100 éve hunyt el Eötvös Károly (1842–1916) író, liberális politikus, ügyvéd, a tiszaeszlári vérvád védője. Mezőszentgyörgyön református földbirtokos család gyermekeként született. Eötvös Lajos (1848–1872) irodalomtörténész, könyvtáros, könyvtárunk egykori munkatársa az öccse volt. Eötvös Károly a pápai kollégium elvégzése után jogi tanulmányait ugyanott, majd Veszprémben és Kecskeméten folytatta. 1863-ban részt vett az Almássy-féle összeesküvésben, ezért várfogságot kapott. Rövid ideig jegyzőként dolgozott, s ezt követően 1871-től Veszprémben volt ügyész, s az ottani hetilap szerkesztője. 1872-ben Deák-párti programmal került az országgyűlésbe. 1872–75-ben a kormánypárti Pesti Napló szerkesztője volt. 1877-ben Budapesten ügyvédi irodát nyitott. 1878-ban újra képviselő, de már mint az ellenzéki függetlenségi párt egyik vezéralakja és a párt Egyetértés c. lapjának munkatársa.

Eötvös Károly. In. Kettős kötődés. az Osztrák-Magyar Monarchia (1867–1918), Budapest, Enciklopédia Humana Egyesület, 2001. (Encyclopaedia Humana Hungarica, 8.) – Magyar Elektronikus Könyvtár 

A legrégebbi protestáns kisközösség, a nazarénusok felekezete (Krisztusban Hívő Nazarénus Gyülekezet) kialakulásának történetét kutatva, levelezései, személyes beszélgetései alapján riportsorozatot írt a nazarénusokról, melyet a Pesti Naplóban 1873-ban folytatásokban közölt, 1904-ben pedig könyv alakban is megjelentetett. A nazarénusokkal többek között Tömörkény István, Juhász Gyula, Jókai Mór és Veres Péter is foglalkozott az irodalomban, Tolsztoj a naplójában írt a „Ne ölj!” parancsolatra hivatkozó, a fegyverfogást elutasító magyarországi nazarénusokról. A nazarénusok pacifista nézetei jelennek meg Komjáthy Jenő Nazarénus dalában is. 

„Van felekezet Magyarországban, melyet ugy hivnak: a Nazarénusok. Vallásos felekezet ez. Hivőit a történelmi egyházak hiveiből toborozza. Különösen római katholikusok és kálvinisták voltak kezdő hivei. De más egyházakból is nyert már hiveket.
Ezekről lesz szó könyvemben. Tehát hitről is, vallásról is, egyházról is.
Mi a hit? Mi a vallás? Mi az egyház?
E kérdésekről nem beszélek. Nem bocsátkozom se hittani fejtegetésbe, se bölcseleti álmodozásba. Azt se keresem: van-e, nincs-e igazság a nazarénusok hitében és vallásában. Hitüket és vallásukat se nem ajánlom, se nem kárhoztatom. Se ellenségük nem vagyok, se hozzájuk nem tartozom. Még csak nem is elmélkedem hitvallásuk fölött. Van-e jövendőjük, még e fölött se szerkesztem meg véleményemet.
A hit, a vallás és az egyház együtt fenséges és csodálatos természeti tünemény. Fenségesebb és csodálatosabb, mint a költészet. Sokban hasonlit a csillagok rendszeréhez. Ép oly fenséges és csodálatos, mint a népek és nemzetek lelke közt való különbség. Mikor és miként támadt s miként és miért fejlődött ki ez a különbség? A boncztan, az élettan és a vegytan szerint minden magyar és minden angol ember teljesen egyenlő. S az angolok együtt s a magyarok együtt mégis egészen más-más nemzet: Nyelvük, erkölcsük, természetük, vallásuk, költészetük ég-föld különbség.”

Eötvös Károly: Miről szól ez a könyv? In. Uő.: A nazarénusok, Budapest, Révai testvérek, 1904. – Magyar Elektronikus Könyvtár

1882–1883-ban a tiszaeszlári perben a védelmet képviselve döntő szerepe volt a vádlottak felmentésében. A megnyert per után nemzetközi hírnévre tett szert. Tapasztalatait A nagy per, mely ezer éve folyik s még sincs vége című könyvében írta meg közel húsz évvel később, s folytatásokban közölte 1902-ben az Egyetértés című lapban. 1904-ben pedig könyv alakban is megjelentette.

Eötvös Károly: A nagy per, mely ezer éve folyik s még sincs vége, Budapest, Révai, 1904. Címlap – Törzsgyűjtemény 

„Húsz év előtt szegény kis cseléd-lányka tünt el egy magyar faluban a Tisza partján. Szülők, testvérek, rokonok, játszó pajtások, kenyéradó gazdái hiába keresték. Nyoma nem mutatkozott. Zsidók is laktak a faluban. A lányka eltünésének napján ünnepük volt a zsidóknak s volt valami hivatalos községi dolguk is. Az eltünés után másod-harmad nap mulva arról kezdtek suttogni, hogy ünnepnapjukon a zsidók emésztették el a lánykát. Lassanként a sajtó is észrevette a suttogást s elkezdte magyarázni az esetet. Magyarország határain távoli viharként zugott már a zsidók ellen való gyülölködés. Oroszországban és Romániában már évek óta a magasabb állami hatalmak is támogatták a gyűlölködést. Sőt szervezték is. A magyar nemzet társadalma is tömegekből áll. A tömegnek gondolkozása és érzése sohase független. Csak a bölcs lát tisztán s csak ő mérsékli érzéseit látása szerint. A tömeg sohase bölcs. Az eszmék és szenvedélyek áramlata ellen nincs mentessége. Könnyen átengedi elméjét s gyakran szivét is az áramlatnak. A magyar társadalomban is felsarjadzott lassanként a gyülölködés.”

Eötvös Károly: A nagy per, mely ezer éve folyik s még sincs vége. Előszó, Budapest, Révai, 1904. 1. o. – Törzsgyűjtemény 

1884–87-ben fokozatosan visszavonult a politikától, élményeinek publicisztikai megírásába fogott. 1887-től azonban újra képviselővé választották. 1893-ban új, liberális egyházpolitikájú ellenzéki pártot alapított. Kezdetben Kossuth Ferenc híve, de annak erélytelen politikájával elégedetlen volt, s 1899-ben kilépett pártjából. 1906-ban párton kívüli programmal lett ismét képviselő. 1910-ben nem sikerült a nemzeti munkapárt szegedi jelöltjeként nyernie, így végleg visszavonult a közélettől. Visszavonulásáig függetlenként politizált. Ezt követően csak az irodalommal foglalkozott.

Az anekdota műfajában otthonos íróként munkái mozaikszerűek. Írásai a személyes emlékek és másoktól hallott történetekkel láncolatai. Utazás a Balaton körül (1901) c. műve egy régi kirándulás emlékeinek felidézése, az útleírás és az emlékirat műfajának ötvözete. Útitársai Gyulai Pál, Szilágyi Sándor, Salamon Ferenc voltak.

