A magyar–szlovén diplomáciai kapcsolatok felvételének 30. évfordulójára emlékezve Vivat Szlovénia! / Vivat Slovenija! címmel rendezett időszaki kiállítást könyvtárunk. A tárlat – amelyet 2023. április 19-től május 31-ig tekinthették meg az érdeklődők – a jubileum után egy évvel, a Szlovén Köztársaság Nagykövetségével és az ELTE BTK Szláv Filológiai Tanszékével szoros szakmai partnerségben valósult meg.
A tárlat kurátora: Mladen Pavičič; főszerkesztő: Mann Jolán; tervezés: Gazdag Mária / Lulla Interiors; grafika: Takács Tamás / Artom Grafika, kivitelezés: Kiáll Kft.
A kiállítás megnyitójának díszvendége volt dr. Nataša Pirc Musar, a Szlovén Köztársaság köztársasági elnöke és Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnöke, továbbá dr. Marjan Cencen, Szlovénia magyarországi nagykövete és Viljem Leban, a Ljubljanai Nemzeti és Egyetemi Könyvtár főigazgatója. A kiállítás megnyitóját megelőzően a két ország nemzeti könyvtárának vezetője 2023. április 19-én a Szlovénia és Magyarország közötti kiváló kulturális és diplomáciai kapcsolat megerősítéseként az elnökasszonyok jelenlétében együttműködési megállapodást írt alá a Sándor-palotában.
Íróportrék: Tomaž Šalamun (1941–2014) és Aleš Debeljak (1961–2016). A Vivat Szlovénia! / Vivat Slovenija! című időszaki kiállítás részlete. Fotó: Tóth Péter
Íróportrék
Tomaž Šalamun (1941–2014) központi képviselője volt annak a nemzedéknek, amely a múlt század hatvanas éveinek közepén az addigi hagyománnyal radikálisan szakító modern irányt honosított meg. Alkotópályája első fázisában – első kötete, a Póker (Poker) 1966-ban jelent meg – a klasszikus avantgárd (dadaizmus szürrealizmus) és az amerikai beatköltészet, valamint lingvizmus hatása alatt áll. Nyelvi játékként felfogott költészete asszociációkon alapszik. Később az elmélyült reflexivitás, érzékiség és szellemesség jellemzi. Formailag eleinte szabadverset alkotott, amely kezdetben felváltotta az érvényben lévő formákat, később a klasszikus vers- és strófamintákat is használta. Kiemelkedően termékeny alkotóként több mint harminc kötetet jelentetett meg. Drago Jančar és Aleš Debeljak mellett a közelmúlt szlovén irodalmának legtöbbet fordított szerzője.
„»Gyerekek, Trieszt és Bécs között aludhattok
a vonaton. Útközben nincs semmi.«
(Nagyanyám, Mila Gulic, 1891–1978)
Ne szunnyadj el
Velence és Bécs közt a
vonaton, nyájas
olvasó.
Szlovénia olyan
parányi, hogy könnyen
észre sem veszed! A Sierrától keletre
fekvő ranchomnál is
kisebb!
Inkább állj föl,
hajolj ki az ablakon, bár ki van írva:
TILOS!
Hallgass
arany szavamra!”
Tomaž Šalamun: A hitetlen unoka. Reiman Judit fordítása. In: Mladen Pavičić (szerk.): Szlovén irodalmi antológia IV., Budapest, ELTE BTK Szláv Filológiai Tanszék, 2010, 79. Törzsgyűjtemény
- Póker. Versek, ford.: Csordás Gábor et al., Pécs, Jelenkor, 1993.
- Megrozsdáll a szerelem, ha követelik. Szerelmes versek, ford.: Lukács Zsolt Budapest, Bábel, 2006.
- Arkhilokhosszal a Kikládokon. Válogatott versek (2001–2007). [Arhilohom po Kikladih], ford.: Lukács Zsolt, Budapest, Napkút, 2007.
- Válogatott versek (1966–2006), ford.: Lukács Zsolt, Budapest, Ráció, 2008.
- Ballada Metka Krašovechez [Balada za Metko Krašovec]. Versek, ford: Lukács Zsolt, Nagykanizsa, Magánkiadás, 2015.
