Március 25-én, pénteken, ünnepélyes keretek között nyitottuk meg "A Világ Világossága - Az egyház, az idők jelei és Európa keresztény gyökerei Elżbieta Woitas lengyel festőművész, építész munkásságának tükrében" című kiállításunkat a VI. emeleti Corvina kiállítótermekben.
Képriport az eseményről. Fényképezte: Karasz Lajos.
További képek itt.
A tárlat március 30-tól május 25-ig, keddtől péntekig 10 és 18 óra között látható.
Szeretettel várunk 2011. április 1-én 17 órakor A Zirci Apátság Kincsei (újrakezdéstől 1857-ig) Apátság és könyvtártörténeti kiállítás megnyitójára.
A különleges tárlat gondos alapossággal dolgozza fel az apátság történetének három nagy korszakát. A Bakony közepén a csodálatos kiállítás keretében olyan kódexek és kéziratok láthatók, amelyeket a közönség eddig még sohasem láthatott.
Helyszín: Országos Széchényi Könyvtár Reguly Antal Műemlékkönyvtár 8420 Zirc, Rákóczi tér 1. Tel: 88/593-800 Fax: 88/593-801 E-mail: info.reguly[at]oszk.hu
A kiállítás 2011. április -től június 26-ig, keddtől vasárnapig 9-17 óráig látható.
A kiállítás a monostor és a könyvtára történetét dolgozza fel az újraalapítástól a 19. század közepéig. A korszakhatárokat indokolja, hogy a ma az apátsághoz tartozó kódexek, ősnyomtatványok, legrégebbi miseruhák és kelyhek nagy része ekkor kerültek Zircre, mert a középkori kincsek a 16-17. század folyamán szétszóródtak, megsemmisültek.
A 18. században, a török kiűzése után a hódoltsági területek újjáépítésében, a kulturális életbe történő visszakapcsolásában az egyházaknak nagy szerepe volt. A nagy múltú szerzetesrendeknél a helyreállítást sokszor külföldi kolostorok, apátságok segítették, Zirc esetében a sziléziai Heinrichau jelentette ezt a bázist. Ez nem csak anyagi támogatást jelentett, mert innét érkeztek a szerzetesek, az első könyvek a Bakonyba, s természetesen a szertartásrendet is az anyamonostor szokásainak megfelelően alakították ki. Jól mutatják ezt azok a század során keletkezett kéziratos liturgikus munkák, amelyeket heinrichaui művekről másoltak zirci szerzetesek. Az 1814-től önálló zirci apátság új feladatként a középiskolai oktatásból vállalt részt, s ez a szerzetesektől teljesen más napirendet követelt meg. Egyben szükségessé vált a bibliotéka nagyarányú fejlesztése, amelynek során tankönyvekkel, illetve az oktatást segítő művekkel gyarapodott az állomány. A vásárlások során ügyeltek az értékmentésre is, így került Zirc tulajdonába 10 kódex is.
Sermo. 14. század, [ismeretlen helyről], pergamen.
Szentbeszéd. A nyolclevélnyi töredék, amelyen egy ismeretlen szerző beszéde olvasható, egy terjedelmesebb kódexből származik. A kézirat ismeretlen időpontban a zirci apátság birtokába került.
Az állomány bővülése megkövetelte, a ciszterci rend jó gazdálkodása pedig lehetővé tette egy reprezentatív könyvtárterem megépítését. A gyönyörű intarziás berendezéséről híressé vált termet 1857-ben adták át, amely meghatározza kiállításunk záró évszámát.
A kiállításon szereplő kódexeket, újkori kéziratokat eddig még nem láthatta a közönség. 1950 után az Országos Széchényi Könyvtárba kerültek, ahol ma is őrzik őket. A kódexek közül a legjelentősebb a 15. század második felében készült latin nyelvű darab, amely Johannes Herolt prédikációit és egy bestiáriumot tartalmaz. A bestiárium valós vagy kitalált állatok leírásai, ezekhez vallási-erkölcsi értelmezéseket társít, ezért gyakran használták prédikációkhoz. A kódexet a 15. század végén egy dél-magyarországi kolostorban magyar és horvát nyelvű glosszákkal, azaz megjegyzésekkel látták el. 20 magyar szót tartalmaz, s így nyelvemléknek számít „Zirci Glosszák” elnevezéssel. Láthatóak lesznek még a könyvtár legértékesebb ősnyomtatványai és antikvái is. A miseruhákat és a kelyheket pedig a ciszterci rend kölcsönözte a kiállítás rendezőiknek.