„Tihany két nagy tóvá választja el a Balatont. Füred, Csopak, Alsóörs, Almádi, Kenese és Siófok nyaralói csak az egyik tavat látják, Tihanyon túl nem repülhet tekintetük. Így vannak a nyugati tó nyaralói is. Őelőlük meg a Veszprém megyei Balatont zárja el Tihany. Csak a balatonföldvári fürdőtelep vidám lakói látják mind a két Balatont.
Szerencsés múltja, virágzó jelene, ragyogó jövendője van Balatonföldvárnak.
De csak úgy, ha a magyar társadalom egykor egyetlen nemzeti társadalommá alakul át. Ha osztályok, rendek, rangok, felekezetek, pártok, birtokterületek darabokra nem tördelik szét.
Balatonföldvár főrendi fürdő, Siófok zsidó fürdő, Almádi polgári fürdő, Kenese hivatalnokfürdő, Balatonfüred hol papi, hol zsidó fürdő, Badacsony nemesi fürdő, Keszthely vegyes fürdő. És így tovább. Mi ennek az oka?
Bizonyosan a Balaton vize. Sokan vannak, akik azt hiszik, hogy ez a víz különbséget keres is, talál is, tesz is a különböző rendű, rangú, osztályú és felekezetű emberek bőre között.
Ezer szélrohama van a levegőnek, ezer hullámcsapása a Balaton vizének.
Egyik hullám főrendi, másik hullám polgári hullám. Egyik hullám keresztény, másik hullám zsidó hullám. Meg lehet ám ezt ismerni biztosan. Miről? A manó tudja. Csak az a bizonyos, hogy Balatonföldvár felé nem megy zsidó hullám, Siófok felé pedig nem megy keresztény hullám. Ilyen a balatoni szél is. Ilyen a balatoni napfény is.
Szakemberek azt mondják, hogy ilyen a tenger vize és szele és napfénye is. Csakhogy az idegen nemzetek hercegei, bárói és nemesei tökfilkók. Ők a tengernek ezt a természetét fel nem ismerik. A cambridge-i hercegek és Montmorency grófok például annyira dőrék, hogy ők képesek még Lewi bankárral s még Hugmayer sütővel is egy tengerben fürödni.
A magyarok finomabb bőre ezt meg nem engedheti.”

Eötvös Károly: Balatonföldvártól Badacsony hegyéig In. Uő.: Balatoni utazás, Budapest, Magvető, 1982, (Magyar hírmondó)  – Magyar Elektronikus Könyvtár

A balatoni utazás vége (1909) összefügg előbbi munkájával, mozaikszerű, személyes emlékek vagy hallomásból ismert históriák füzére.

„Ki utazik minálunk?
A vándorló legény. De az se magyar nagy részben, nemzeti műveltsége éppen nincs, és csak arra van gondja, hogy műhelyet találjon.
A gabona- és marhakereskedők s a hajcsárok. De hiszen ezek nem utazók, hanem üzletük emberei, látófutók, s nem az országra és a nemzetre gondolnak, hanem az adókra, vevőkre, árusokra, vásárosokra.
A drótos tótok, bankárok, bálisok, kucséberek. Jámbor lelkek, de egy magyar sincs köztük.
Szegény kálvinista diákok. No, ezek igazi utazók. Legátusok és szuplikánsok. Minden esztendőben elindul kollégiumából négy-ötszáz ifjú, s bejárja az ország nagy részét. S hogyan járja be? Gyalog. Az apostolok lovain és módjára. Hátán háza, kebelén kenyere. Ott hál, ahol megesteledik, ott lakik jól, ahol szívesen látják. Bejárja az egész vidéket. Megmássza hegyeit és sziklavárait, fürdik vizeiben, bebukkan rengetegeibe, ismeri csárdáit, összeszedi népdalait, megrakodik minden tájnak költészetével, bölcs és vidám mondásaival, tarkabarka példabeszédeivel. S amikor visszatér kollégiumába: lelkét és tudását ott kicseréli társaival.
Ez az igazi utazás. Így készül a magyar tudás, a magyar önérzet, a szellemek magyar világa. Nem is ám hintón, bezárt vasúti kocsiban, vendéglők termeiben, nagy urak váraiban; tőzsdék, kiállítások, tárlatok zagyva tömkelegében, éh sóvár tömegek tolakodása közt, szótárak és ismerettárak sivár, aszú, holt adathalmazaiból.
Így beszéltek a jurátusok Hollinger uram füstös kávéházában, amikor a lutri játékot befejezték. A beszélgetés nem volt hiábavaló. Jó eredményre jutott. Utazzunk hát, fiúk, saját országunkban. Ismerjük meg elvégre saját édes hazánkat.”

Eötvös Károly: Hazádnak rendületlenül… In. Uő.: Balatoni utazás, Budapest, Magvető, 1982, (Magyar hírmondó) – Magyar Elektronikus Könyvtár

Néprajzi, kultúrtörténeti szempontból is különleges műve A Bakony (1909), amely egy hazai tájegység gazdag, személyes hangú leírása. Benne úgy állított emléket a magyar köznemesi rétegnek, mint Márai Sándor a polgárságnak. Ahogyan a táj és a benne élő ember kölcsönös kapcsolatáról írt, az Hamvas Béla magyar vonatkozású műveiben köszön majd vissza, mindenekelőtt a Bakony (1936) és Az öt géniusz (1948) című esszéiben.

„Ragaszkodni fajához, életével védelmezni honát, hitét, szabadságát, függetlenségét, lelkesülni őseinek dicsőségén és soha el nem feledni a csapásokat, melyek nemzetét sújtották s inkább örökre elmúlni, mint nyelvéről és faji egyéniségéről lemondani: ez a nemes magyar lélek.
Ez volt a lelke ezer év óta a magyar köznemességnek. Ezt a kincsét nem tudta még a társadalom minden rétege közt igazán szétosztani.
Amikor a Bakonyról írok: erről a köznemességről írok. Ahogy a rengeteg Bakony vidékein megismertem. Minden elmúlik idővel. Elhervad a köznemesség is, s jelleme és erkölcsei elhalványodnak. De én azt akarom, hogy mivoltának igaz képe híven szálljon át azokra a nemzedékekre, amelyek énutánam következnek.”

Eötvös Károly: A Bakony, Budapest, Révai, 1909. I. kütet. 7. o. – Törzsgyűjtemény

Krúdy Gyula A vajda című írásában emlékezett meg Eötvös Károlyról.

„…Azt lehetne mondani, hogy Eötvös Károly volt az utolsó kávéházi mesemondó, aki elvonatkoztatta magát a maga korától, kis báránysipkáját a fejére húzva. Karosszékében elterülve, álmosan hunyorítva: még késő éjjelen is azt tudta mondani, hogy hip, hop, ugorjunk vissza negyven-ötven esztendőt az időben... Hiába kezdte történeteit olyanformán, mintha veszprémi fiskuskorában történtek volna. Eötvös mesemondásaiban sok olyan legenda volt, amelyeket valaha ő is csak hallhatott a magához hasonlatos mesemondó régi magyaroktól, akik már fényesíteni kezdték a meséket. Mesekincstár volt a vajda memóriája, a fantáziája, az éjszakázó kedve révén. Az asztalnál üldögélő hallgató odaképzelte magát, ahová a vajda vitte magával a tarisznyájában: »csendillás« dunántúli szüretekre, bakonyi utazásokra, összeboruló erdei utakra, ahol őskori fekete ruhájában mutatkozik a disznópásztor, a balatoni partokra, amelyeken, persze hiába kereste volna a jámbor utazó a megfelelő helyeket, ha Eötvös mesemondásai alapján útra kel.”

