Elektronikus Periodika Archívumunk újabb folyóirattal gyarapodott, immár a Kharón is olvasható.

A Kharón Thanatológiai Szemle című folyóirat célja, hogy a hazánkban tevékenykedő tanatológusok (halállal, haldoklással, gyásszal foglalkozó szakemberek) szakmai fórumát megteremtse, lehetőséget adjon mind a tudományos értékű kutatások publikálására, mind a szakmának és a nagyközönségnek szánt ismeretterjesztő anyagok közlésére. Lapjain olyan interdiszciplináris jellegű írások jelennek meg, amelyek a haldoklással, halállal és gyásszal kapcsolatos pszichiátriai, bioetikai, szocio-kulturális és bölcseleti problémákat járják körül.



Foglalkozik a halállal kapcsolatos mentális tudatunk múltjával és jelenével, a gyógyíthatatlan betegségben szenvedő, haldokló betegek helyzetével, az államilag támogatott és az önszerveződő segítő csoportok, intézetek munkájával, s a laikus közönség számára is hirdeti a méltóságteljes halálért folytatott küzdelmek jogosságát.

A periodika legfontosabb célja, hogy integrálja a köztudatba a hospice-jellegű, ma még a hivatalos egészségügyi rendszeren kívül eső ellátórendszer létrejöttének, illetve kiterjesztésének szükségességét és fontosságát. A hazai szerzők publikációinak megjelentetése mellett nagy hangsúlyt fektet a forrás értékű külföldi munkák fordítására, kiadására is.

A folyóiratot 1997-ben Polcz Alaine, Berta Péter és Pilling János alapította. Polcz Alaine volt az a karizmatikus ember, aki megváltoztatta a halállal kapcsolatos képet. Megalapította az első hazai hospice szervezetet, a Magyar Hospice Alapítványt (1991). Polcz Alaine-t nem csupán, mint pszichológust ismerték, de szépirodalmi írásait is (Macskaregény, Karácsonyi utazás). Az Asszony a fronton című önéletrajzi kötete 1991-ben az Év könyve lett. Egyik utolsó interjújában, Tarr Bence és Karácsony Sándor 2006 végén készült portréfilmjében, már a halálára készülve a következőket mondja: „Én meg vagyok elégedve az életemmel. Szeretni a növényeket, az állatokat, az eget, a vizet, a gyermekeket, a szerelmet megélni - aztán ahogyan átalakul szeretetté - megélni a barátságnak ezer színét, a művészeteket ... - hát gyönyörű a világ!”

Húsvét közeledtével boldog ünnepeket kívánunk, egyben tájékoztatunk benneteket, hogy könyvtárunk Nagyszombat napján, április 23-án zárva lesz.

Legközelebb április 26-án, kedden a megszokott nyitva tartással, reggel 10 órától este 21 óráig várjuk minden olvasónkat.

Az ünnepek alatt weboldalunkról elérhető digitális gyűjteményeink rendelkezésetekre állnak.

Magyar Digitális Képkönyvtár
A húsvéti passiójáték a luzerni Borpiacon 1583-ban. Makett
Országos Széchényi Könyvtár, Színháztörténeti Tár

Tuncel Acar, a Török Nemzeti Könyvtár igazgatójának meghívására Dr. Sajó Andrea, könyvtárunk főigazgatója 2011. április 15-17-ig hivatalos látogatást tett Törökországban.

A meghívó fél a Török Nemzeti Könyvtár alapításának 65. évfordulójára invitálta Ankarába és Isztambulba az OSZK főigazgatóját, a nemzetközi könyvtáros szakma számos más vezetője társaságában. Az ünnepi rendezvénysorozaton részt vett - többek között - Deanna Marcum, a Library of Congress szolgáltatásokért felelős igazgatója, Andy Stephens, British Library nemzetközi kapcsolatokért felelős vezetője, Fedorov Viktor Vasziljevics, az Orosz Állami Könyvtár elnöke, Vlagyimir R. Firsov, az Orosz Nemzeti Könyvtár főigazgató-helyettese Kerim Tahirov, az Azerbajdzsán Nemzeti Könyvtár igazgatója, valamint Abdelati Lahlou, a Marokkói Nemzeti Könyvtár igazgatóhelyettese.

A rendezvény nyitónapján A Nemzeti könyvtárak szerepe az interkulturális kommunikációban című konferencián valamennyi résztvevő angol nyelvű előadást tartott. Dr. Sajó Andrea előadásában kiemelte, hogy hivatalba lépése óta egyenletesen fejlődnek könyvtárunk nemzetközi kapcsolatai. Több török vezető napilap részletesen beszámolt a Török Nemzeti Könyvtár alapításának 65. évfordulója tiszteletére tartott nemzetközi konferenciáról.

Bal szélen Dr. Sajó Andrea, középen Bakan Günay, török kulturális miniszter.