A zirci ciszterci apátság könyvtára hazánk egyik legjelentősebb, nagy múltra visszatekintő egyházi gyűjteménye, amely az apátsági épület második emeletén található. A története három nagy korszakra osztható: első az apátság alapításától a török invázióig, mely a kolostor és a település elnéptelenedéséhez vezetett; második az újratelepítéstől a rend 1950-es feloszlatásáig; a harmadik már a napjainkig fennálló műemlékkönyvtári funkció az Országos Széchényi Könyvtár keretei között.
Johannes Herolt: Sermones. 15. század, Magyarország, papír.
Szentbeszédek A kódex legterjedelmesebb tartalmi egységét Johannes Herolt, a 15. század egyik legnépszerűbb dominikánus szerzetes által írt prédikációk képezik. A kéziratban szerepel egy bestiárium, ami valós vagy kitalált állatokhoz szimbolikus, vallási-erkölcsi értelmezéseket társít, ezért gyakran használták prédikációkhoz. A kódex 1661-ben a németújvári (ma Güssing, Ausztria) ferences kolostoré volt, onnan került a zirci apátság könyvtárába.
Amikor 1985 tavaszán az Országos Széchényi Könyvtár a Magyar Nemzeti Múzeum épületéből a Budavári Palotába költözött, a megnagyobbodott olvasói tér páratlan lehetőséget kínált egy újfajta kézikönyvtári elképzelés valóra váltására. A korábbi helyen a kézikönyvtári gyűjtemény szinte kizárólag csak a gyors tájékozódásra-tájékoztatásra szolgált, vagyis elsősorban az általános és szaklexikonok, az egy- és többnyelvű szótárak, a kronológiák, a bibliográfiák és repertóriumok, a különböző adattárak körére terjedt ki, könyvtárosi nyelven fogalmazva: főként faktográfiai munkákat tartalmazott.
Az új helyen a kézikönyvtári állománycsoportok hálózata jött létre, amely a hetedik szinten kialakított olvasói tér belső, funkcionális tagolódásához igazodott: Általános Olvasóterem, Irodalomtudományi Olvasóterem, Történettudományi Olvasóterem, Hírlapolvasó és Központi Tájékoztatás. A használó számára szabad átjárást biztosító, összefüggő térben az elkülönülő egységek kézikönyvtárai más-más gyűjtési elv szerint szerveződnek, a felépítésük is eltérő, csupán a két tudományos olvasóterem esetében mutat erős hasonlóságot.
Kézikönyvtár
Az Általános Olvasóteremben a kézikönyvtár gyűjtőköre a tudomány valamennyi területére és a szépirodalomra is kiterjed, s felállítása a könyvtári szakrend, az Egyetemes Tizedes Osztályozás (az ETO) tíz főszakját képezi le: az általános művektől, majd a filozófiától a földrajzig, történelemig. A közmegegyezéses értelemben vett kézikönyvtári anyagon (például lexikonokon, bibliográfiákon) kívül a polcokon helyet kapnak a tudományszakok nagy összefoglalásai, egy-egy részterület leginkább információgazdag áttekintései, a kiemelkedő, az illető diszciplínában „alapmű”-nek tartott, sokszor hivatkozott munkák, valamint a nemzeti könyvtári funkcióból adódóan a tudományterület magyarországi történetével foglalkozó könyvek. Mivel az OSZK használói köre leginkább a humaniórák iránt érdeklődő olvasókból áll (bár ma már például jogászok, gazdasági szakemberek is gyakran megfordulnak nálunk), ezért a szakok közötti arányok nem egyenletesek: a filozófia-pszichológia, a szociológia, a néprajz vagy a művészettörténet kézikönyvtári állománya jóval gazdagabb és rétegzettebb, mint például a természettudományoké vagy a mezőgazdaságé. Ám a gazdagság és rétegzettség különböző foka ellenére az Általános Olvasóterem kézikönyvtárában a gyűjtési elv vezérszava a korszerűség, vagyis az a követelmény, hogy a szabadpolcra kihelyezett művek (a klasszikus munkákat leszámítva) az adott tudományág mai magyarországi állapotát tükrözzék, legyen szó akár nagy összefoglalásokról, akár részmonográfiákról. Ez pedig - elvileg - folyamatos frissítést, illetve az elavulásra figyelő apasztást igényel.