Krúdy Gyula: A vajda. (1926). In. Uő.: A tegnapok ködlovagjai. Rajzok, emlékezések, [vál., sajtó alá rend., az utószót és a jegyz. írta Gordon Etel], Budapest, Szépirodalmi, 1961, 387–388. o. – Törzsgyűjtemény

Szerk.: Mann Jolán

Eötvös Károly további művei és a róla szóló bibliográfia a Magyar Elektronikus Könyvtárban:

• Megakad a vármegye. Elbeszélések, [vál. Lukácsy Sándor] Budapest, Szépirodalmi, 1952. 
• Eötvös Károly: Aki örökké bujdosott, [szöveggond.: Makai Judit], Budapest, Móra, 1986. 
• Tóth Jánosné: Eötvös Károly bibliográfia, Veszprém, Eötvös Károly M. Kvt., 1987. (Veszprém megyei bibliográfiák, 1.) 

A magyar nyelvű netes írásbeliség megőrzési munkálatairól újból jelentjük.

Könyvtárunk gyűjti, őrzi, tárolja, feldolgozza és szolgáltatja az elektronikus formában megjelent magyar és magyar vonatkozású szövegeket. Az archive.org-on találtuk meg az Internet kalauz. Az első magyar Internet magazin archívumát.

Internet kalauz. Az első magyar Internet magazin. Főszerkesztő Vértes János Andor. 1. évf. 2. sz., 1996. tavasz – Elektronikus Periodika Archívum

A Magyar Elektronikus Könyvtár nevére keresve az Internet Archive magyar anyagai között találtunk erre a cikkre:

Internet Kalauz: Bár a „pókember" fogalma, amit lapunk használ azokra, akiknek az életébe már beépült az Internet mindennapos használata, nemtelen, ha egy női internautáról beszélnénk, nyilván „pókasszonyt" mondanánk megkülönböztetésül. Van a Hálón hely a pókasszonyoknak is?
Vida Andrea: Eleinte furcsa volt, hogy mindenhol csak fiúkba „ütközöm", de ez csöppet sem zavart, sőt kifejezetten kellemesen érintett, mert érezhető volt a fiúk öröme, hogy végre egy nővel találkoznak a Neten - szinte kényeztettek a figyelmességükkel. Ma már nem olyan különleges a helyzetem, örömmel látom, hogy egyre többen jelenünk meg, mindenféle korosztályból. Szeretném eloszlatni azt a tévhitet, miszerint a számítógép valami félelmetes szörny, amivel csak programozók képesek megbirkózni, az meg különösen tévedés, hogy csak férfiak értenek hozzá. Ma már sokkal inkább „kommunikáló gép” lehetne a helyes meghatározása, mostanában ez a funkciója érvényesül leginkább. E téren pedig mi, nők igencsak otthonosan mozgunk, igaz?

Internet kalauz. Az első magyar Internet magazin. Főszerkesztő Vértes János Andor. 4. évf. 5. sz., 1999. május – Elektronikus Periodika Archívum

Vida Andrea ott volt a Magyar Elektronikus Könyvtár megalakulásakor a múlt században. A szegedi, akkor még József Attila Tudományegyetem könyvtárosa már akkor sem féltette a könyveket az internettől.

Két kattintás után kiderült, hogy az első hazai internettémájú, szórakoztató és ismeretterjesztõ jellegű, nyomtatott magazin 1996 és 2004 közötti évfolyamaiból 87 db szkennelt szám van meg az archívumban: 

Internet kalauz. Az első magyar Internet magazin. Főszerkesztő Vértes János Andor. 1. évf. 2. sz., 1996. tavasz – Elektronikus Periodika Archívum

Szerencsére ennél a kiadványnál is sikerült néhány lépésben eljutni az akkori főszerkesztőhöz. Vértes János nagyon készségesen válaszolt az engedélykérõ levelünkre, sõt felajánlotta a hiányok pótlását, valamint a kiadó egyéb, a kilencvenes években publikált informatikai témájú hetilapjainak, hírleveleinek és havi magazinjainak archiválási lehetõségét is.

Internet kalauz. Az első magyar Internet magazin. Főszerkesztő Vértes János Andor. 1. évf. 2. sz., 1996. tavasz – Elektronikus Periodika Archívum

Így egyre több „digitális lenyomat" őrződik meg az internet elsõ magyarországi évtizedéből az OSZK Elektronikus Periodika Archívumában.

Drótos László

A magyar nyelvű netes írásbeliség megőrzési munkálatairól jelentjük.

Könyvtárunk gyűjti, őrzi, tárolja, feldolgozza és szolgáltatja az elektronikus formában megjelent magyar és magyar vonatkozású szövegeket. Drótos László egy CD-n találta meg az iNteRNeTTo heti hirlevel  (így ékezet nélkül) archívumát.

1996 elején jelent meg az ékezet nélküli hírlevél első száma, Barczi Imre szerkesztésében. 

Most mar mindjart itt van a kanaan, bar az IDC szerint 1996 csendes ev lesz az Interneten. Ez azonban amolyan vihar elotti csend csupan, 2000-ben mar annyian leszunk a halozaton, hogy kint maradni lesz nagyobb kunszt. Persze ez az Internet mar nem az az Internet lesz, meg emlekszunk a Compuserve pofonjara, mikor kijon majd az amerikai mediatorveny: ujra tilos lesz a mell az AOL-on, az igazi netburgerek pedig atpartolnak valami masra, bar amilyen szerencsejuk van, egyszer majd az is kinovi magat es akkor kezdodik elolrol az egesz.

Barczi Imre

Így nézett ki az első impresszum:

iNteRNeTTo heti hirlevel 1996. 1. szám – Elektronikus Periodika Archívum

STEVE CAPPS TAVOZIK
(PC Week News, Newsbytes, Reuters) Az Apple egyik leghiresebb es legregebbi programozoja, Steve Capps elhagyja a ceget, s mas, az Internettel kapcsolatos munkakkal foglalkozik a jovoben. Capps kulcsszerepet toltott be a Lisa es a Macintosh tervezeseben, s o iranyitotta Newton (az Apple toll-alapu szamitogepe) szoftverenek fejleszteset is. Az elmult honapokban aggasztoan megnott az 'agyak' kiaramlasa az Apple-tol: mintegy tucat vezeto fejleszto es manager tavozott februar ota.

iNteRNeTTo heti hirlevel 1996. 22. szám – Elektronikus Periodika Archívum

A Szegedi Egyetemi Könyvtárban is őrzött CD-t egy otthoni takarítás alkalmával találta meg Drótos László kollégánk.

