetéről, jelenlegi állásáról és egyben összegezte az eddig elért eredményeket.

Kovács Ilona, az Országos Széchényi Könyvtár egykori munkatársa a könyvtárban folyó diaszpórakutatások nagyívű összefoglalását adta az összegyűlt hallgatóságnak, évszázados kontextusba helyezve a hungarikakutatás történetét.

Mészáros Tamás, az OSZK Raktári osztályának helyettes vezetője a Mikes program gyakorlati megvalósulásáról, a raktári munka folyamatainak kialakításáról beszélt.

Bakó Zsigmond, a Magyar Nemzeti Levéltár munkatársa, a levéltári feldolgozás gyakorlatát mutatta be, amelyet a Mikes program által hazaszállított torontói hagyaték feldolgozásán keresztül szemléltetett.

Maczelka Árpád, az OSZK munkatársa előadásában a digitális és digitalizált dokumentumokkal kapcsolatos tapasztalatairól számolt be, kitérve számos unikális dokumentumra, amit a Mikes Kelemen Program keretében digitalizált és tett hozzáférhetővé az érdeklődők számára. Sárosi Attila, az OSZK periodikagyarapító könyvtárosa évtizedes tapasztalatait osztotta meg a diaszpóra sajtótermékeinek történetével és sajátosságaival kapcsolatban. Előadása során számos példával is illusztrálta az elmondottakat. A bemutatott időszaki kiadványokat a közönség az előadás után kézbevéve is megtekinthette.

Lukács Bea, az OSZK Történeti Interjúk Tárának vezetője a Mikes Kelemen Programmal hazaérkezett hangdokumentumok speciális digitalizálási igényeiről, a Mikes-kutatók által készített Oral History interjúkról és digitalizálási gyakorlatukról beszélt. Előadása végén két Oral History bejátszással szemléltette az interjúk különleges forrásértékét.

Zichy Mihály, a kézirattár szerepéről beszél

Zichy Mihály, az OSZK Kézirattárának munkatársa a Mikes Program kéziratos, eddig még nem publikált dokumentumait helyezte előadása középpontjába. A Kézirattár diaszpóragyűjteményének ismertetése mellett kitért a levéltári dokumentumok elhelyezésére vonatkozó együttműködésre a Program két szakmai társintézménye, a Magyar Nemzeti Levéltár és az Országos Széchényi Könyvtár között.

Zászkalicky Borbála, az Országgyűlési Könyvtár munkatársa a Mikes Programmal beérkezett és tovább ajánlott dokumentumokból részesülő közgyűjtemények képviseletében szólalt meg. Előadásában beszámolt az OGYK gyűjtőköréről és bemutatta, hogyan tudja a Könyvtár a Mikes Program adományait hasznosítani speciális gyűjteményének építése során. Megszólalását a Program munkatársai is nagy érdeklődéssel várták és figyelték, ugyanis először volt alkalmuk a „haszonélvezők” tapasztalataival, esetleges kritikájával nyilvános körülmények között szembesülni.

A konferencia előadásait kerekasztal-beszélgetés követte, ahol Dányi Éva, Zászkalicky Borbála, Zichy Mihály, Bakó Zsigmond és a konferencia főszervezője, Rényi Mátyás közösen keresték a konferencia során felmerült kérdésekre a válaszokat. Téma volt a Mikes program hatékonysága, fejlesztési lehetőségei és jövője. A beszélgető felek között egyetértés mutatkozott abban, hogy a Programról nyert tapasztalatokat és információkat érdemes lenne hosszú távon megőrizni és kutathatóvá tenni. Erre alkalmas lehet egy olyan közös portál, ahol az eredeti dokumentumok intézményi elhelyezésétől függetlenül elérhető a feldolgozott dokumentumok adatbázisa, ill. ahol ez szerzői és személyiségi jogokba nem ütközik, akár teljes szövegű közlésre is technikai lehetőség nyílik. Ennek feltétele természetesen az anyagok tömeges digitalizálása, amely a gyűjtésen túl a Program egyik kézenfekvő továbbfejlesztési iránya lehet.

Az előadók tapasztalatcseréje a kerekasztal-beszélgetés során

A tengerentúli magyar diaszpóra tagjai már az 1980-as évektől szembesülnek azzal, hogy az évtizedek során összegyűjtött dokumentumaikat mind nehezebb elhelyezni. A diaszpórában született második és harmadik generáció már nem minden esetben képes szülei, nagyszülei szellemi örökségének gondozására. A Mikes Kelemen Program a 24. órában született megoldás erre a problémára. 2014 óta folyamatosan zajlik a gyűjtés. Az OSZK a kezdetektől biztosította a könyvtárszakmai hátteret a program szakmai felelőseként, majd a tekintélyes mennyiségben beérkező levéltári jellegű hagyaték feldolgozására a Magyar Nemzeti Levéltár is csatlakozott mint szakmai partner.

