Az Erdészeti Lapok az egyik legnagyobb elektronikus archívumunk, amely több mint 120 ezer oldalt tartalmaz. Használatáról eddig csak a nyitólap jobb alsó sarkában látható számláló adott némi képet. Ez jelenleg 32620 találatot jelez, vagyis ennyiszer nyitották meg 2008. február óta a webes archívumot. Az Országos Erdészeti Egyesület kérésére látható az Erdészeti Lapok online archívumának látogatási statisztikája, melynek kiértékelése a jövő év elején esedékes.

Érdekesség, hogy a januárban regisztrált felhasználók 20%-a Hollandiából érkezett. Februárban eddig Magyarország mellett Romániából és Szlovákiából regisztráltunk felhasználókat. A leglátogatottabb füzet az Erdészeti Lapok 1924. január 15-én megjelent kiadványa.



Az Erdészeti Lapok az Országos Erdészeti Egyesület legfontosabb, nagy múltú, patinás kapcsolatteremtő fóruma, közlönye - egyben a gyakorló erdészek egyetlen magyar nyelven kiadott szakfolyóirata. Az Erdészeti Lapok nyomtatott változata 145 éve, hónapról-hónapra folyamatosan megjelenik, elsősorban az erdész szakma, az Egyesület tagjai számára. Az e közel másfél évszázadban született cikkek, képek, publikációk anyaga hiteles korrajz, avatott kézzel készített pillanatfelvételek sorozata - a Lapok rajtuk keresztül válik szakmatörténeti és nemzeti kulturális értékké, örökséggé.

Az archívum létrehozását az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) kezdeményezte 2008-ban. A digitalizáláshoz az OEE könyvtárának állományát használták fel. Az archívum munkálatai 2010 őszéig tartottak. A digitalizálást, a szükséges utómunkát és a tartalomjegyzékek feldolgozását a Magyar Elektronikus Könyvtárért Egyesület munkatársai végezték el.

Erdészeti Lapok digitális archívuma az FVM „Erdők közjóléti célú védelmét és bővítését szolgáló feladatok ellátásának csekély összegű (de minimis) támogatása” pályázat segítségével valósult meg.

Nagysikerű jubileumi hangversenyt adott szombaton az Országos Széchényi Könyvtár Énekkara a könyvtár aulájában. Az immár több mint 40 esztendős, a könyvtár munkatársaiból és baráti köréből alakult, kezdetben csupán tizenhat, ma negyven tagú kamarakórusnak további sikeres koncerteket kívánunk!

Részlet Giacomo Gastoldi: Viver lieto voglio című kórusművéből. Vezényel: az együttes alapítója és vezető karnagya Eckhardt Mária.

A magyar kultúra napját 22 éve, 1989 óta ünnepeljük január 22-én, annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Szatmárcsekén nemzeti Himnuszunk kéziratát. Az ünnep alkalmából, egyetlen napig az Országos Széchényi Könyvtár látogatói megtekinthették a kéziratot, amelyet, a mostani alkalmat is beszámítva, eddig mindössze háromszor lehetett megtenni. A nemzet egyik legfontosabb versének kézirata rengeteg látogatót vonzott és a média érdeklődését is felkeltette. Összefoglaltuk mindazt, amit a kézirat történetéről tudni érdemes. A könyvtár Kézirattárának osztályvezetője, Földesi Ferenc válaszolt a kérdésekre.

Mióta van az Országos Széchényi Könyvtár birtokában a Himnusz kézirata?
A kéziratot 63 éve, 1946 decemberében hozta el nekünk Szenes Magda. Azt sajnos nem tudjuk, hogy a hölgy milyen kapcsolatban állt a Miskolczy családdal, akiknek ágán sok Kölcsey-kézirat öröklődött. A költő verseit külön lapokra írta és gyűjtötte, így jött létre a kéziratcsomag, benne a Himnusszal, amelyet két lapra írt. Ez a kéziratcsomag valamikor szétszóródott, de hogy pontosan mikor, azt nem tudjuk. Történt ugyanis, hogy bizonyos lapok kikerültek belőle. Később, szintén a Miskolczy családtól, újabb Kölcsey-kéziratokat vásároltunk, amelyek ugyanebből a kéziratcsomagból származtak. Kölcseynek nem voltak egyenes ági leszármazottai, ezért a kéziratok a rokonságon keresztül maradtak ránk.