HIX – Hollosi Information Exchange. A HIX és az iNteRNeTTo közös CD-melléklete. Összeállította: Hollósi József – Magyar Országos Közös Katalógus

Drótos László: Március elején, otthoni takarítás közben került elő a Hollosi Information Exchange 1998 elején összeállított CD-je.
Mi van a CD-n?
D.L.:  A lemezen a legrégibb magyar online fórumszolgáltatás levélarchívuma mellett rajta vannak az első igazi hazai hírportál, az iNteRNeTTo heti hírlevelének 1996 január és 1998 február között megjelent számai, melyeket e-mailben terjesztett a szerkesztőség.
Hogyan történt?
D.L.: Bár a gépem DVD-írója már nem igazán akarta ezt a régészeti leletet felismerni és beolvasni, de végül hosszas kattogás és hangos zúgás után sikerült egy másolatot készíteni róla. Azonnal elkezdtünk levelezni az iNteRNeTTo volt munkatársaival, hogy engedélyt kérjünk az EPA-ban való szolgáltatáshoz. Mindenki nagyon segítőkész volt, gyorsan eljutottunk a hírlevél főszerkesztőjéhez, aki még három számot meg is talált a régi levelezésében a CD-ről hiányzó négyből, így ezeket pótolni tudtuk.
Hiányzik még hírlevél?
D.L.: Keressük még az 1996-os 45. számot, ami a november 12–18. közötti híreket tartalmazza, valamint az 1998. február 9. utáni hírleveleket, mert azok már nem kerültek fel a CD-re.

WINDOWS 98: ÚJABB HALASZTÁS (Reuters) Ismét elhalasztották a Microsoft Windows következô verziójának, a Windows 98-nak a kibocsátását. A Windows fejlesztôrészleg illetékese szerint a program csak 1998 második negyedévében kerül piacra, ugyanis a bétateszt során kiderült: a vásárlóknak olyan rendszerre van szüksége, amely egyaránt alkalmas a Windows 3.1 és a Windows 95 felújítására. A jelenleg bétateszt alatt álló verzió csak Windows 95-re telepíthetô, a Windows 3.1-re telepíthetô változatot eredetileg néhány hónappal késôbb dobta volna piacra a cég. Az eredeti tervek szerint 1997-ben készült volna el a Windows 98, amely a Internet Explorer web-böngészôt a felhasználói felületbe integrálja.

iNteRNeTTo heti hirlevel 1997. 38. szám – Elektronikus Periodika Archívum

Drótos László: Az epa.oszk.hu/02900/02935 címre tegnap feltett fájlok egyszerű szöveges állományok egy HTML fejléccel ellátva. A fejléc egységesítésén és néhány elcsúszott számozáson, dátumon kívül mást nem javítottunk bennük, meghagytuk az eredeti kalapos "ő" és "ű" betűket is az 1997-es számokban, mert azok is a korszak lenyomatához tartoznak. (A hírlevél kezdetben ékezetek nélkül íródott, csak a második évfolyamtól tértek át a magyar ékezetekre, de nyugat-európai kódolással.)

Az iNteRNeTTo hírlevele a külföldi fejlesztések bemutatása mellett érdekes kordokumentum az akkoriban formálódó magyar internetről is. A Magyar Elektronikus Könyvtárról is találtam benne olyan információkat, amelyeket már én is elfelejtettem. 

Excite: ingyenes e-mail, Unix-bug (Reuters, c|net) Az Excite bejelentette, hogy az angliai iskolai Internet- program keretében ingyenes, örökre szóló e-mail accountot ad az ország minden diákjának. Az Excite ez év végére mind a 10 millió angol diáknak elkészíti a web-alapú postafiókját. A szponzorok által is támogatott akció teljes költségét nem hozták nyilvánosságra. A postafiókokból, melyeket életük végéig megtarthatnak a diákok, szűrik a kéretlen leveleket. Az angol iskolai Internet-programot hivatalosan néhány napja indította Tony Blair miniszterelnök: a cél az ország összes, 32000 iskolájának bekötése öt éven belül. A bejelentéssel közel egyidőben ismét a hírek élére az az Excite WebServers 1.1 (EWS) programhiba, ami a rosszul konfigurált Unix szervereken védelmi hibát idézhet elő. A programhibát fölfedező rendszergazda december 18-án küldött egy e-mailt a cég webhelyén megadott címre, azonban kiderült, hogy az ide érkező e-maileket nem olvassa senki, mivel az EWS '97 eleje óta ingyenes program.

iNteRNeTTo heti hirlevel 1998. 2. szám – Elektronikus Periodika Archívum

Az archiválási és közlési engedélyt Barczi Imrétől emailben kaptuk meg március 18-án. Barczi Imre gmail-es címet használ a levelezésében, 20 évvel ezelőtt  72724.1065@compuserve.com volt az elérhetősége.

A pontos hiánylistánk, melyek felkutatásában kérjük a tisztelt felhasználók segítségét:

• 1996. 45. szám – november 12–18.
• Az 1998. 5. szám utáni számok is hiányoznak. Ezek már nem kerültek a HIX CD-re.

Elérhetőségünk: Drótos László, Moldován István. epa-info@mek.oszk.hu vagy info@mek.oszk.hu.

Köszönjük a segítséget!

Mikor és hol jelent meg Gárdonyi Géza első névvel vállalt írása nyomtatásban? Az irodalomtörténészek azonnal rávágják, hogy a Füllentő című élclapban 1881-ben Egerben.

De mi volt az az írás? Ki nyomtatta? Mi is volt ez a Füllentő című lap?

Menjünk vissza Gárdonyi emlékei közé. Az önéletrajzi írásait tartalmazó Töredékek című kötetében ezt írja:

„Az apám látta, hogy nem megy velem semmire, hát Egerbe adott a tanítóképezdébe. Gondolta magában: elég szamár vagyok ahhoz, hogy tanító váljék belőlem.
És itt kezdődik az én hírlapírói pályám.
Ugyanis ebben az időben indította meg Glódy az ő Füllentő című élclapját.
Amint ezt az élclapot megpillantottam, egyszerre láttam, hogy munkatársa lehetek, mert elképzelhetetlenül rossz élcek voltak benne.
Alacsony, barna szakállú ember volt az első szerkesztőm.
Mikor bemutattam neki magamat, azt kérdezte tőlem, hogy dolgoztam-e már lapokba.
Azt feleltem, hogy az Üstökös-nek többször küldtem be humoreszkeket.
Ez imponált neki. Persze azt nem kérdezte tőlem, hogy megjelentek-e azok a humoreszkek, nekem pedig volt annyi eszem, hogy erről nem szóltam semmit.
Glódy "eleinte" nem adott fizetést - az igaz, hogy később sem -, de már ő így fejezte ki magát.
Az első közleményt, amely tőlem megjelent, a Komáromi kisnaptár-ból írtam ki.
Adomák voltak.
Glódy kijelentette, hogy zseni vagyok, s honoráriumképpen adott egy rövidszivart.”

Gárdonyi Géza: Töredékek - Magyar Elektronikus Könyvtár

Glódy neve igazából Iklódy Győző, aki hírlapíróként több vidéki lapba is írt, majd elindította 1879-ben az egri Füllentőt.

„Szerkesztette s kiadta Egerben a Végrehajtók lapját 1873-74-ben, mely azonban a 9. számmal megszünt; 1879. őszén indította meg szintén Egerben a Füllentő cz. élczlapot, mely havonként kétszer jelent meg, 1881-től Budapesten (1883-tól havonként háromszor), 1884. márcz. 10. a 9. számmal ez is megszünt; 1890. febr. 2. indította meg a Magyar Pénzügyőr cz. heti szaklapot, mely azóta hetenként Budapesten megjelenik.”

