Április 9-én ünnepeljük második születésnapunkat. Nem kétévesek lettünk, hanem két évfordulónk is van: az egyik 1802. november 25. amikor a könyvtárat alapították, a másik, amikor a Budavári Palotában lévő épületében az első látogatókat fogadtuk, vagyis 1985. április 9-én. A huszonhat évvel ezelőtti dátumig azonban hosszú volt az út, hiszen már 1959-ben elhatározták, hogy a Palotába fogják költöztetni a Nemzeti Múzeumban egyre szűkösebb körülmények között lévő könyvtárat. Minderre végül a könyvtár fennállásának 183. évében került sor.

Huszonhat éve április 1-én reggel sajtófogadást tartottunk, másnap ünnepélyes külsőségek közepette, a külföldi nemzeti könyvtárak vezetőinek jelenlétében megnyitottuk könyvtárunkat és egy hét múlva, a mai napon fogadtuk az első olvasókat.

Képriport az első látogatókról:

1985. április 9-én 9 órakor nyitottuk ki a bejárati ajtót.

Dr. Keresztury Dezső, költő, író, irodalomtörténész, akadémikus, 1945-1947 között vallás és közoktatásügyi miniszter, iratkozott be először. 1950-től az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa, 1952-től a Színháztörténeti Tár vezetője, 1968-tól  nyugdíjba vonulásáig a Különgyűjtemények főosztályvezetője volt.

Morvay Zsuzsa, Szalai Márta a beiratkozó pultban

Dr. Fajszi Károly, a könyvtár rendszeres olvasója, gazdag eszperantó könyvtár gyűjtője, valamint Dr. Illyés Katalin, Tomits Ottilia.

Sor a beiratkozó pultnál

Az Országos Széchényi Könyvtár és a Gondolat Kiadó közös gondozásában megjelent a Nemzeti Téka sorozat két új kiadványa:

• Voit Krisztina: Tudományos és szakkönyvtárak Magyarországon
  Kísérlet a hazai szakkönyvtárügy történeti rekonstrukciójára
• „Margarita poetica”
  A humanista alapműveltség olvasmányai a Kárpát-medencében 1526-ig
  Antológia
  Összeállította: Ekler Péter

Sorozatszerkesztők: Boka László, Kégli Ferenc.

Voit Krisztina: Tudományos és szakkönyvtárak Magyarországon
Kísérlet a hazai szakkönyvtárügy történeti rekonstrukciójára 1932–1952

A hazai szakkönyvtárak átfogó történetével szinte teljesen adós könyvtártörténet-írásunk. Dr. Voit Krisz-tina, az irodalomtudomány kandidátusa, az ELTE BTK Könyvtártudományi Tanszékének nyugalmazott tanszékvezetője kutatási területeinek egyike volt a közgyűjtemények története. E témakörbe tartozik az 1932 és 1952 közötti időszak hazai szakkönyvtáraira vonatkozó elemző tanulmánya és adattára, amelyet még 2010. április 29-i váratlan halála előtt sikerült befejeznie.

A kötet bevezető tanulmánya áttekinti a hazai szakkönyvtárügy kialakulását és fejlődését. A bármilyen testület vagy intézmény kezelésében található gyűjteményeket a Magyar Minerva 1900 és 1932 között megjelent hat kötete vette számba. A levéltári anyag eddigi ismeretében nincs nyoma a Minervákhoz kapcsolódó adatgyűjtés folytatásának. A háború és az 1949-ben végrehajtott feloszlatások a tudományos társaságok és intézetek iratanyagainak pusztulásával jártak. Ez azt jelenti, hogy az 1932 utáni időszak kutatásához az Országos Könyvtári Központ listáin kívül a rendelkezésre álló külföldi for-rásokat lehet és kell elsősorban hasznosítani. A kötet tanulmányi része bemutatja és értékeli ezeket a forrásokat, betekintést nyújt a hazai szakkönyvtárak háború utáni helyzetébe, az általános államosítás következményeibe.

Ezeknek a forrásoknak testületi, intézményi adatait összesíti a települések betűrendjében a 486 tételes, mutatókkal ellátott Adattár. Függelékként két, az Országos Könyvtári Központ levéltári anya-gában fellelhető összeírás listájának közlése teszi teljessé a korszak szakkönyvtáraira vonatkozó ismereteinket.