Magyar Kultúra Napja az Országos Széchényi Könyvtárban

Hogyan lehetséges, hogy a kézirat többször is elveszett, majd újra előkerült?
A kéziratcsomag sorsát nem tudjuk követni megszületése után. A csomagba Kölcsey folyamatosan másolta be a verseit. Ezek azonban nem végleges változatok, hanem tisztázatok, amelyekben néhol javítások is vannak. A csomag valamikor az 1830-as évek végén eltűnt, és megkezdte száz évig tartó lappangó útját. Kölcsey 1838-ban meghalt, és a Magyar Tudományos Akadémia már ennek az évnek a végén tárgyalásokat kezdett Kölcsey sógornőjével, Szuhány Josephine-nal (özv. Kölcsey Ádámné) a kéziratok megvásárlásáról. Kölcsey ugyanis unokaöccsére, Kölcsey Kálmánra hagyta kéziratainak jelentős részét. Ő az a fiú, akihez a Parainesist írta, az ő édesanyja volt Szuhány Josephine, Kölcsey fivérének felesége, ebben az időben már özvegye. Kölcseynek van egy ifjúkori barátja, Szemere Pál, akivel Kazinczy pesti baráti köréhez tartozott. Szemere szívén viselte mind a család, mind a kéziratok sorsát. Mind Szemere, mind Szuhány Josephine úgy gondolták, hogy a kéziratok materiális értéket jelentenek Kálmánnak, ami természetesen így is volt. Valamiért elakadtak a tárgyalások az Akadémiával, talán, mert közben ajánlatot kaptak a kor legjelentősebb kiadójától, Heckenast Gusztávtól, aki szintén meg akarta vásárolni a kéziratokat.

Mikor és hogyan bukkant fel újra a kézirat?
A kéziratcsomag végül nem lett az Akadémia tulajdona, de másé sem, a család tulajdonában maradt. Különböző leszármazások folytán a Miskolczy család tulajdonába került, és így öröklődött egészen László Magdáig, akinél 1944 nyarán bukkant fel. A kézirat előkerüléséről Papp Viktor adott hírt az Új Magyarság hasábjain, majd a hírt a Nagyvárad című lap is közölte. Az újságban beszámolt arról a történetről, hogyan került a látókörébe a Himnusz kézirata. Papp Viktor zeneesztétaként Erkellel foglalkozott, ennek kapcsán egyszer egy társaságban beszélgetve egy hölgy megkérdezte tőle, vajon miért nem közli a Himnusz eredeti kéziratát. Papp Viktor azt felelte: a válasz egyszerű, hiszen nincs meg, majd hozzátette, Kölcsey kortársait kivéve senki nem látta a kéziratot. A társaság egy lelkes tagja megjegyezte, ő bizony László Magda úrhölgy lakásán látta az eredeti kéziratot. Papp Viktor felkereste a hölgyet, megnézte a kéziratot, amelyről kiderült, hogy valóban az eredeti Himnusz. A kutatás - és itt Szabó G. Zoltán kitűnő könyvére utalnék, mely a Kölcsey-szövegek filológiai leszármazását és a kéziratok vándorlását rekonstruálta - nagy valószínűséggel feltételezte, hogy a kéziratcsomag ezen a szálon öröklődött, az egészen biztos eredményt azonban Lakatos Évának, az Országos Széchényi Könyvtár nyugalmazott olvasószolgálatos munkatársának köszönhetjük: ő bukkant rá szerencsés kézzel a fent említett sajtóhírekre.

A történetben ekkor megint kis törés következett be, ugyanis nem tudjuk, hogyan került az irat László Magdától Szenes Magdához. Még az sem lehetetlen, hogy a két hölgy azonos személy. Tény azonban, hogy a kéziratcsomagot 1946 decemberében az Országos Széchényi Könyvtár Szenes Magdától megvásárolta, sőt azóta további kisebb kéziratcsomag részeket is, amelyeket külön jelzet alatt, külön őrzünk. De filológiailag pontosan rekonstruálható, hogy valaha ezek is a nagy kéziratcsomagban voltak.