A Plakát- és Kisnyomtatványtárunk három nagy sikerű kiállításáról készítettünk kisfilmeket. A cipőgombolótól a vaskályháig című kamarakiállítás ingyenesen látogatható, Vaszary-kiállításunk és Az ezerarcú papír című tárlat már csak mozgóképen élvezhető.

1. A cipőgombolótól a vaskályháig. Műszaki műremekek a 19--20. század fordulóján. A minitárlat címéhez hűen remekbe szabott ipari termékek világába vezeti el látogatóit. A tár gyűjteményéből származó szöveges és képi dokumentumok ízelítőt adnak a századforduló magyarországi iparának történetéből és termékeiből.

2. Vaszary János iparművészeti munkái

3. Az ezeracú papír

Az összeállítások az Országos Széchényi Könyvtárban készültek.

Szentkúty Pál Gutenberg-töredéke

Gyakran kérdezik az Apponyi-terembe érkező látogatók, hogy melyik a Nemzeti Könyvtár legrégebben nyomtatott könyve. Könnyű választ adni rá, hiszen 1957-ben a Régi Nyomtatványok Tára megvásárolt egy különleges pergamentöredéket, amit egykori tulajdonosa a nevezetes Gutenberg-féle 42-soros Biblia töredékeként azonosított. Szentkúty Pál (1889–1957) könyvtáros, bibliográfus, műfordító halála előtt fél évvel adta el könyvtárunknak ezt a becses emléket 8000 forintért.


Régi Nyomtatványok Tára, Inc. 198.

A Magyar Bibliofil Társaság titkáraként, híres szakmunkák – mint például „Régi hazai nyomdák mintakönyvei” (Bp., 1940) vagy a „Szép magyar könyv 1473–1938” (Bp., 1938) – írójaként avatott kézzel nyúlt mindig a muzeális nyomtatványokhoz. Az 1950-es évek elejétől, élete utolsó szakaszában több értékes régi könyvétől vált meg, a szerzők között megtaláljuk Byron, Goethe, Kant, Balzac vagy Dante nevét, de segítségével 13 ősnyomtatvánnyal és számos antikvával is gazdagodott régi gyűjteményünk. A Gutenberg-töredék volt az utolsó nyomtatvány, amit tőle vásároltunk meg.

A 42-soros mainzi Bibliából mindössze három (különböző helyekről származó) töredék található Magyarországon, a másik két példány a Magyar Tudományos Akadémiáé illetve a Soproni Levéltáré. A pergamenen olvasható szövegtöredék részlet Lukács evangéliumából.


Régi Nyomtatványok Tára, Inc. 198. (hátoldal)

A képen jól látható, hogy a töredéket egy nyolcadrét könyv kötésére használhatták fel a 16–17. században. A 16. században kevés és drága volt a pergamen, tehát a töredéket felhasználták egy másik kötet kötéséhez. Sajnos egykori őrzőkönyvéről nem tudunk semmit sem.

Farkas Gábor Farkas

Április 14-e és 17-e között immár tizennyolcadik alkalommal rendezik meg Budapesten a Nemzetközi Könyvfesztivált, amely a nemzetközi könyvvilág rangos eseménye, és amelynek évről-évre más ország a díszvendége. Ebben az évben az Európai Unió.

Az idei fesztiválon először jelenünk meg a Magyar Elektronikus Könyvtárért Egyesülettel és a Magyar Könyvtárosok Egyesületével közös standon kiadványainkkal.

A stand melletti Könyvtáros Klubban az MKE szervezetei, könyvtárak és kiadók tartják programjaikat. A Lázár Ervin teremben április 15-én délelőtt a Márai programról lesz pódiumbeszélgetés, majd az MKE jubileumi kötet bemutatójára kerül sor. Ugyancsak a Lázár Ervin teremben április 15-én délután az MKE az Arcanum Adatbázis Kiadóval közösen szervezve szakmai konferenciát tart. MKE

Kollégánk, Moldován István, az OSZK Digitális Gyűjteményének osztályvezetője április 15-én pénteken a Digitális közgyűjtemények a Web-en című konferencián tart előadást A Magyar Elektronikus Könyvtár helye és szerepe a hazai digitális könyvtárak között címmel. A szekció moderátora Bánkeszi Katalin, az OSZK Elektronikus Dokumentum Központ vezetője lesz.

A Könyvtáros Klubban szintén pénteken vesz részt a Hátizsák(olás)tól a digitális könyvtárig című előadás-sorozatban kollégánk, Hangodi Ágnes, az OSZK Könyvtári Intézetének osztályvezetője, aki az Intézet határon túli magyar könyvtárosok körében végzett továbbképzéseiről beszél.