Iklódy Győző szócikk. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái – Magyar Elektornikus Könyvtár

A lapot 1881-től már Budapesten adták ki, majd 1884-ben megszűnt. Az 1882-es Vasárnapi Ujságban a humorisztikus lapok között listázták a három forintba kerülő Füllentő című magazint.

Vasárnapi Ujság, 1882. 5. szám. – Elektronikus Periodika Archívum

A Cserépfaluban született Kohn Dávid nyomdájában adták ki a lapot, erről a Heves Megyei Hírlap nyomdatörténeti írásában olvashatunk. A nyomda szerepel könyvtárunk nyomdatörténeti honlapján is.

„A Líceumi Nyomda után idő­ben az első Kohn Vilmosé volt 1878-ban. A cserépfalvi születé­sű fiatalember csak kettő évig vitte az általa alapított üzletet, mert 1880-ban Kohn Dávid vette át tőle, aki akár a testvére is lehetett, hiszen ugyanott született, és csak négy évvel volt fiatalabb Vilmosnál. Az üzem több inast foglalkoztatott. Kohn Dávid 1891-ben engedélyt kért egy tiszafüredi fiók nyitására, majd a következő évben elkezdett könyvkötéssel is foglalkozni, sőt egy időben szerkesztette a nála nyomtatott Eger és Vidéke című lapot is. 1893-ban azonban nyomdája leégett, és ami megmaradt belőle, azt az Egri Nyomda Részvénytársaság vásárolta meg. Ő maga Budapestre költözött, és ott megalapította a Petőfi Nyomdát. Egri nyomdájában készült az Iklódy Győző szerkesztette Füllentő című lap, amely Gárdonyi Géza első irodalmi zsengéit is megjelentette”

Heves Megyei Hirlap 1992. október 1. – Hungaricana 

A nyomda leégését követően Kohn Dávid nyomdászsegédként dolgozott, kilenc gyermeke született. 1902-ben börtönbe került csalás vétsége miatt a nevét Kalmárra változtató Kohn Dávid. A cserépi Kohnokról itt olvashatnak többet.

Kalmár Dávid fogolytörzskönyv HU BFL – VII.102.a–fogoly –1902–293 – Hungaricana

Miről írt a Füllentőben a 16 éves Ziegler Géza?

Füllentő, felelős szerkesztő: Iklódy Győző 1881. május 1. A címlap részlete. – Törzsgyűjtemény

Igen, Ziegler Géza, mert a Gárdonyi csak egy felvett név, mely nevet a Füllentőben megjelent írása miatt választhatta. Mert itt láthattuk először leírva azt, hogy Gárdonyi Z. Géza. Majd a Z-t is elhagyta, s a kilencvenes évektől már Gárdonyi Géza néven publikált. Gárdonyból származott a Ziegler család, ez lehet a névválasztás oka. Az anyakönyvben 1897-ben jelezték a névváltoztatást. 

Így nézett ki először kinyomtatva az író neve:

Gárdonyi Géza neve először nyomtatásban. Füllentő, felelős szerkesztő: Iklódy Győző 1881. május 1. – Törzsgyűjtemény

Mutatjuk a frissen szkennelt írást 1881 májusából. Gárdonyi Géza nyomtatásban megjelent első írásának a címe: Egy kínos perc.

 Füllentő, felelős szerkesztő: Iklódy Győző 1881. május 1. A 3. oldal részlete. – Törzsgyűjtemény

Az elektronikus verzió is elérhető a Magyar Elektronikus Könyvtárban

„EGY KÍNOS PERC

(Humoreszk)

Náci barátom névestélyét nagyon jól töltöttük. Ittunk, ettünk, hatalmas tósztokat mondottunk; legtöbbet Kuprun bácsi, ki mindegyikét így fejezte be: - "Az Isten éltesse hát kedves barátunkat életnagyságban, mindörökké Ámen!"
Elég az hozzá, jól mulattunk.
Már éjfél elmúlt, midőn utolszor fogadván egymásnak szörnyű nagy barátságot, szétoszlottunk. Én magányosan haladtam a Hold által félig-meddig megvilágított úton, mely egy kis erdőn át vezet negyedórányira eső lakásomhoz.
Az élvezett italok kissé elkábítottak, s menet közben különféle vad gondolatok kergették egymást az agyamban.
A vidéken, ahol tartózkodom, zsivány, tolvaj nép lakik; alig múlik el hét, hogy valamely betörési eset ne fordulna elő. Eszembe jutott ez nekem, s önkéntelenül is kapkodni kezdék zsebemben, melyben szobakulcsomat szoktam tartani, de ijedelmemre nem találtam. Remegve szorítám pisztolyom agyát, egyetlen védőeszközömet.
Eközben hazaérék.
A kulcs ajtómon vala.
Kevés tétovázás után beléptem.
Néma, halotti néma csend.
Szobámat sűrű setétség borítá; nem tudtam megkülönböztetni a tárgyakat. Remegve gyújtám meg a gyertyát, és körülnéztem...
Nagy Isten! Az ágy alatt van valaki, az inge kilátszik. Szörnyű fehér alak.
Szédültem.
Sápadtam.
Majd éltem veszélye jutott eszembe. Ha én meg nem ölöm, ő gyilkol meg - villant meg agyamban. Kissé lehajolva lőttem. Az én emberem mégsem mozdult.
Nem találtam, gondolám, s ismét durrant a pisztoly.
- Ördög és pokol! Ki vagy?
Semmi felelet.
Lehajoltam, hogy jobban megnézzem, mi történt. Bár a rémülettől összefolyt előttem minden, mégis kivehettem, hogy az ágy alatt... szégyen és gyalázat... a hálóingem parádézott.
Ez volt hát az ijesztő, a rabló, a zsivány, mit bortól felizgatott képzeletem szült!
- Ördög bújjék beléd! - mondám fogvacogva, s magamra húzván, nemsokára elaludtam...”

szerk.: Tóth Péter

Különleges áprilisunk lesz, Pannonhalmán mutatjuk be az Ernst-kódexet, zár az első világháborús tárlatunk, több könyvbemutatót szervezünk, ott leszünk a Nemzetközi Könyvfesztiválon és számos konferencián.

Kiemelt feladatunk, hogy a kulturális örökség részeit képező kincseinket rendszeresen megmutassuk felhasználóinknak. A Budai Vár mint kulturális helyszín kiváló lehetőséget nyújt a saját anyagainkra épülő kiállítások mellett más események megrendezésére is. Munkatársank folyamatos szakmai segítséget nyújtanak különböző kulturális projektekhez, s az ezekhez kapcsolódó konferenciákon gyakran előadásokat is tartanak. 

Áprilisban számos programot kínálunk. Abban az esetben, ha a program nem a könyvtárban lesz, jeleztük az esemény helyszínét.