Kölcsey Ferenc: Hymnus, a’ Magyar nép zivataros századaiból. Autográf kézirat – Kézirattár. Jelzet. Quart. Hung. 2832

"Mintha a papír megégett volna"

A kézirat olyan, mintha valami megégette volna. Mi történhetett?
Nem klasszikus égésről van szó. A sérülés, amely mindkét fólión látszik, nem lángégés, hanem úgynevezett tintamarás. Az Országos Széchényi Könyvtár restaurátor szakembereinek véleménye szerint savas tinta ömlött a papír szélére. Magának az írásképnek szerencsére semmi baja nem lett. Nem Kölcsey tintája okozhatta a bajt, hanem valamikor ezt a két kéziratlapot véletlenül savas tintával önthették le. Feltehetően ezt a két lapot, mint „ereklyét” kiemelhették belőle, talán megmutatni barátoknak, illusztris vendégeknek, és ekkor véletlenül ömölhetett rá tinta. Fizikailag a jelenség pontosan ugyanúgy néz ki, mintha a papír megégett volna. A kéziratcsomag többi része nem sérült.

Milyen állapotban van a kézirat, igényel-e bármilyen gondozást?
Műtárgyvédelmi tekintetben semmi probléma nincs vele. A papír jó állapotban van, nincs rajta penész vagy gomba. Ha volna, a restaurátorok meg tudnák állítani a folyamatot. A kézirat különös bánásmódot nem igényel, ám amikor kiállítjuk, akkor megfelelő hőmérsékletet és páratartalmat, valamint viszonylag alacsony fényerőt kell biztosítanunk. Ezért, ha bemutatjuk a kéziratot, általában UV-szűrő fólia alatt lehet megtekinteni.

Könyvtárunk állományából azokat a könyveket lehet digitális formában megrendelni, amelyeket már nem védenek a szerzői jogok, azaz szerzőjük több mint 70 éve elhunyt. A digitális másolat megrendeléséhez az OSZK LibriVision katalógusában a tétel Teljes megjelenítés nézetében megjelenő hivatkozásra kell kattintani, amely az online megrendelőlapra mutat.

A digitális másolat előállításának díja oldalanként 40,- Ft. Ez az ár a kötet oldalainak képként történő szkennelését foglalja magában, így a megrendelő egy PDF formátumú, az oldalképeket tartalmazó dokumentumot kap. Ha a könyv kötése és állapota nem teszi lehetővé a szkennelést, a digitalizálás díja magasabb is lehet. Külön kérésre optikai karakterfelismertetést (OCR) is lehet rendelni, amelynek eredményeként a PDF dokumentumban a szöveg kereshető lesz. Az automatikus karakterfelismerés minősége függ a könyv állapotától, korától és a betűtípustól, ezért előfordulhatnak pontatlanságok. A digitalizálás ára OCR-rel oldalanként 50,- Ft. Digitális másolatot csak teljes művekről lehet rendelni.



A fizetés történhet online bankkártyás fizetéssel, postai utánvéttel, illetve könyvtárunkban készpénzben. Ezt követően a megrendelő e-mailben kapja meg a linket, ahonnan két hónapon belül letöltheti az e-könyvet, illetve választhatja az adathordozón történő átvételt is, amelynek díja 400,- Ft. Az elkészült e-könyvek hosszú távú digitális megőrzéséről az OSZK Digitális Könyvtára gondoskodik.

Három új részgyűjteménnyel gyarapodott januárban a Digitális Képarchívum.

• Nincs királyi út! Sain Márton - Matematikatörténet című szakkönyvének illusztrációi.
• Növények Internetes növénygyűjteményünk már 200 fényképet tartalmaz.
• Új köztemető Varga József válogatása az Új köztemetőben készült képekkel bővült.
   


 

@nemzetikonyvtar, a kultúra felhasználói, gyűjtés, feldolgozás, megőrzés, szolgáltatás.