A 2017/18-as Mikes 4.0 ciklusban a beérkező anyag feldolgozása mellett a kiajánlás felgyorsítására kerül a hangsúly. 

Rényi Mátyás

2017. május 31-én nyílt A magyar hangosfilm plakátjai 1931–1944 című kiállításunk.

Tüske László, az Országos Széchényi Könyvtár főigagatója az alábbi szavakkal nyitotta meg a kiállítást.

A győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum az Országos Széchényi Könyvtárral együttműködve, 2016 őszén minden szempontból érdekes és hiánypótló kiállítást rendezett A magyar hangosfilm plakátjai 1931–1944 címmel. Az alkalmat az adta, hogy 85 éve (1931-ben) készült el az első magyar hangosfilm: A kék bálvány. A kiállításhoz az OSZK Plakát- és Kisnyomtatványtára több mint 100 plakát restaurálását végezte el, s adta kölcsön, intézményünk Tudományos Igazgatósága pedig nagyszabású együttműködésbe kezdett mind az említett Múzeum kollégáival, mind a győri Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtárral, amely a kölcsönzésen és szakmai együttműködésen túlmenően egy remek, katalógusnak is beillő díszalbum megjelentetését célozta. A gazdagon illusztrált kötet, akárcsak a kezdeményezés maga, Fekete Dávid alpolgármester úrtól származott, aki a tárlat főkurátora, s egyben a kötet szerkesztője is.

Mikor e vállalkozás elindult, már tudtuk, hogy a győri premier – hogy egy filmes analógiával éljek – után a főváros következik majd. A nemrég zárult győri tárlat ma itt Budapesten, kissé módosítva, a kiállítótérhez igazodva, de teljes pompájában mutatkozik meg. Jómagam, aki sajnálatosan nem lehettem ott a győri megnyitón, csak kollégáimtól – a szakmai munkát vezető Boka László tudományos igazgatótól és Kopcsay Ágnes osztályvezetőtől értesültem, hogy milyen remek miliőt sikerült Győrben belakni, megelevenítve a magyar hangosfilm joggal fémjelzett „aranykorát.” Az első hangosfilmfilm megjelenését követően, 1944-ig mintegy 360 film készült ugyanis Magyarországon, ám sajnos nem mindnek maradt fenn a plakátja, többek közt az említett A kék bálványé is elveszett. Így, sokak kedvence, a Hyppolit, a lakáj filmplakátja nyitotta a sort Győrben, és nyitja a sort ma az Országos Széchényi Könyvtárban is.

A filmplakátnak ebben a korszakban elsősorban az volt a feladata, hogy „eladja” a mozit, ezért a plakátok készítőinek a keze bizonyos fokig meg volt kötve, ezen filmplakátok így inkább a tisztes iparos munkát képviselik, mintsem a plakátművészet élvonalát. Ugyanakkor a mozihoz, a filmekhez kapcsolva érdekességük, információs értékük, megőrzésüknek fontossága megkérdőjelezhetetlen. A kiállított plakátokon és kapcsolódó anyagokon nyomon követhető, hogy a filmkészítők és a korabeli plakátkészítők elsősorban a filmben szereplő színészekkel, „sztárokkal”, jobban mondva azok nagyméretű portréival kívántak kedvet csinálni egy-egy filmhez. Ahogy a kiállításhoz készült kötetből is kiderül: „Teljesen mindegy volt, hogy milyen volt a film, ha Jávor Pál vagy Karády Katalin rajta volt a plakáton, a néző bement”.

E sikeres időszakot, a filmekhez készült plakátok mellett a filmekkel kapcsolatos tárgyak (pl. korabeli felvevőgépek), és egyéb dokumentumok, fényképek, grafikák egészítik ki. Láthatunk filmrészleteket is a kiállítótérben, és feleleveníthetjük a Meseautó című film felejthetetlen jelenetét is, a Kabos Gyulától elhangzó szállóigévé vált híres mondatot: „egy a párna, egy a részvény”.

Köszönjük Győrnek, a kezdeményezőknek, mindenekelőtt Fekete Dávid alpolgármester úrnak és Grászli Bernadett igazgató Asszonynak, valamint a Rómer Flóris Múzeum munkatársainak, hogy e kiállítás ebben a formában itt is megmutatkozhat! Köszönjük a Plakát- és Kisnyomtatványtár munkatársainak, Kopcsay Ágnesnek és Kovács Lászlónak a munkáját, az együttműködést megvalósító Tudományos Igazgatóságnak a koordinatív munkát, és végül, de nem utolsósorban, köszönet a restaurátorainknak, Koppán Orsolyának és Doublinszki Évának, hogy az időnként 60-80 éves plakátokat komoly munkával újjávarázsolták. A kiállítás ideje alatt mindvégig megvásárolható lesz a hasonló című díszalbum is, melyhez a fotóanyagot Ackermann Ádám és Karasz Lajos készítette.