• Március 29–április 1. Kollégáink elődásai a Tartalomszolágltatások: Könyvtárak, levéltárak, múzeumok szekcióban a debreceni Networkshopon.
• április 1.: A Szép Magyar térkép verseny eredményhirdetése és blogbemutató
• április 4.: Hajnal Ward Judit: Nyitott könyvtár – könyvbemutató 
• április 5.: Propaganda az első világháborúban, a kiállítás finisszázsa
• április 6.: KÉP, SAJTÓ, TÖRTÉNELEM. Könyvbemutató
• április 9.: Bezár az első világháborús tárlatunk
• április 12.: Fiatal Írók Tárlata és Aukciója
• április 14-15.: Szent Márton-konferencia
• április 14.: A Magyar Nemzeti Múzeum első világháborús tárlata nyílik Székesfehérváron könyvtárunk támogatásával. A kiállítás címe: Az 1. világháború mindennapjai és a háborús mindennapok valósága.
• április 14.: Ludas Matyi a rendszer szolgálatában. Újra KönyvTÁRlat
• április 15.: A Pozsonyi Egyetemi Könyvtár könyvkiállítása a Nemzetközi Könyvfesztivál szlovák díszvendégsége kapcsán. A standunk a központi D épületben lesz a Millenárison.
• április 18.: Amerikai magyarok konferencia támogatásunkkal.
• április 19.: Zsidó kéziratok és kiállítási tárgyak – megnyitó

Networkshop konferencia 2016

2016. március 30. és 2016. április 1. között rendezik meg a NETWORKSHOP 2016 konferenciát, melynek színhelye a Debreceni Egyetem lesz. ( H-4032 Debrecen, Egyetem tér 1.)

Könyvtárunk előadói:

• Március 31.: 
• Balázs László: Adatbázis-konszolidáció az OSZK-ban
• Moldován István: Tömegek a közgyűjtemények szolgálatában - Jó példák és tanulságok az Országos Széchényi Könyvtárban
• Áprillis 1.:
• Győrffy Szabolcs: Az utófeldolgozás előélete
• Jávorka Brigita: Személyes információszervezés a gyakorlatban
• Ungváry Rudolf:  A nemzeti földrajzi névtér kialakítása. Helynevek fölvételének módszere

Szép Magyar Térkép 2015

1996-ban indult útjára az a verseny, melynek célja a magyar térképkultúra színvonalának emelése és az igényesen kivitelezett térképek térhódításának elősegítése. Ennek érdekében az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék (korábban a Lázár deák Térképészeti Alapítvány) és Térképtárunk minden évben pályázatot hirdet a „Szép Magyar Térkép” cím elnyerésére.

Hajnal Ward Judit: Nyitott könyvtár – könyvbemutató 

A kötet tanulmányai és esszéi a könyvtárak mai munkáját és sokféleségét kívánják bemutatni amerikai példákból kiindulva – magyar közönségnek. Az Egyesült Államokban élő szerző tapasztalatainak jó része nemzetközi érvényű. Az írások célja azon tapasztalatok megosztása, amelyeket e kivételes helyzet idézett elő. A bemutató április 4-én, 15 órakor kezdődik.

Propaganda az első világháborúban – finisszázs

Április 5-én tartjuk az I. világháborúhoz kapcsolódó  kiállításunk záróeseményét, amelynek keretében Zeidler Miklós és Filep Tamás Gusztáv mutatja be a kiállítás most megjelenő katalógusát. A rendezvényen katonadalokat hallhatnak a Cseh Tamás-gyűjteményből, valamint közreműködik Császár Angela színművész. A kötetbemutatót követően kerekasztal-beszélgetés lesz. E napon a kiállítás ingyenesen tekinthető meg.

Kép, sajtó, történelem – könyvbemutató

A Res Libraria könyvsorozat IV. kötetét, amely Révész Emese művészettörténész tollából született és a magyarországi illusztrált sajtó 1850 és 1870 közötti időszakát tárgyalja, a 2016. április 6-án 16.30-kor kezdődő bemutatón ismerhetik meg.

Propaganda az első világháborúban – kiállítás

2016. április 9-éig még látható 2015 őszén megnyílt tárlatunk, amely bemutatja az első világháborúban főszerepet játszó propagandát, az akkor radikálisan új jelenséget, s felrajzolja annak természetrajzát. A totális háború megkövetelte a közvélemény támogatását, így valamennyi hadban álló ország figyelmet fordított a lakosság hazafias és harcias lelkesedésének fenntartására.

FITA – Fiatal Írók Tárlata és Aukciója – kerekasztal-beszélgetés

Április 12-én a több mint egy hónapig megtekinthető Fiatal Alkotók Tárlatán bemutatott kéziratokat Szőnyi Endre antikvárius vezetésével árverésre bocsátjuk. Az árverés bevétele teljes egészében a szerzőket illeti meg.
Az aukció előtt a kortárs fiatal írók helyzetéről pódiumbeszélgetés lesz, melynek résztvevői: Boka László irodalomtörténész, az OSZK tudományos igazgatója, Fehér Renátó (JAK), Kalapos Éva Veronika (FISZ), Korpa Tamás (FISZ elnökségi tag), valamint Visy Beatrix kritikus, irodalomtörténész.

Ludas Matyi a rendszer szolgálatában. KönyvTÁRlat.

Április 14-én 16.30-tól előadónk lesz Takács Róbert történész, a Politikatörténeti Alapítvány és Politikatörténeti Intézet tudományos munkatársa.
A gyűjteményünkből igazi ritkaságokból összeállított csemegéket válogatunk, melyeket minitárlat keretében mutatunk meg csak ezen a napon.
Az estre a belépés az NKA támogatásnak köszönhetően ingyenes!

Szent Márton-konferencia

Pannonhalmán április 15-én Boka László, könyvtárunk Tudományos igazgatója nyitja meg Az Ernst-kódex (OSZK, Cod. Lat. 431) című kiállítást.

Zsidó kéziratok és szertartási tárgyak – kiállítás

Időpont: 2016. április 19 – május 28. A kiállítás a könyvtár nyitvatartási idejében kedd-szombat 9 és 20 óra között látogatható.
 

Ez az egyedülálló kiállítás a zsidó emberek Izrael Földjéhez (Eretz Ysrael), a héber nyelv, írás és a zsidó irodalom bölcsőjéhez való kötődését mutatja be.

Jóllehet, a zsidó emberek a történelem során sokszor száműzetésbe vagy diaszpórába kényszerültek, a nyelv a zsidóságot összekötő egyetlen, közös kapocs maradt. Annak ellenére, hogy a középkori és a modern zsidó történelem során az egyes zsidó közösségek között eltérő nyelvváltozatokat figyelhetünk meg, a héber írás, bármely korból származzon is, a Holt-tengeri tekercsek ismerete óta a modern kor embere számára is olvasható.

A kiállított tárgyak mindegyike ábrázol héber betűket és feliratokat, vallási szokásokhoz kapcsolódik, és az otthonokban vagy a zsinagógában szertartási tárgyként használták őket.

Szeretettel várunk a könyvtárban! 

Április elején indítjuk útjára a Földabrosz című, úttörő jellegű térképtörténeti fórumot, blogot, melyen térképtörténeti tematikájú bejegyzéseknek adunk helyet. A hiánypótló kezdeményezés szerkesztői könyvtárunk Térképtárának munkatársai lesznek. Az új virtuális felület egyben első lépése a nemzetikonyvtar.blog.hu megújítási folyamatának is. Beharangozóként most egy közelmúltban megvásárolt térképet mutatunk be. 