Központi olvasóterem
A két tudományos olvasóteremben nem annyira a korszerűség, mint inkább a reprezentativitás a gyűjteményszervező elv vezérszava. Híven tükrözte-e az illető szakmunka a hazai irodalom- vagy történettudomány állapotát a mű születése idején, avagy sem: ez volt és maradt a fő szempont a két kézikönyvtár anyagának összeállításánál és későbbi alakításánál. A nemzeti tudományok megteremtésének romantikus hevületét árasztó munkáktól a mai új és még újabb szemléletmódokat közvetítő művekig rengeteg változat sorakozik a polcokon, egy-egy témakörben szinte problématörténeti összefoglalást nyújtva, ami igen hasznos ötleteket adhat a raktárból kikérhető állomány használatához is. Természetesen a folyamatos frissítés, a szisztematikus gyarapítás a tudományos olvasótermek kézikönyvtári állományánál is fontos követelmény, de a módszeres apasztás helyett itt inkább az esetenkénti, egyedi felülvizsgálat a célszerű gyűjteményalakító módszer. E két kézikönyvtár anyagának prezentálása is jóval tagoltabb, mint az Általános Olvasóteremben; amíg ott például a magyar történelem egy-egy korszakára vonatkozóan csak a források és feldolgozások különülnek el, addig a Történettudományi Olvasóteremben a források még külön bontásban szerepelnek, más csoportban vannak a hivatalos iratok, másban a memoárok-levelezések és megint másban az egyéb írásos dokumentumok, sőt olykor a források kritikai irodalma is önálló témakört alkot. A szabadpolcos jelzet viszont mindhárom olvasóterem esetében a témakört jelöli csupán - azon belül mindig a bibliográfiák állnak az élen (ha vannak), utánuk pedig a betűrend határozza meg a könyv konkrét helyét.
A Központi Tájékoztatás termében elhelyezett állomány felel meg leginkább a kézikönyvtár hagyományos fogalmának, csak a könyvtárak többségében megszokott képtől eltérő, sokszoros nagyításban. Ez a kézikönyv-együttes a hetedik szintre kihelyezett, egyébként is értékes állomány „koronaékszere”. (Régóta annak számít: a Magyar Nemzeti Múzeum épületében nem is került az olvasók elé, a tájékoztató munkatársak teremnek beillő munkaszobájában volt elhelyezve mennyezetig érő polcokon.) Az utóbbi évtizedben az interneten és CD-ROM-on elérhető adatbázisok miatt valamelyest inflálódott ugyan az értéke, de még ma is gazdag tárháza a másutt nem hozzáférhető információknak, főként rendkívül gazdag idegen nyelvű anyaga révén (tekintélyes múltú enciklopédiák, a különböző nyelvek történeti-etimológiai szótárai, változatos szempontok szerint összeállított életrajzi lexikonok, nemzetközi címtárak stb.). Egyébként mindennapos tapasztalat, hogy igazából a digitális és nyomtatott források együttes tanulmányozása vezet legtöbb eredményre a keresésben. A minél gyorsabb keresés és visszaosztás érdekében felállítása is más, mint az olvasótermekben, itt a nagyobb egységeken belül (könyvészet, bibliográfiák, lexikonok, szótárak) belül nem a betűrend a meghatározó, hanem minden mű - de nem minden kötet! - külön számot kap.