Aleš Debeljak (1961–2016) ifjúkori posztmodernista költészetében, A halál nevei (Imena smrti, 1985) című kötetében a palimpszesztikus idézetek mindenekelőtt a szimbolista és modern lírából fakadnak. Későbbi, A város és a gyermek (Mesto in otrok, 1996) című Budapesten írt kötetében a mai élet olyan alapvető kérdéseiről gondolkodik, mint a balkáni háborúk. Örök dicshimnusz (Nedokončane hvalnice, 2000) című kötetét a női erotika és anyaság csodálatának szenteli. Esszéiben a kultúra és a művészet kérdéseit feszegeti, valamint olyan, a kortárs társadalomban felmerülő problémákkal foglalkozik, mint a szlovénség a mai világban, Jugoszlávia szétesésének következményei, az USA aktuális társadalmi eseményei és az európai integráció lehetőségei. Tomaž Šalamun és Drago Jančar mellett a legtöbbet fordított szlovén szerző.
„Semmi sem elérhető. Egyetlen hang sem kettőződik.
Mintha semmi sem történt volna. Békésen megvannak a dolgok.
És ismét virrad odakint. Az erekben folyik a vér.
Te semmi vagy. Mindenki másnak, egy nőt kivéve,
feneketlen homály egy folyófenéken. Egy kékbe játszó,
reménytelenül sima kavics. Horpadás egy kútban.
Egy senkinek sem ismerős senki kezdeménye. Mint Scott
naplója, mely eltűnt a sarkvidéki viharban. Semmi vagy.
Talán égszéles bánatom vagy. A tér, egy örökre
dobozba zárt film üressége. A város most sem elesettebb,
mint azelőtt. Csak én zengek majd, ezt megígérhetem,
hallgatásod hullámhosszán és várom válaszod.”
A szerelem alakzatai VII., részle, ford.: Csordás Gábor. In: Mladen Pavičić (szerk.): Szlovén irodalmi antológia IV., Budapest, ELTE BTK Szláv Filológiai Tanszék, 2010, 79. – Törzsgyűjtemény
- A csend szótára. Versek [Slovar tišine], ford.: Gállos Orsolya, Csordás Gábor, Parti Nagy Lajos, Pécs, Jelenkor, 1996.
- Otthon és külföld. Esszék, ford.: Babarczy Eszter et al., Budapest – Pécs, József Attila Kör – Jelenkor, 1998.
- Európa európaiak nélkül. Esszék [Evropa brez Evropejcev], ford.: Gállos Orsolya, Budapest, Napkút, 2006.
- Füvek rituáléja. Versek, Lukács Zsolt, Pécs, GeniaNet, 2011.
- Balkáni pallóhíd. Esszék [Balkanska brv], ford.: Gállos Orsolya, Budapest, Napkút, 2016.
Mai szlovén irodalom. A Vivat Szlovénia! / Vivat Slovenija! című időszaki kiállítás részlete. Fotó: Tóth Péter
Mai szlovén irodalom
A szlovén nemzet számára, amelynek 1991-ig nem volt saját állama, az irodalom egészen a függetlenség kivívásáig különleges jelentőséggel bírt. Mint a történelmi álmok szimbolikus megvalósításának, a politikai és gazdasági hiányosságok kompenzálásának mitikus szférája kivételes helyzetben volt, az írók pedig a tiszta és helyes nyelv hordozói, egyben látnokok, megváltók, valamint a közös gondolatvilág, az etikai lelkiismeret és az erkölcsi tekintély hírnökei voltak. A demokratizálódásért, majd később a függetlenségért folytatott küzdelem során az írók társadalmi elkötelezettségüknek köszönhetően kiemelkedő társadalmi szerepet játszottak, a Szlovén Írószövetség székhelye pedig teret biztosított a szabad párbeszédnek és az új, demokratikus politikai mozgalmak és pártok létrejöttének. A független állam megalakulása fontos fordulópontot jelentett a szlovén irodalom számára, amely ekkor elvesztette korábbi kiváltságos helyzetét, és a társadalmi figyelem perifériájára szorult. Ennek ellenére minden korábbinál több irodalmi mű lát napvilágot, mivel a technika fejlődése nagyban megkönnyítette az alkotások közzétételét. Az utóbbi három évtized szlovén irodalmának egyik alapvető jellemzője a különböző irányzatok, áramlatok, stílusok és formák nagyfokú változatossága, és ebben a tekintetben nehéz közös poetológiai pontokat találni a nagyszámú szerző művei között. A tematikát tekintve viszont némiképp más a helyzet: leggyakrabban az egyén problémái állnak a középpontban. Ezek többnyire intim jellegűek (szerelmi és családi gondok, betegségek, esetleg mentális zavarok a leghétköznapibbaktól a legsúlyosabbakig), de kapcsolódhatnak társadalmi kérdésekhez, amelyek közül talán leggyakoribb a különböző kisebbségek helyzete. Nem ritka ezekben a művekben a társadalomkritika – néha burkoltan, néha nagyon is nyíltan megfogalmazva.