A 19. század utolsó évtizedei a magyar kartográfia fénykorának kezdetét jelentették. Sorra jelentek meg az ország és részegységeinek (megyék, vízrajzi egységek stb.) különféle szempontú ábrázolásai, valamint a településtérképek. Korábban is jellemző volt, és ez a tendencia ekkor sem változott, hogy elsősorban a nagyvárosokról, üdülőhelyekről vagy más szempontból jelentős településekről jelentek meg térképek. A kisebb városok ábrázolásaira sem tudományos ok, sem komolyabb, fizetőképes kereslet nem mutatkozott. Ez az állapot nagyjából az 1960-as évekig eltartott. Ezzel magyarázható, hogy a hazai kis és közepes méretű városaink nagy részéről alig rendelkezünk korai nyomtatott várostérképekkel. Ez elmondható Szarvas városáról is.

A könyvtár állományában Szarvas településről eddig egy 1884-ből, és egy 1963-ból származó kataszteri térkép volt megtalálható; a legrégebbi részletes és használható várostérképünket 1968-ban adták ki.

A Szép Magyar Térkép verseny díjait április 1-jén osztjuk ki a könyvtárban. Idén 15 pályázó 29 pályaművet küldött be, melyet a szakértőkből és laikusokból álló zsűri értékelt. A benevezett térképekből megrendezett kiállítás a hazai térképkészítő szakma elmúlt évi terméséről nyújt átfogó képet a nagyközönség számára. A beküldött darabokból rendezett kiállítás 2016. április 1-től április 30-ig tekinthető meg a VI. emeleti Díszteremben, keddtől szombatig 10 és 18 óra között. 

A közelmúltban megvásárolt 1907-es településtérkép ugyan nem ismeretlen a helytörténész kutatók előtt, azonban ez a példány azért különleges darab, mert az eredetileg 1907-ben kiadott mű tartalmát a tulajdonos Garay Samu többször is bővítette, előbb a Zöldpázsit, majd a Szénáskert nevű városrészekkel. A beírások dokumentálva történtek, 1932. szeptember 15-én és 1943. április 30-án, így ezen az egy térképen a város fejlődésének mintegy 36 éves történelme nyomon követhető.

Szarvas község térképe. Rajzolta Ponyiczky Kálmán községi mérnök. 1907. – Térképtár 

Garay Samu (Szarvas, 1885–?) a település történetében kiemelkedő személyiség, 1903-tól 1939. szeptember 1-ig evangélikus népiskolai tanító és igazgató volt. 1908-tól foglalkozott orgonazenével, 1912-ben megalakította az első három szólamú gyerekkart; zenét szerzett, zongoraátiratokat készített. 1934-től az Országos Frontharcos Szövetség szarvasi csoportjának alelnöke volt.

A térkép szerzője, Ponyiczky Kálmán (1874–1943 után), 1905-től volt községi mérnök Szarvason. Tevékenysége során hatalmas fellendülésnek indult a település csatornázása, artézi kutak fúrása, kocsiutak kiépítése stb. Tervei szerint és az ő irányításával épült fel a községháza, három tanyasi iskola, az emeletes központi evangélikus iskola, a polgári leányiskola, a kondorosi templom és rengeteg magánépület. Közreműködött a település villamosításában. Az I. világháború legtöbb frontján harcolt, megsebesült, és megkapta a Károly csapatkeresztet. (Ezt a kitüntetést IV. Károly 1916 végén alapította és 12 heti folyamatos frontszolgálat teljesítésével volt kiérdemelhető.)

• Irodalom:
  Magyar írók élete és munkái. Új sorozat. Írta és összeállította GULYÁS Pál. sajtó alá rendezte VICZIÁN János. Budapest, 1992. X. kötet, 382.
• Sallay Gergely: „Nagy arany, nagy ezüst...” Osztrák–magyar hadikitüntetések az első világháborúban. In: Regiment 2009/2. Szarvasi Közlöny, 1934. szept. 9.
• Szarvas és Vidéke, 2013. május 9.
• Szarvas város honlapja (2016.02.01.) 

Pászti László
Térképtár

572 évvel ezelőtt Milánóban egy neves művész szaladó nyulat festett vagy rajzolt egy Nagy Sándorról szóló mű címoldalára, mellyel illusztrálta a Cod. Lat. 161-es számmal jelzett kézzel írt könyvünket, szebb nevén kódexünket.

Keresd a nyulat! (Kattintásra nagyobb lesz a digitalizált másolat.) 

Curtius Rufus címoldal. Cod. Lat. 161. – Kézirattár

Zsupán Edina, könyvtárunk filológusa segített a húsvéti nyúlkeresésben egy kódexben, melynek semmi köze nincs a húsvéthoz:

„A kódex, amely Curtius Rufus római történetíró Nagy Sándorról szóló regényes művét, valamint Angelo Decembrio, jeles itáliai humanista filológiai értekezését tartalmazza, 1444-ben készült Milánóban Gian Matteo Bottigella számára. Bottigella Filippo Maria Visconti, Milánó hercege titkára volt. A pompás miniatúrát a korszak egyik legjelentősebb milánói miniátora, a Magister Vitae Imperatorum szükségnévvel ellátott mester készítette. A kódex igazi különlegesség. Nem csupán jeles miniátora és tartalma miatt, hanem azért is, mert teljes egészében Angelo Decembrio autográf másolatáról van szó. A kötetet a legnagyobb magyar gyűjtő, Jankovich Miklós vásárolta Bécsben, az ő gyűjteményével került a Nemzeti Könyvtárba a 19. század harmincas éveiben.”

Kinagyítottuk a kódex lapján található nyúlábrázolást:

Curtius Rufus címoldala. Részlet. Cod. Lat. 161. – Kézirattár

A kiváló művészettörténész, Hoffmann Edith a Magyar Könyvszemle 1929-es számában a szóban forgó kódexszel is foglalkozik:

„E kézirat művészi szempontból is igen nevezetes. A századközépi miniatürfestés egyik tipikus, bájos példája. Három szélére vékonyszárú, finom arany levelektől kísért, élénk színű virágok vannak festve, melyek közé három kis kép van illesztve. Az említett hordóból ivó gyermek, egy szaladó nyúl és egy szaladó kutya. Mindenik egészen különálló kis jelenet, egész külön darab földre állítva, a térviszonyok szemléltetésének teljes mellőzésével. A facsoportokkal, fűvel és virágokkal sűrűn tele nőtt, kerítéssel körülvont liget ugyanis, amelyben a kutya és a nyúl szaladnak, mindenestűi alig nagyobb egy-egy állatnál. A kitűnő természet megfigyeléssel megfestett állatok azonban, a XIV. század második fele óta mindjobban fokozódó, realisztikus iránynak szülöttjei, mely iránynak Milanóban való nagy föllendüléséhez, nem kis mértékben járult hozzá a Filippo Maria VISCONTI szolgálatában is dolgozó Vittore Pisano, az ú. n. PISANELLO. AZ állatokat pontosan ugyanúgy megtaláljuk Don Inigo d'AvALOsnak, ma a turini Nemzeti könyvtárban levő kéziratában is,2 melynek címlapja ugyanazon kéznek munkája, mint a BUTIGELLÁÉ. A művész, egy, a század közepén sok munkában kimutatható miniatornak, a párisi «Vitae Imperatorum» (Ms. It. 131.) című kézirat ismeretlen festőjének a követője.”