A Hírlapolvasó szabadpolcos anyagának két jellegzetességét érdemes kiemelni. Egyrészt azt, hogy a kínálat ez esetben is igazodik a könyvtárat leggyakrabban használók igényeihez, tehát főként a humán tudományok, valamint a szépirodalom rangos folyóiratainak, hetilapjainak régebbi évfolyamai sorakoznak bekötve a polcokon, a címek betűrendjében, köztük olyan ritkaságok, mint a Vasárnapi Újság vagy az Új Idők. Másrészt azt, hogy a többi olvasóteremben is van a Hírlapolvasónak „kihelyezett tagozata”. A jogi, szociológiai, statisztikai, filozófiai, pszichológiai, művészettörténeti periodikák például az Általános Olvasóteremben találhatók, s ugyanott érhető el a múzeumi évkönyvek gazdag gyűjteménye is, amely különösen gyakran forgatott állományrész. (A levéltári évkönyvek pedig a Történettudományi Olvasóterem állományának részei.) Az elmúlt évtizededekben számos kérdőíves felmérés készült arról, hogy a használóknak mi a véleményük a könyvtárról, s a kérdések között minden esetben szerepelt a kézikönyvtár állományára vonatkozó is. E felmérések értékeléséből az derült ki, hogy a hetedik szinten található kézikönyvtár komoly „olvasóvonzó” tényező: a válaszokat összegezve, és az iskolai osztályzatok skáláján elhelyezve soha nem kapott négyesnél rosszabb minősítést, de nem egy esetben ennél sokkal jobbat, magyarán: gyakran a legkielégítőbbnek tartották a könyvtár szolgáltatásai közül. A jó vélemény megőrzése azonban nagyon sok munkát (és nem mellesleg: folyamatos anyagi ráfordítást) igényel.
Az egyház, az idők jelei és Európa keresztény gyökerei Elżbieta Woitas lengyel festőművész, építész munkásságának tükrében
Őexcellenciája Juliusz Janusz, a Szentszék magyarországi nagykövete, címzetes caorle-i érsek nyitotta meg Elzbieta Woitas (1951-2011) lengyel festőnő kiállítását ma a könyvtárban. Beszédet mondott Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. „A világ világossága - a Pápa, az Egyház és az idők jelei” a címe annak a könyv alakban megjelent beszélgetéssorozatnak, melyet XVI. Benedek folytatott Peter Seewalddal.
A „VILÁG VILÁGOSSÁGA” tárlat képei a XX. és a XXI. század két kiemelkedő pápájának, II. János Pálnak és XVI. Benedeknek beszédeire, gondolataira, tanácsaira épülnek. Elżbieta Woitas festményeiből összeállított tárlat és a pápai idézetek együtt láthatók az Országos Széchényi Könyvtárban. A Szentszék Nagykövetsége és a Polis Nemzetközi Kulturális Egyesület közösen kezdeményezte és gondozza a kiállítást, mely mély üzenetet hordoz és elgondolkodtatni kíván Európa lelkének jelenlegi „egészségi állapotáról”, különös tekintettel keresztény gyökereire.
A kiállítás Elzbieta Woitas ötvenhárom művét mutatja be, aki a Szentszék felkérésére Rómában, valamint számos Vatikáni Nunciatúrán található építészeti és iparművészeti alkotásokban segédkezett. A tárlat március 30-tól május 25-ig látható, keddtől péntekig 10 és 18 óra között. 
Elżbieta Woitas, lengyel festőnő absztrakt művészetében megvalósul az értelem és az érzelem közötti harmónia; színei, vonalai és formái kiválóan fejezik ki a keresztény humanizmust, mely a nyugat-európai civilizáció forrása volt, és évszázadokon keresztül az emberábrázoló művészet legfőbb témájául szolgált. Művészetében arra a kérdésre keresett választ, milyen a viszony Isten és a világ között, az ember gondolati szabadsága és a természettel való kapcsolata között, a vallásban való hit és a környezet megóvása között.
Elżbieta Woitas (Gdansk 1950 – Düsseldorf 2011)
Elżbieta Woitas Gdanskban született, gyermekkorát is itt töltötte, majd Krakkóban élt. 1982 óta javarészt Németországban élt és dolgozott: többek között Bonnban, Kölnben, majd Düsseldorfban.
Tanulmányok 1970 és 1976 között a krakkói Képzőművészeti Akadémián folytatott klasszikus festészeti, szobrászati és belsőépítészeti tanulmányokat, amelyeket Magister Artium minősítéssel fejezett be.