Kéthónapos éles tesztelés után február első napjától bemutatkoznak az OSZK közösségi felületei. A webes eszközök használatával a könyvtár és felhasználói között leegyszerűsödik és hatékonyabbá válik a kommunikáció. Folyamatosan monitorozzuk a felhasználók online jelenlétét, az adatok elemzése után javítjuk és fejlesztjuk szolgáltatásainkat.

Blogot indítottunk, két mikroblogot szerkesztünk, képmegosztó oldalon publikáljuk fényképfelvételeinket, videócsatornát gondozunk, audió állományokat osztunk meg és egyéb dokumentumtípusok is elérhetők immár az internetes kommunikációs eszközök segítségével.

Az elmúlt tesztidőszakban olvasóink visszajelzései alapján kódexek online elérésében segítettünk, beiratkozási információkat tisztáztunk, fórumokon e-book olvasóról adtunk tájékoztatást, megpróbáltunk megoldani a csikorgó könyvlift problémáját és kiderítettük, miért nem kapható a büfében a valaha oly népszerű ördögsaláta. A könyvtár figyeli és kéri az olvasók visszajelzését, mégpedig azokon az online felületeken, melyeken látogatóink jelen vannak.

A közösségi oldalak jellemzője, hogy a bejegyzések, képek, videók kommentálhatók, újra megoszthatók, egyszerűen linkelhetők és az egyre népszerűbb azonnali értesítésküldő (RSS) funkciókkal is rendelkeznek.

• blog - hosszabb üzeneteink megjelenítője, webes kommunikációs központunk,
• twitter - rövid üzenetek 140 karakterben, retweetek, válaszok, linkelések honlapunkra,
• tumblr - elektronikus formátumok újraosztása, máshol megjelent könyvtári megjelenések,
• indafoto/flickr - képek megosztása,
• indavideo/youtube - videók megosztása,
• scribd - dokumentumok megosztása doc, pdf, ppt,
• delicious - url megosztás, elsősorban az online sajtóra koncentrálunk,
• audioboo - hanganyagok, megosztása,
• facebook - a legnépszerűbb interaktív online közösségi felületünk, majdnem ezer taggal,
• iwiw klub - a magyar felületen is jelen vagyunk,
• Konyvtar.hu - Könyvtári webportál, mely kaput képez a könyvtár szolgáltatásai felé,
• meebo - azonnali üzenetküldés, Libinfo, MEK
• foursquare - gps alapú helymegosztó eszköz,
• threewords - jellemző három szó a könyvtárról.

Közösségi felületeink elérhetőek a http://flavors.me/nemzetikonyvtar linken.

Hamarosan a könyvtár honlapja is megújul, az új felületek kiegészítik és segítik majd a www.oszk.hu funkcióit.

Országos Széchényi Könyvtár, ahol minden könyv megvan.

2011. február 2-án szerdán tárlatvezetést tartunk a Terv és mű - Vaszary János iparművészeti alkotásai című kiállításunkon.

A tárlatvezetés 11 órakor kezdődik, a kiállítás helyszíne a Nemzeti Ereklyetér (5. emeleti kiállítótér).

Minden kedves érdeklődőt szerettel várunk!

Katona Anikó

Az OSZK könyvtár K2 kísérleti műhely blogbejegyzése:

Do you Web 2.0? : Libraries and social networking / Linda Berube
Chandos Publishing, 2011
ISBN 978 1 84334 436 0
47 GBP

Linda Berube neve nem ismeretlen a Web 2.0-ás könyvtárosok világában. A People’s Network e-szolgáltatásainak és e-beszerzéseinek regionális igazgatója széles látókörű könyvtári vezető, akinek nevéhez fűződik eme közkönyvtári hálózat [http://www.peoplesnetwork.gov.uk/ ] Enquire nevű tájékoztató chat szolgáltatásának [http://www.questionpoint.org/crs/servlet/org.oclc.home.TFSRedirect?virtcategory=10836 ] kialakítása. Az együttműködési rendszerben több mint 100 önkormányzat és 500 alkalmazott vesz részt.