E munkával a szerző fel kívánta elveníteni – legalább jelzésekben – a hiányzó múlt emlékeit, megmutatni valamit egy talán virágzónak is mondható, sokszínű, a szaktudományokat segítő, tápláló, ugyanakkor a hazai állapotokat is tükröző kisebb-nagyobb szakkönyvtári gyűjteményekről.

„Margarita poetica”
A humanista alapműveltség olvasmányai a Kárpát-medencében 1526-ig

A címében Albrecht von Eyb (1420–1475) híres tankönyvét, a Margarita poeticát idéző antológia a studia humanitatis 1526 előtt készült és Magyarországon használt, olvasott dokumentumaiból nyújt válogatást, vagyis a latin nyelv alapelemeit és a latin nyelven való művészi fogalmazás stilisztikai fogásait tanító, továbbá a történetírói, a költészettani és a morálfilozófiai témájú műveket mutatja be. A bevezető fejezetek és a magyar nyelvű szemelvények az itáliai reneszánsz humanisták (például Guarino Veronese, Lorenzo Valla és Niccoló Perotti) műveibe, továbbá az Alpokon túl lakó tudós humanisták (például Erasmus) „tankönyveibe” engednek bepillantást.

A kiadványok megvásárolhatók könyvesboltunkban és megrendelhetők a Kiadványtártól:
Tel.: 22-43-878 Fax: 22-43-744 Email: kiadvanytar[at]oszk.hu.

Baranya Zsófi

Pénteken a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Békásmegyeri Könyvtárában Vasné Tóth Kornélia, tudományos munkatársunk nyitotta meg az Irodalmi kalandozások az ex librisek világában című kiállítást.

A tárlat 2011. április 30-ig látható. Budapest, III. kerület Füst Milán u. 26.

Blogunkban olvasható a megnyitó szövege:

Kedves Közönség! Tisztelt Megjelentek!

Szeretettel köszöntök mindenkit az „Irodalmi kalandozások az ex librisek világában” c. tárlat megnyitóján. A kiállítás – címében is jelzetten – az irodalom és a képzőművészet összefonódására, összetartozására fókuszál. A mai kor, a modernitás egyik velejárója a képiség, a vizualitás megnövekedett szerepe. A pictural turn, a képi fordulat összefügg a nyelvi fordulattal, a linguistic turn-nel. A világ és a képek szövegként való leírhatósága, értelmezhetősége az irodalomtudományban és a képzőművészetben is előtérbe helyezte az írás és kép viszonyát, egyúttal az egyes tudományterületek összekapcsolódására, interdiszciplinaritására irányította a figyelmet.

A képek formanyelve első megközelítésben adekvát információt hordoz, mindannyiunk számára könnyen értelmezhetően. Egy illusztráció, egy irodalmi mű nyomán készített alkotás esetén azonban a kép diszkurzív viszonyba lép azzal a szöveggel, mely az ihlető forrása, s a kép jelentése a szöveg ismerete nélkül nem, ill. csak részlegesen fejthető meg. Az irodalmi mű címének vagy sorainak szerepeltetése elindíthat minket a helyes értelmezés útján, de ez számos esetben nem áll rendelkezésünkre. Ekkor marad a képi kontextus kitágítása.

 

Könyvtárunk középiskolai végzettséggel és közép- vagy felsőfokú társadalombiztosítási előadói OKJ-s szakképesítéssel rendelkező gazdasági ügyintézőt keres társadalombiztosítási feladatok ellátására.További feltétel: legalább két év szakmai tapasztalat, a KIR3 vagy a NexonBér munkaügyi és bérszámfejtési program alapos ismerete, precíz, pontos munkavégzés, büntetlen előélet. Költségvetési intézménynél szerzett szakmai gyakorlat előnyt jelent.

A jelentkezéseket postán kérjük beküldeni 2011. április 14-ig, melyhez mellékelni kell részletes szakmai életrajzot, a végzettséget, szakképzettséget igazoló okiratok másolatát, nyilatkozatot a személyes adatok kezelésére.
Hatósági erkölcsi bizonyítványt csak a nyertes pályázótól kérünk belépését megelőzően. Bérezés a Kjt-ből kiindulva megegyezés szerint történik. Az állás legkorábban 2011. április 18-tól tölthető be.

További felvilágosítás kérhető Szénási Péternétől 224-3708 vagy Pandur Erikától 224-3707.

Várunk az Országos Széchényi Könyvtárba!