Külföldi utazások, tanulmányutak New York-i tartózkodása hozzásegítette ahhoz, hogy kapcsolatba kerüljön az amerikai avantgárd mozgalommal, ami hatással volt művészi munkásságára.
1991-ben és 1992-ben ösztöndíjasként keresztény művészeteket tanulmányozott a római Gregoriana Egyetemen.
A kilencvenes években érdeklődése a Zen Buddhizmus felé fordult, ami – harmadik művészetformáló erőként – új kreatív lehetőségek felé vitte Elżbieta Woitast. Kiterjedt nemzetközi kapcsolatainak köszönhető, hogy alkotásai Európa számos országában, továbbá Brazíliában, Japánban, az Egyesült Államokban és Tajvanon is megtalálhatók. Elżbieta Woitas informális és expresszív művei az érzelmi érzékelés széles skáláján mozognak a roppant erejű hangulati kitörésektől egészen a belső világ józan és finom megközelítéséig.
A kiállítás különlegessége könyvtárunk egyik szenzációs kódexe.
Biblia ge’ez nyelven (Etiópia, 15. század)
Tegnap óta látható a Nemzeti Ereklye kiállítótérben Krleža-kiállításunk. A tárlatot Dr. Lőkös István, az irodalomtudományok professzora nyitotta meg, aki évtizedek óta ápolja Horvátország és Magyarország kulturális kapcsolatait és aki személyes barátjának mondhatta a horvát klasszikust.
A tárlat április 30-ig látható, keddtől szombatig 10 és 18 óra között.
Zenés kép- és videóriportunk a megnyitóról:
Dr. Lőkös István professzor
Mann Jolán tárlatvezetése
A Magyar Tudományos Akadémia könyvtárosai tegnap délelőtt belső továbbképzésen közösségi internetes alkalmazásokról hallgattak előadásokat a könyvtár Vasarely termében. Takács Dániel, a Budapesti Ügyvédi Kamara könyvtárvezetője a "Web2 filozófiája és annak gyakorlati alkalmazásai a könyvtári gyakorlatban" címmel adott elő, Tóth Péter, könyvtárunk online referense bemutatta egy átlagos munkanapját, Kapus Erika, az MTAK tájékoztató könyvtárosa hazai és külföldi webkettes megjelenési formákról beszélt.
A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára megjelent a Facebookon, további közösségi fejlesztéseken dolgoznak, ezért is gondoltak a könyvtárosok arra, hogy kipróbált webkettes alkalmazásokról hallgatnak előadásokat.
A zártkörű szakmai délelőtt prezentációi blogunkból az előadások címére kattintva is elérhetők.
Takács Dániel - Web2 filozófiája és annak gyakorlati alkalmazásai a könyvtári gyakorlatban
Tóth Péter - a Nemzeti Könyvtár web2-es gyakorlata
Kapus Erika - Felismert lehetőségek-válogatás a web 2 magyar és külföldi intézményi alkalmazásaiból
Tegnap este az ekonyvolvaso.blog.hu szervezésében találkoztak az e-könyv olvasás iránt érdeklődő felhasználók. Könyvtárunk is részt vett az eseményen, megmutattuk a myaudio e-book olvasónkat, melyből 10 darabot használhatnak könyvtárunk beiratkozott olvasói.
Megnézhettük a Kindle több verzióját, néhány Sony készüléket és egy majdnem A/4-es méretű Koobe típusú e-book olvasót is. Könyvtári hasznosításra alighanem ez lehet a legideálisabb választás. Könyvtárunk a jövőben bővíteni kívánja e-könyv szolgáltatásait, figyelembe véve a tegnap hallott, javasolt ötleteket is. Kérdés, hogy a felhasználók hogyan juthatnak legegyszerűbben és, ha a szerzői jogokat figyelembe vesszük, legolcsóbban (ingyen) e-könyvekhez.
Örülök, hogy olyan sok helyről összejőve sikerült praktikusan vadidegenekenek minden gond nélkül közös platformot, közös témát találni. Örülök, hogy a "terveknek megfelelően" létrejövőfrakciókasztaltársaságok simán elvoltak egymás mellett. Jó látványos volt a Kindle - Sony platformkülönbség :-), implicite a prc-epub törésvonal. Dworkyll
Az olvasás jövője digitális!