Kívánom, hogy e kiállítást minél többen megtekintsék, nem csupán a hazai filmrajongók, de a Budavári Palotában megforduló turisták is, vigyék annak jó hírét szerte a nagyvilágba, s azt is, hogy az Országos Széchényi Könyvtár hasonló sikeres, gyümölcsöző partnerséget tudjon még magáénak a közeljövőben is.

Tüske László

Nemrég került fel az elektronikus gyűjteményünkbe Both Mária és Csorba F. László Természet, tudomány, történet című könyve a szerzők engedélyével.

A háromkötetes műben az olvasó a természettudományokat formáló főbb kutatási programokról, paradigmákról olvashat.

Az immáron elektronikusan is elérhető könyv egyedülálló abból a szempontból, hogy lehetővé teszi az egyes tudományágak (fizika, kémia, biológia, földrajz, filozófia) önálló tanulását, segítséget ad tanításukhoz, miközben utalások és gondolatébresztő kérdések segítségével a diszciplínák egymásra épülését is jelzik.

Bölényfestmény a spanyolországi Altamira-barlangból. Both Mária és Csorba F. László Természet, tudomány, történet 1. kötet. – Magyar Elektronikus Könyvtár

Használható tankönyvként, tanári segédkönyvként, ismeretterjesztő kézikönyvként, de láthatunk benne utalásokkal átszőtt regényt is, melynek főhőse a gondolkodó, értelmet kereső ember. A szerzők arra törekedtek, hogy az egymással sokszor szembenálló, vagy egymást kiegészítő nézeteket, elméleteket elfogulatlanul mutassák be, az olvasóra bízva a mérlegelés izgalmas feladatát. Ez kapcsolja a könyvet a mindennapok problémáihoz is, ahol döntéseinkkel – néha szó szerint is – a bőrünket visszük vásárra.

A könyv szereplőihez hasonlóan a szerzők is elkötelezettek. A rajtunk kívül álló és minket is alkotó világ rendezettségéből, megismerhetőségéből és megőrizhetőségéből indultunk ki.

Franklin fiával. Currier és Ives színes nyomata. Vihar idején két fapálcából és selyemkendôbôl álló sárkányt eresztett fel kenderszálon, a végére rögzített kulcsból hatalmas szikrákat tudott csiholni és a földbe vezetni. Both Mária és Csorba F. László Természet, tudomány, történet. 2. kötet. – Magyar Elektronikus Könyvtár

Miről olvashatunk ebben a könyvben?

Az első kötet az európai természettudomány születését, a második kötet a természetet és a benne önmagát vizsgáló egyént mutatja be. A záró kötet fő motívuma a modern tudomány két nagy témája: a sokaság és a történetiség.

Mi a célja e könyveknek?

A természettudományos műveltség egy ősi és mégis időszerű világkép alapja. Kultúránk, benne a tudományok története az értelmet kereső vagy tagadó, ihletett vagy elvetélt próbálkozások sokasága, a sámándobok rajzaitól a katedrálisok támpillérrendszerén és Kepler bolygótörvényein át saját értelmünk gépi utánzásáig és Gaia modern mítoszáig.

Kõszobrok a Húsvét-szigeten: egy utat tévesztett civilizáció emlékei. Both Mária és Csorba F. László Természet, tudomány, történet. 3. kötet. – Magyar Elektronikus Könyvtár

Ma Európában környezetet, testi és szellemi egészségünket próbára tevő válság közepette élünk. Ez a krízis átbillenési pontot jelent, jelenthet. Bölcsességet és történeti tudást igényel az értékes hagyományok és az önpusztító szokások közti különbségtétel. A nyugati természettudomány már megmutatta erejét: hatékonyságát. Személyes döntéseinken is múlik, hogy ezt az erőt milyen célra használjuk fel a kiútkeresésben.

A szerzők e feladathoz kínálnak példát és adnak bátorítást az Olvasónak közel harmincéves munkájukkal.

Both Mária és Csorba F. László Természet, tudomány, történet. 3. kötet. – Magyar Elektronikus Könyvtár

A Magyar Elektronikus Könyvtár elsősorban az oktatási/kutatási szférát szeretné ellátni magyar vagy magyar vonatkozású, szabad terjesztésű elektronikus publikációkkal. A MEK-projekttel kapcsolatban az info@mek.oszk.hu e-mail címen lehet információkat kapni és kérdéseket feltenni.