Vasárnap, április 17-én 16 órától Fábri Anna mutatja be Dede Franciska irodalomtörténész, az MTA-OSZK Res libraria Hungariae Kutatócsoport XIX. Századi Könyv- és Sajtótörténeti Műhely munkatársának kötetét, a Tartsd jól a bestiát!

Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, Millenáris Fogadó, F15 stand.
Millenáris Budapest, Kisrókus u. 16-20.

Rajnai Edit kollégánk A színi kerületi rendszer kialakulása (1879-1905) című doktori értekezését április 11-én summa cum laude minősítéssel, sikeresen megvédte!

(ELTE, BTK Történettudományi Doktori Iskola; Társadalom- és gazdaságtörténet Doktori Program; témavezetők: Dr. Kerényi Ferenc CSc, Dr. Kövér György DSc)

Szívből gratulálunk, további szép sikereket kívánunk! 

Az első, a történeti Magyarország egész területét átfogó színi kerületi rendszer 1879. október 1-jén lépett életbe és egy évig élt. A színi kerület fogalma azt a földrajzi-közigazgatási egységet jelentette, amelyet egy színtársulat működésének bizonyos ideje alatt bejárt, amelynek településein játszhatott. Színi kerületi rendszeren pedig a 19. században a magyar nyelvű vidéki színjátszás vándorlási útvonalait szabályozó rendszert értettek, amelyben benne foglaltatott a társulatok mögött álló színházi infrastruktúra (színházak, színkörök, színtermek) használatának megszervezése, a terület közönségének rendszeres kulturális ellátása és a színjátszók egzisztenciális biztonságának megteremtése. Doktori értekezés tézisei

Költészet Napján mutatunk egy igazi csemegét, olyasmit, amit csak kevesen ismernek. Nézzétek meg Sylvester János 1541-es Új Testamentum fordításához írt ajánlását, amely azontúl, hogy magyarul íródott, legelső időmértékes versünk. Terveink szerint hamarosan az egész könyvet digitalizáljuk.

Jelzete: RNYT, RMK I. 15. Országos Széchényi Könyvtár, Régi Nyomtatványok Tára

„Magyar anyanyelvemen kívül írok és olvasok franciául és németül, levelezek magyarul és franciául, perfekt gépíró vagyok. Tudtam gyorsírni is - egy havi gyakorlattal ezt a tudásomat fölfrissíthetem. Értek a sajtó nyomdatechnikájához, tudok szabatosan fogalmazni. Becsületesnek tartom magam, azt hiszem, hogy fölfogásom gyors és hogy munkában szívós vagyok." József Attila (Forrás) 

Zene: Cseh Tamás - József Attila, szöveg: Bereményi Géza, miskolci koncertfelvétel 1982-ből.

A Magyar Digitális Képkönyvtárban 42 fotót találhatsz József Attiláról.

Huszonhat éve ezen a napon nyitotta meg kapuit a várban az OSZK.

Különleges feladatot jelentett a Kézirattár és a Régi Nyomtatványok Tárának átköltöztetése. Az utóbbi esetében nehezítette a helyzetet, hogy az Apponyi-terem berendezését már jóval előbb le kellett volna bontani, hogy a bútorzat felújítása után újra beépíthető legyen a várban. Az áttelepítés kitűnően sikerült: az ősnyomtatványok és az Apponyi-könyvtár hungarikái méltó környezetben nyertek elhelyezést.

A lengyeli Apponyi kastélyból a Nemzeti Múzeumba, könyvtárunk korábbi helyére, majd 1985-ben a Budai Vár F épületébe került a nevezetes Bibliotheca Apponyiana.

A lengyeli Apponyi-kastély könyvtárszobája (19. század második fele)


Az Apponyi-terem a Múzeum körúton (20. század első fele)


Az Apponyi-terem a Budai várban, a költözés után (1985)

Az Apponyi-terem 2011-ben

Apponyi Sándor halála előtt hét hónappal keltezett ajándékozási okirattal (1924. szeptember 15.) teljes könyvtárát a nemzeti könyvtárra hagyományozta. Ez az együttes öt külön kezelt gyűjteményében mintegy 15 000 dokumentumot foglalt magában. Pukánszkyné Kádár Jolán, a hagyaték akkori gondozója állapította meg, hogy Széchényi Ferenc és Apponyi Sándor gyűjteménye között számszerűleg nincs lényeges különbség.
A Hungarica-gyűjteményről Apponyi már jóval korábban elhatározta, hogy azt az ország számára fogja felajánlani. Mint neves elődei - Eszterházy Károly, Batthyányi Ignác, majd a két Széchényi és a két Teleki gróf- ő is tudatában volt annak, hogy a nagy vagyon és a származás nemessége nemcsak előjogokat jelent, hanem morális példaadásra, a közösség kulturális felemelkedését elősegítő, áldozatos mecénási tevékenységre is kötelez. Forrás: EPA

Farkas Gábor Farkas