Kép a találkozóról. Forrás: E-könyv olvasók blog:
Könyvtárunk listákba rendezi azokat a twitterezőket, akiknek rendszeresen olvassuk rövid 140 karakteres üzeneteit. Hat listánk hazai és külföldi könyvtárakat, könyvtárosokat, könyvtárközeli twitterezőket, kulturális intézményeket és kult. média profilokat tartalmaz. A listáinkra bárki feliratkozhat, azaz felveheti a sajátjai közé.
21 hazai könyvtár regisztrált a mai napig a twitter nevű mikroblogszolgáltatásra. Ezzel szemben az elmúlt hónapban mindössze 12 könyvtár írt üzenetet, azaz használta is a twittert. Az itthoni mikroblogolók száma már meghaladta a hetvenezret, az egész világon pedig 145 millióra tehető a felhasználók száma.
A szkeptikus twitter-figyelőknek, vagy azoknak, akik nem ülnek állandóan a számítógép előtt és nem tudják real-time figyelni az üzeneteket, találták ki a svájci webes alkalmazást.
Az ingyenesen használható paper.li fejlesztés az intézményünk által figyelt hazai könyvtárak üzeneteiből gyűjti az internetes hivatkozásokat, majd ezeket az információkat, kép-hivatkozásokat, blogokat, videókat egy automatizmus alapján újságoldalba tördeli.
OSZK - Twitterújság
Az újság naponta egyszer délelőttönként frissül, de élő hírfolyamot is kínál az oldalon. Lehet e-mail-értesítőt is kérni a frissülésekről, be lehet ágyazni weboldalakba és archívummal is rendelkezik.
Azt gondoljuk, hogy érdemes a magyarországi könyvtárak üzeneteit egy oldalba rendezni a paper.li segítségével, ezért is választottuk ezt a címet.
Könyvtárunk nagy kihívásnak tartja 140 karakterben összefoglalni üzeneteit, azonnal osztunk meg képeket és videókat rendezvényeinkről. Blogunkból, mikroblogunkból posztolunk a twitterre és természetesen a könyvtár felhasználóit érintő fontos változásokról is twitteren számolunk be először.
Jelenleg a tweetdeck alkalmazáson keresztül mobiltelefonról és laptopról használjuk a twittert.
Tweetdeck felület
Megkértünk két hazai twitter mashup tulajdonost, hogy szolgáltassanak adatokat a hazai twitter használati szokásokról, annak érdekében, hogy ezeket megismerve a könyvtárak kommunikációja hatékonyabbá váljon.
Liebig Zsolt: Yamm.hu 2011. február - A Twitteren nagyon magas a véleményformálók, médiások, újságírók aránya, és egyébként is azoké, akik "két lépéssel a világ előtt vannak", early adopterek, stb. Szóval ezért értékes, érdemes a Twitterre figyelni, jelen lenni. Nem a nagy számok törvénye miatt, hanem mert ha itt jelen vagy, akkor mindenhol... Yamm statisztikai adatok
Tóth Benedek - Turulcsirip (2011. február)
- 35 millió magyar nyelvű twitt van az archívumunkban.
- Naponta átlagosan 90-100 ezer twitt keletkezik.
- 58 ezer aktív magyar felhasználót tartunk nyilván.
- 11 ezer felhasználó küldött be twittet az elmúlt 24 órában.
Érdi Marianne, Restauráló és Kötészeti Osztály vezetője januári rendezvényünkön Széchényi Ferenc alapító könyvtárának kötéstechnikai jellemzőt mutatta be. Folytatódik online hallgatható előadásaink sorozata.
Az előadás átfogó képet kíván adni a 18-19. századi könyvkötések kötéstechnikai jellemzőiről. Ezek ismerete elengedhetetlenül fontos a restaurátorok számára, hiszen egy sérült könyvet etikusan nem lehet helyreállítani anélkül, hogy ne ismernénk a különféle könyvkötések részleteit is. Az előadás kitér a kor jellegzetes kötésfajtáira, kötéstechnikai részleteire, a felhasznált anyagok sokféleségére és azok készítéstechnikájára, valamint a díszítőelemekre.