Jelentős érdeklődés mellett, április 1-én nyílt meg Zircen az Országos Széchényi Könyvtár Reguly Antal Műemlékkönyvtárban „A zirci apátság kincsei” című kiállítás. A tárlatot Dr. Sajó Andrea, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója és Dékány Árpád Sixtus ciszterci főapát nyitották meg. A kiállításon szereplő kódexeket, újkori kéziratokat eddig még nem láthatta a közönség. A kódexek közül a legjelentősebb a 15. század második felében készült latin nyelvű darab, amelyet a 15. század végén egy dél-magyarországi kolostorban magyar és horvát nyelvű glosszákkal, azaz megjegyzésekkel látták el. Húsz magyar szót tartalmaz, s így nyelvemléknek számít „Zirci Glosszák” elnevezéssel.

Képriportunk a megnyitóról:


Dr. Sajó Andrea főigazgató asszony köszöntötte a vendégeket


Nicolaus Vischel: Imago Beatae Virginis. Augsburg, 1477, Anton Sorg.]A szerző (1250-1330) az ausztriai Heiligenkreuz apátságában volt ciszterci szerzetes. Műve a ciszterci rend patrónájáról, Szűz Máriáról szól. A könyvet nyomtatták, de a piros kezdőbetűket, díszítéseket kézzel festették.


A zirci műemlékkönyvtár kisterme, bútorzatát a 19-20. század fordulóján készítették


Biblij czeská... Praha, 1570, Jirí Melantrich. A cseh nyelvű biblia könyvtárunk különlegességének számít kézzel színezett metszetei miatt. A latinból cseh nyelvre fordításban részt vettek a morvaországi velehradi apátság ciszterci szerzetesei, sőt ez a példány egykor az ő tulajdonukban volt.

További képek a galériánkban.

A kiállítás 2011. június 26-ig, keddtől vasárnapig 9-17 óráig látható.
 

Folyamatosan bővítjük az online böngészhető folyóirat-archívumunkat, és frissítjük a már elérhető elektronikus folyóiratok lapszámait. Íme a legújabb áprilisi olvasnivalók, köztük Kenedi János történész írása egy kanadai kiadványban, a Herman Ottó Múzeum évkönyve 1975-ből vagy épp a Kanadai Magyar Hírlap legfrissebb száma.

• Kenedi János írásával bekerült a digitális folyóirattárunkba a kanadai kiadású A Witness to the Past című kiadvány: a folyóirat a Magyarországon 2010-ben tervezett állambiztonsági iratkezelési gyakorlattal kapcsolatban fogalmaz meg véleményt.
• Az Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis nyilvántartása átlépte a 2000. tételt! A tárban a helyben archivált kiadványok leírásai mellett az interneten bárhol elérhető "TÁVOLI" magyar vonatkozású időszaki kiadványok leírásai is szerepelnek. "OFFLINE" tételeinkben pedig eddig 110 magyarországi digitalizálási projektet regisztrálunk.

Digitalizálási projektek:

• Az elmúlt évtized nagyszabású hazai múzeumi digitalizálási projektje eredményeképpen felkerült az EPA-archívumba a Herman Ottó Múzeum évkönyve. Az EPA-archívum cikkekre bontását a HUMANUS adatbázissal összehangoltan végezzük. A HUMANUS feldolgozói a cikkrekordokban hivatkoznak az EPA-archívum cikkeire, a közös munka az 1975-ös évfolyammal indult meg.
• Az OSZK eddigi legnagyobb volumenű mikrofilm-digitalizálási projektjének köszönhetően felkerült az EPÁ-ba a Váczi Hírlap. A kiadvány publikálását a váci Katona Lajos Városi Könyvtárral együttműködésben végezzük.

Önkormányzati kiadványaink:

• Pest Megye Önkormányzatának közlönye
• Újpesti napló
• Isaszeg, március önkormányzati tájékoztató
• Szentandrási Híradó, március önkormányzati havilap

Hungarológiai kiadványaink:

• Hungarian Studies Review The Hungarian Studies Review is an interdisciplinary journal devoted to the publication of articles and book reviews relating to Hungary and Hungarians.
• Rivista di Studi Ungheresi Pubblicazione annuale. Rivista di Filologia Ungherese, di Studi sull'Europa Centrale e di Letterature Comparate Casa Editrice Universitŕ degli Studi di Roma La Sapienza Direttore Responsabile: Péter Sárközy Comitato scientifico: Antonello Biagini, Armando Gnisci, Cinzia Franchi, Angela Marcantonio, Melinda Mihályi, Andrea Carteny, Franca Sinopoli, Paolo Tellina.