Megjelenés előtt álló könyvének témája a közkönyvtárak számára manapság különösen fontos Web 2.0. Ez az eszközrendszer remek lehetőség a könyvtári szolgáltatások átalakítására, de csak akkor válik be, ha megfelelő könyvtárpolitika és stratégia áll mögötte. A szerző azon kívül, hogy áttekinti az eszközöket, gyakorlati tanácsokat ad és esettanulmányokat mutat bevetésükről, ráadásul megfelelő eljárásokat és üzleti tervet is kínál, melyek segítségül szolgálnak az új könyvtári stratégia kialakításához.
Lássuk a tartalomjegyzéket:

Bevezetés és áttekintés.
Visszatekintés: a fejlődés, amely a web 2.0 technológiához vezetett
Közösségibbnek lenni: a közösségi háló – blogok, könyvjelzők, YouTube, MySpace, Second Life, podcastok.
Tartalommegosztás: wikik, mash-upok, fotómegosztás, RSS, keresőmotorok
A képzelet világa: játékok, virtuális valóság
Ez a mi katalógusunk, csak még annál is jobb: könyvtári alkalmazások (Aquabrowser stb.)
Kezeljük együtt: integráljuk más könyvtári szolgáltatásokkal
Mutasd a pénzt: a közkönyvtár üzleti terve
Következtetések
Irodalom

Fazokas Eszter

Terv és mű - Vaszary János iparművészeti munkái című kiállításunk múlt heti megnyitóján Ackermann Ádám kollégánk fotózott.

A tárlaton lehetőség nyílik a művész századforduló körüli legszebb alkalmazott művészeti munkáit együtt látni.

Egy apró titok: a fordított jegyespár A Magyar Iparművészet 1905/IV. számában megjelent fotó – a most előkerült tervhez hasonlóan – bizonyítja, hogy a kárpiton (Jegyespár) a férfi eredetileg bal, a nő pedig jobboldalon ült. A kárpit olyan szövéstechnikával készült, mely mindkét oldalán egyforma, így fordulhat elő, hogy a művet évtizedek óta fordítva állították ki és így szerepelt a leltárban is.

Vaszary huszadik század eleji alkalmazott művészeti tevékenysége csak Rippl-Rónaiéhoz mérhető, legjelentősebbek a plakátok és a képeihez készült keretek mellett a kárpitok.

A kiállítás 2011. március 10-ig tekinthető meg.

További fotóalbumokért is érdemes kattintani könyvtárunk fotómegosztó oldalára.

Az OSZK könyvtár K2 kísérleti műhely blogbejegyzése:

A belgrádi egyetemi könyvtár új könyvtári szolgáltatások fejlesztéséért felelős munkatársa, Adam Sofronijevic felmérést készít a Web 2.0 technológiák szakmai célú alkalmazásáról, valamint az olvasási szokásokra gyakorolt hatásáról. Készülő PhD dolgozatának címe: Új paradigmák a könyvtári együttműködésben.

A vizsgálathoz olyan kollégák segítségét kéri, akik jártasak a Web 2.0 technológiában, e-book olvasók és olvasási szoftverek alkalmazásában. A január 31-ig kitölthető kérdőív itt található:

http://www.surveymonkey.com/s/NPoLCs.

A vizsgálatnak (mivel a a Könyvtár 2.0 téma már meglehetősen jól körüljárt a szakirodalomban) két fő iránya van: a Vállalkozás 2.0 összefoglaló néven említett alkalmazások, melyek nem közvetlenül az olvasókat, hanem a könyvtár belső életét célozzák, és az Olvasás 2.0, mely az összes, az olvasás folyamatára hatást gyakorló web 2.0-ás technológiát, valamint az e-könyveket és e-olvasókészülékeket foglalja magában. A felmérés célja a lehető legtöbb, ezeket használó, vagy használni szándékozó európai könyvtár adatainak összegyűjtése. A kolléga néhány, a Web 2.0 technológiát kreatívan és eredményesen alkalmazó könyvtárban a későbbiek folyamán további vizsgálatokat is szeretne végezni személyes látogatások során. A felmérés eredményét a résztvevő könyvtárak a PhD-tézisek publikálása után megkapják.

Fazokas Eszter