A tudományos ülésszakon elhangzott előadás az alkalmazás bal szélére kattintva meghallgatható:
További előadások itt érhetők el.
A korszakra jellemző egyik oromszegő típus többszínű szövött szalagból készült
Képgalériánkban további illusztrációk láthatók.
Különleges alkotások születtek az általunk kezdeményezett „Közös költemény” játékban: amellett, hogy a projekt webodalán regisztrálók által beküldött szavak felhasználásával Lackfi János költő négy verset írt, számos művet töltöttek fel a honlapra maguk a játékos kedvű olvasók is. A projekt a „Családi Olvasás Éve” programsorozat részeként elsősorban a fiatalabb korosztály figyelmét igyekezett az olvasás és olvasottság fontosságára ráirányítani.
A közös költeményeket a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Fogadótermében mutattuk be ma délután, a játékban résztvevő önkéntes alkotók jelenlétében, akik közreműködésükért emléklapot, jelképes jutalmat, és egy külön erre az alkalomra megjelent, Lackfi János négy versét, és a játékosok költeményeiből készült válogatást tartalmazó kötetet vehettek át.
Lackfi János - Gázrezsó-twist
Búvárszivattyú szívta ki a fél eszem,
A káposztát a gázrezsóra felteszem.
Eszelősre srófolom a lángokat,
A két lábam meg körbe-körbe járogat.
Twist, twist, ez a gázrezsó-twist,
Twist, twist, ez a gázrezsó-twist,
Gond egy szál se, égjen az a kék tűz!
A szájzáradat csókkirályként feltöröm,
A mismásolást, cicababa, nem türöm!
Bitang jól áll neked ez az otthonka,
De hol ennek a hóbelevancnak a gombja?
Twist, twist, ez a gázrezsó-twist,
Twist, twist, ez a gázrezsó-twist,
Gond egy szál se, égjen az a kék láng!
A haverom ha tekörötted sündörög,
Egy szőlőzsírral a képébe dörgölök!
Egész nap a mézsörömet szürcsölöm,
Az öregem is azért csapott fültövön!
Twist, twist, ez a gázrezsó-twist,
Twist, twist, ez a gázrezsó-twist,
Gond egy szál se, égjen az a kék láng!
A „Közös költemény” ugyanis az interneten született meg: a játékban résztvevők a projekt weboldalán regisztrálhattak, tölthettek fel olyan magyar szavakat, amelyeket különösen kedvelnek, vagy egyszerűen érdemesnek tartanák arra, hogy bekerüljenek a közös költeménybe. A bátrabbak a már összegyűlt szavakból válogatva verseket is alkothattak.
Az alig több mint két hetes időszak alatt 1167 szó gyűlt össze a weboldalon, amelyen ez idő alatt 6804 oldalletöltés történt. A fiatalok új kommunikációs csatornák iránti nyitottságát igazolja, hogy a látogatók csaknem egy ötöde a Facebook valamelyik oldaláról érkezett. A játékosok végül 29 saját költeményt küldtek be a honlapra.
Az összeállt szóhalmazból Lackfi János költő kapott egy véletlenszerű válogatást, aki ugyanazon tíz szó felhasználásával mindjárt négy különböző költeményt is alkotott. Lackfi nem először vállalkozott arra, hogy a magyar nyelvvel, a szavakkal játsszon: saját honlapján úgy nevezett „Versgyár” rovatot hozott létre, ahol az olvasóival közösen ír verseket, de improvizált már sportműsorban, múzeumi programon, vagy éppen női magazin felkérésére.
Ahogy az a legutóbbi olvasáskutatási eredményekből is kiderült, a mai fiatalok idejük jelentős részét internetezéssel töltik, a digitalizálódó világunkban egyre nagyobb szerepe van a high-tech készülékeknek, a szórakoztató tartalmaknak, és egyre kevésbé marad mindennapos tevékenység az olvasás. Éppen ezért könyvtárunk egy olyan akciót indított el, amellyel az olvasástól egyre inkább eltávolodó korosztályt kívánta megszólítani.
További képeink a twitteren.