„Nem a világ a vers: tiszta hajnal,
nyelv születése, születés-nyelv a hallgatás méhén,
csak sejtelem, láthatárból hajnalpírba úszó.”
Boris A. Novak: Nem a világ a vers. Részlet. Tandori Dezső fordítása. In: Mladen Pavičić (szerk.): Szlovén irodalmi antológia IV., Budapest, ELTE BTK Szláv Filológiai Tanszék, 2010, 173. – Törzsgyűjtemény
- Miha Mazzini: Kitörölve. Regény [Izbrisana], ford.: Gállos Orsolya, Budapest, Metropolis Media, 2020.
- Matjaž Pikalo: Fényutazás. Válogatott versek, ford: Lukács Zsolt, Nagykanizsa, Czupi, 2008.
- Andrej Blatnik: Bőr. Elbeszélések [Menjave kož], ford.: Reiman Judit, Gállos Orsolya, Budapest, József Attila Kör, 2002.
- Suzana Tratnik: Párhuzamosok. Elbeszélések [Vzporednice], ford.: Szíjártó Imre, Budapest, Libri, 2014.
- Mojca Kumerdej: Fragma. Elbeszélések [Fragma], ford.: Gállos Orsolya, Budapest, L’Harmattan, 2008.
- Dušan Šarotar: Biliárd a Dobray szállóban. Regény [Biljard v Dobrayu], ford.: Gállos Orsolya, Pécs, Pannónia 2012.
- Jurij Hudolin: Bestiák. Versek, ford.: Lukács Zsolt, Ljubljana, Center za slovensko književnost, 2009.
- Aleš Šteger: Protuberancia. Versek [Protuberance], ford.: Orcsik Roland, Veszprém, BabelPress, 2006.
- Mitja Čander: Barbárokra várva. Irodalomról és más dolgokról. Esszék, ford.: Gállos Orsolya, Budapest, Kijárat, 2009.
- Polona Glavan: Éjszaka Európában. Regény [Noč v Evropi], ford.: Gállos Orsolya, Budapest, Typotex, 2015.
- Aleš Čar: Kutyatangó. Regény [Pasji tango], ford.: Lanczkor Gábor, Budapest, József Attila Kör – L’Harmattan, 2006.
- Taja Kramberger: Ezernyi csend. Válogatott versek, ford.: Lukács Zsolt, Pécs, Pro Pannonia Kiadói Alapítvány, 2008.
- Primož Čučnik: Versek nem fogadott hívásokra [Sekira v medu], ford.: Lanczkor Gábor és Orcsik Roland, Szeged, Universitas Szeged Kiadó, 2010.
- Gabriela Babnik: Száraz évszak. Regény [Sušna doba], ford.: Gállos Orsolya, Budapest, Napkút, 2017.
- Goran Vojnović: Jugoszlávia, édes hazám. Regény [Jugoslavija, moja dežela], ford.: Rajsli Emese, Budapest, Typotex, 2020.
- Nataša Kramberger: Szeder-égbolt. Regény [Nebesa v robidah], ford.: Gállos Orsolya, Budapest, Metropolis Media, 2019.
- Eva Petrič: Világskatulya. Versek [Ta prostor je škatla], ford.: Lukács Zsolt, Nagykanizsa, Czupi, 2013.
- Jasmin B. Frelih: Fél/be. Regény [Na/pol], ford.: Potoczki Klára, Budapest, Metropolis Media, 2019.