Frissített hazai folyóirataink:

• Erdészeti Lapok 2010. szeptember
• Múltunk 2009. 3.
• Közgazdasági Szemle 2010. december 
• Osservatorio letterario Ferrara e l'Altrove 2011. 14-15. 77-78. novembre-dicembre / gennaio-febbraio h
• Liget 2011. március irodalmi ökológiai folyóirat 
• Holmi 2010. október a Holmi internetes változata
• Műszaki Szemle 2010/52. 

Frissített határon túli kiadványaink:

• Argentínai Magyar Hírlap 2011. 6. (81.) 70-71. (15.876-77.) január-február
• Kalejdoszkóp magyar-angol kulturális folyóirat 2011. január-február
• Új Magyar Szó Országos közéleti napilap 2011. február 28., hétfő
• Kanadai Magyar Hírlap 2011. február
• Hollandiai Katolikus Magyar Egyházközségi Hírlevél 2011. március
• Sarasotai Magyar Hírmondó a Kossuth Klub Hírei 2011. április-május melléklet: THE MESSENGER, Newsletter of the Kossuth Club April-May 2011. Vol. 17. No. 4-5.
• Erdélyi örmény gyökerek füzetek 2011. március

Várunk egy áprilisi rendezvényre is:

Csáki Zoltán kollégánk "Együttműködés az Országos Széchényi Könyvtár online könyvtáraival: az EPA" címmel tarta előadást a Kisfaludy Károly Megyei Könyvtárban 2011. április 19-én 10 órai kezdettel.
A szakmai nap címe: Könyvtárosi továbbképzés a Kisalföldi Könyvtárosok és Könyvtárak Egyesületének szervezésében.

Festetics László album amicorumát holnaptól április 30-ig tekinthetik meg az érdeklődők az Olvasni/való sorozatunk második részeként a Kézirattár folyosóján. A Nemzeti Könyvtár néhány éve vásárolta meg a kézirat-különlegességet, ami most először kerül kiállításra.

Album amicorum: Az album vagy philotheca, német nyelvterületen Stammbuch nem más, mint beíratlan könyvecske, amelyet az utazó már elindulása előtt megvásárol vagy elkészíttet a könyvkötőnél, hogy útja során mindazok bejegyzését összegyűjtse, válogatva avagy válogatatlanul, akiket méltónak talál rá. Földesi Ferenc

Az Olvasni/való a Kézirattár havonta jelentkező minitárlat-sorozata. Ha jobban megfigyeljük a szójátékot, érezhető a régi magyar szóhasználat, amely egyébiránt Babits mániája volt, vagyis, ne azt mondjuk, hogy valamit illik csinálnunk, hanem azt, hogy való. Olvasni tehát „való” és egyben rögvest olvasnivaló is.

Festetics albumának címlapja

1797-ben, az iskolaév végeztével Festetics György nagyreményű fia, László, hosszabb utazásra indult nevelőjével, a költő Péteri Takáts Józseffel. Ám az úti cél, a szokásos Itália, Franciaország, Németalföld helyett - a nevelő és az apa elveinek megfelelően - annak a földrajzi területnek és szellemi-lelki egységnek bejárása volt, melynek határai Bécstől Velencén és a magyar littoralén át Szebenig, majd onnan Nagykárolyon, a felső-magyarországi területeken át Pozsonyig húzódnak. Ezt akkortájt Honnak nevezték. Festetics az akkori szokásoknak megfelelően utazásáról albumot (Album Amicorum) vezetett, amely az 1797-98-i utak emlékeit rögzíti. A 16. századtól létező utazáselméleteknek és az „albizálás” (értsd: az utazáshoz készíttetett üres albumával körbejárni az országot) gyakorlatának megfelelően a nagyobb városokban fölkeresték a helybéli tudósokat, professzorokat, egyházi méltóságokat, a városban élő arisztokrata családok egy-egy tagját, akik néhány emléksorral örökítették meg nevüket az albumban. Emellett naplót is vezettek. Ez utóbbi kötetek Festetics neve alatt maradtak ránk, de biztos, hogy Takáts felügyelete alatt születtek, avagy az ifjú gróf megfigyeléseit a képzett nevelő öntötte formába.