Mai szlovén irodalom. A Vivat Szlovénia! / Vivat Slovenija! című időszaki kiállítás részlete. Fotó: Tóth Péter
A Muravidék és a Rábavidék szlovén irodalma az elmúlt harminc évben
A 20. század 90-es éveiben a Muravidéken Szlovéniában is megérett az új idő szelleme, amelyet meghatároztak a bekövetkező társadalmi változások. A Separatio című szlovén folyóirat 1990-ben jött létre Muraszombatban (Murska Sobota), egyesítve a különböző területeken tevékenykedő értelmiségieket, ugyanakkor a különböző nézetek és eszmék megszilárdulását is jelentette. Ebben az évtizedben megalakult Franc-Franc Könyvkiadó, amely hozzájárult az idősebb és a fiatalabb írók irodalmi kibontakozásához. A muravidéki kortárs szlovén irodalom reprezentatív szerzői közül Feri Lainšček, (1959), Milan Vincetič (1957), Titan Felix Robert (1972), Dušan Šarotar (1968), Štefan Kardoš (1966), Bea Baboš Logar (1945), Tine Mlinarič (1955), Evgen Car (1944) és Olga Paušič (1953) országos hírnévre is szert tettek a megelőző harminc évben. Lainšček Feri – Feri Lainšček (1959) író, költő, drámaíró, az ifjúsági és gyermekirodalom jeles képviselőjének a legigényesebb irodalomesztétikai művei az elbeszélő prózához sorolhatók, és három nagyobb témával foglalkozik bennük: az emberi identitással, a kollektív tudatalattival és a szerelem tematikájával. Regényeiben a múltat és annak történelmi eseményeit, leggyakrabban az első és a második világháborút írja le a Muravidéken és a pannon térségben. Car Evgen – Evgen Car, Car Jenő (1944) drámaíró, költő, színész műveivel a regionális muravidéki szlovén irodalmat: gazdagítja. Országos szinten ismert drámája a Poredošov Janoš. A rábavidéki szlovének anyanemzetükkel való kapcsolatai nagyon korlátozottak voltak. Még a 90-es években is, amikor ezek a kapcsolatok bővültek és az együttműködés, erősödött, az irodalmi szlovén csak lassan vette át a kommunikációs eszköz szerepét a rábavidéki szlovének között. Ezért nem meglepő, hogy a kortárs rábavidéki írók és költők nyelvjárásban írnak. Ennek a területnek a képviselői Mukič Francek mellett még Barbér Irén (1939–2006) és Holecz Károly (1969). Mukič Francek – Francek Mukič, Mukics Ferenc (1952) pályája elején szerkesztői és publicisztikai tevékenységet is folytatott, de nyelvészeti munkákat is írt. Két visszhangra talált regénye a nyelvjárásban és szlovén irodalmi nyelven is megjelent Garaboncijaš (2005)/Črnošolec (2007) és a Vtrgnjene korenjé (2010)/Strgane korenine (2011). Az első könyv magyarul is megjelent A garabonciás címmel. A második könyvben a rábavidéki szlovének sorsáról ír, akiket a magyarországi sztálinista hatalom magyar gulágokba, munkatáborokba költöztetett, és megcsonkította személyes és nemzeti sorsukat.
- Feri Lainšček: Akit a köd hozott. Regény [Ki jo je megla prinesla], ford.: Gordos Márta, Halász Albert, Budapest, Seneca, 1996.
- Feri Lainšček: Argo nagycirkusz. Ifjúsági regény [Velecirkus Argo], ford.: Gállos Orsolya, Lendva, Studio Artis, 1999.
- Štefan Huzjan: Podaj roko svetlobi – Nyújts kezet a fénynek. Versek, ford.: Zágorec-Csuka Judit, Lendva, Magánkiadás, 2003.
- Evgen Titan: Grablánje. Versek, aforizmák (szlovén, magyar, angol), Murska Sobota, Papp József, 2005.
- Evgen Car: Színes paraszt. Elégia. Versek, Lendva, Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, 2008.
- Evgen Car: A gólyák is elpusztulnak. Dráma [Štrki umirajo], ford.: Zágorec-Csuka Judit, Pilisvörösvár – Dobronak, Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület, Dobronak Községi Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség, 2009.
- Lojze Kozar: Az elmozdítható gyertyatartó. Regény [Premakljivi svečnik], ford.: Merkli Ferenc, Szombathely Martinus, 2011.
- Lojze Kozar: Az édesanya kendője. Regény [Materina ruta], ford.: Kühár Ede, Budapest, Garbo, 2012.
- Feri Lainšček: Szerelem-sziget. Ifjúsági regény [Ločil bom peno od valov], ford.: Zágorec-Csuka Judit, Pilisvörösvár, Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület, 2022.
- Francek Mukič (Mukics Ferenc): A garabonciás. Regény [Garaboncijaš]., Szentgotthárd, Magyarországi Szlovének Szövetsége, 2008.
- Jože Hradil: Képek arc nélkül [Slike brez obrazov], ford.: Körtvélyessy Klára, Budapest, Európa, 2013.
A Muravidék és a Rábavidék szlovén irodalma az elmúlt harminc évben című rész szerzője Zágorec Csuka Judit.
Mann Jolán, szerk. (Főigazgatói Kabinet)
A kiállításismertető első része itt olvasható.