Az eredeti kézirat bemutatása mellett reprodukáltunk egy bőséges válogatást is az albumból. Beleolvashatunk az idősebb Wesselényi, a gyűjtő Samuel Brukenthal, a „magyar Sappho”, Molnár Borbála, tudós Weszprémi István vagy Hannulik János Krizosztóm, európai rangú és hírű neolatin költő soraiba, melyekhez hozzáfűztük az albumhoz szorosan kapcsolódó másik kéziratunk, László gróf útinaplójának megfelelő passzusait.

Ifjú gróf Teleki Domokos bejegyzése Festetics László albumában (OSZK Kézirattár, Oct. Lat. 1256. f. 22r)

Festetics László (1785-1846) Festetics György fia. Bécsben, majd Pesten tanult, közben hosszabb tanulmányutakat tett. Az egyetem elvégzése után, hogy a gazdálkodásban gyakorlatot szerezzen, apja előbb a balatonkeresztúri, majd a sági birtok igazgatását bízta rá. Festetics Lászlót azonban nem érdekelte a gazdálkodás. Bécsbe költözött, és külügyminisztériumi hivatalnok lett. 1808-ban tért vissza Keszthelyre, a birtokot 1819-ben örökölte meg. A meglévő épületeket bővítette, és 1820-ban klasszicista stílusban átépítette. Bár ismert néhány bőkezű közérdekű felajánlása (Ludovika Akadémia, Magyar Tudományos Akadémia, megyei közkönyvtár-építési akció), inkább pazarló életmódjáról volt híres. A Helikoni ünnepségeket megszüntette, viszont a Georgikonra odafigyelt. Bővítette az intézményt, és bevezette a magyar tanítási nyelvet. Magyarországon ő tenyésztett először tisztavérű arab lovakat, új juhtenyészetet is berendezett, valamint fejlesztette a tó körüli közlekedést, kereskedelmet.

Az irodalomszervező édesapa jó nevelésben részesítette fiát, nevelője Péteri Takáts József, később pedig Kultsár István voltak. Takáts József már Keszthelyen a család szolgálatába állt. Az apa, Festetics György és a fiatal nevelő részletes tervezetet dolgozott ki a nevelésre, amely a kor legújabb pedagógiai irányzata, a francia és német felvilágosodás talaján született filantropizmus jegyében a klasszikus humaniorák mellett nagy hangsúlyt fektetett a természettudományokra és gyakorlati ismeretekre, valamint az etikai nevelésre. Az ifjú gróf 1790-ben Takátscsal Bécsbe költözött, és megkezdte rendszeres tanulmányait. 1795 és 1798 között minden tanév végén nagyobb magyarországi útra indultak. Bejárták a Délvidéket, Erdélyt, a Felvidéket, Morvaországot és természetesen a szűkebb ország jó néhány táját, városát. Az utazások Takáts nevelési elveit tükrözték, aki pályatársához, Aranka Györgyhöz címzett tervezetében szisztematikusan kifejtette a hazai utazások elsődleges fontosságát és hasznos voltát a magyar arisztokrácia nevelésében.

A Digitális Képarchívumunk négy gyűjteménye gyarapodott márciusban.

• Állatvilág részgyűjteményünkben több mint kétszáz kép található. (Internetes gyűjtemény)

• Gyarapodott a Magyarország megye- és településcímerei gyűjtemény.

• A Varga József fotói gyűjtemény a Óbudai temető képeivel bővült. (Magángyűjtemény)

• Növényvilág részgyűjteményben már nyolcszáz kép található.

A VII. emeleti katalógustérben 2011. április 30-ig látható Varga Gábor Ákos fotókiállítása. Az ÚT-JELEK című tárlat képei nonfiguratív fotók - utak, zebrák, járdák, aszfaltjelek részletei. Az önmagukon túlmutató absztrakt képek jelentésrendszerükben az utazás, az idő, az elmúlás fogalmainak megformálói. A képi világ meghatározói a kompozíció és a struktúra.

Szeretettel várunk!

Március 25-én, pénteken, ünnepélyes keretek között nyitottuk meg "A Világ Világossága - Az egyház, az idők jelei és Európa keresztény gyökerei Elżbieta Woitas lengyel festőművész, építész munkásságának tükrében" című kiállításunkat a VI. emeleti Corvina kiállítótermekben.

Képriport az eseményről. Fényképezte: Karasz Lajos.

További képek itt.
A tárlat március 30-tól május 25-ig, keddtől péntekig 10 és 18 óra között látható.