Hoffmann Edith: A Nemzeti Múzeum Széchényi Könyvtárának Olaszországban illuminált kéziratai. Magyar Könyvszemle Új folyam XXXIII.kötet, 1-2. füzet 1926. Jan.-Jun. – Elektronikus Periodika Archívum

Kellemes húsvéti ünnepeket kívánunk!

Nagyszombat a csöndes gyász napja, Jézus sírban pihenésének ideje. Jézus nagypénteken bekövetkezett halála után az összeverődött kíváncsi tömeg mellét verve szétoszlott, Jézus ismerősei pedig, köztük az asszonyok is, akik Galileából kísérték, távolabbról látták a történéseket.

Jézus halálának évében – az evangéliumok tanúbizonysága szerint – az ószövetségi húsvét (pészah) szombatra esett. Jézus megfeszítése, halála és eltemetése így az ún. készület napján történt, a szombatot pedig – az ószövetségi törvény előírása szerint – a tanítványok is nyugalomban töltötték.

A nagyszombathoz kapcsolódó vallási gyakorlatok és szokások közös vonása az elcsendesülés, az imádság, Jézus szenvedéstörténetének felidézése, a katolikusoknál az ún. szentsírlátogatás. A szentsír Jézus jeruzsálemi Szent Sírjának utánképzése, a sziklasír kőpadján fekvő, gyolcsba göngyölt halott Jézus templomi megjelenítése. 

A Szent Sír kápolnájának bejárata Jeruzsálemben. In: Vasárnapi Újság, 45. évf. ,15. sz., 1898. április 10. – Elektronikus Periodika Archívum. A kép forrása: Digitális Képarchívum

Balló Ede: Piéta – Az Országos Képzőművészeti Társulat téli kiállításából. In: Vasárnapi Újság, 39. évf., 51. sz., 1892. december 18., 875. – Elektronikus Periodika Archívum. A kép forrása: Digitális Képarchívum

Jézus föltámadásának ideje a nagyszombatról vasárnapra virradó éjszaka, vasárnap hajnala. A katolikusoknál ezért nagyszombat este, sötétedés után kezdődik az ún. húsvéti vigília szertartása, amelyben a világ világosságának, Jézusnak győzelmét ünneplik a sötétség fölött, az élet győzelmét a bűn és a halál fölött.

Feszty Árpád: Krisztus sírjánál kesergő asszonyok. In: Szana Tamás: Száz év a magyar művészet történetéből: 1800–1900, Budapest, Athenaeum, 1901, 255.. –  Magyar Elektronikus Könyvtár. A kép forrása: Digitális Képarchívum 

Százharmincöt éve, 1881. március 25-én született Bartók Béla, zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a 20. századi magyar és egyetemes zenetörténet egyik legnagyobb klasszikusa. Születése napja Gyümölcsoltó Boldogasszony napjára esett, az idei évforduló pedig nagypéntekre.

Bartók Béla gyergyói és csíki gyűjtőkörútján készült portréja. In. Kettős kötődés. Az Osztrák-Magyar Monarchia (1867–1918), Budapest, Enciklopédia Humana Egyesület, (Encyclopaedia Humana Hungarica 8.), 2001. – Magyar Elektronikus Könyvtár

1910-ben keletkezett a Négy sirató ének című zongorára írt ciklusa (op. 9a –Sz. 45 – BB 58) melynek első kiadása tévesen az op. 8/b jelzést viseli.

„Az ornamentika teljes hiánya jellemzi ezt a szikárságában is megindító muzsikát. Mind a négy darab [1. Adagio, 2. Andante, 3. Poco lento, 4. Assai andante] lázgörbéje hasonló: halk indulás után egyszer éri el a fortissimo tetőpontot, majd visszasüllyed a tompa fájdalomba. Csak a döntően fontos dallam- és harmóniaelem szólal meg, lecsupaszítva, esetenként oktávfogásokkal megvastagítva.”

Somfai László ismertetője. In. Bartók Béla: Works for piano solo (2) [CD hangfelvétel] = Zongoraművek (2), Budapest, Hungaroton, (Bartók új sorozat), 2007. Melléklet – Zeneműtár. Jelzet: HKCD 56.512 

Bartók: Négy sirató ének. II. Előadja: Szokolay Balázs 

„A 2. zongoraverseny Adagiójában tér majd vissza Bartók ehhez a különös zongoraletéthez. A 2. tétel dallamossága, magyaros fordulatai némiképp kiütnek a sorozatból: Bartók Melódia címmel 1931-ben meghangszerelte az 5-tételes Magyar képek középső darabjaként.”

Somfai László ismertetője. In. Bartók Béla: Works for piano solo (2) [CD hangfelvétel] = Zongoraművek (2), Budapest, Hungaroton, (Bartók új sorozat), 2007. Melléklet – Zeneműtár. Jelzet: HKCD 56.512 

Bartók Béla: Magyar képek Sz. 97, BB 103: III. Melódia. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Karmester: Miklós Erdélyi (Bartók Béla összkiadás, [hangfelvétel], Budapest, Hungaroton, 2000, HCD 41002. Raktári jelzet: HKCD 51.950/1-29 – Zeneműtár)

Szerk.: M. J.

Százharmincöt éve, 1881. március 25-én született Bartók Béla, zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a 20. századi magyar és egyetemes zenetörténet egyik legnagyobb klasszikusa. Születése napja Gyümölcsoltó Boldogasszony napjára esett, az idei évforduló pedig nagypéntekre.

Bartók Béla 1926-ban. Fénykép – Zeneműtár. Jelzet: Bartók Béla 1/8

Bartók Cantata profana (A kilenc csodaszarvas) című, vegyeskarra és zenekarra, tenor- és baritonszólóval, népi szövegekre komponált műve 1930-ban keletkezett.

A Cantata profana – szövegét elmondja Bartók Béla. In. Így láttuk Bartókot, Bp., Hungaroton, 1980.

Bartók Béla: Cantata profana. Zongorakivonat, cop. 1934, English version cop. 1951. – Zeneműtár. Jelzet: Z 46.356.

Bartók Béla: Cantata Profana Sz. 94. Magyar Állami Hangversenyzenekar, a Magyar Rádió Zenekara, Budapesti Kórus. Vezényel: Ferencsik János, Hungaroton, 1981.

Szerkezeti és műfaji értelemben Johann Sebastian Bach kantátái szolgálhattak a Cantata profana mintáiként. Zenei nyelvében, melyben nincs román sem más népzenei motívum, Bartók egész életművének alapelemei fedezhetők fel klasszikusan tökéletes, csiszolt formában. A műfaji szempontból egyértelmű Bach-párhuzam mellett az első rész több zenetörténészt Bach Máté-passiójának nyitókórusára emlékeztetett.

„És most lépjünk be a játék nézőterére, hiszen a Cantata ugyanúgy népballadából kinőtt misztérium, mint a Kékszakállú. Mindkettő szimbolikus és mindkettő önvallomás. Csak míg amott az operaműfaj tradícióra épített Bartók, itt a kiindulás pillanatában is mélyebbre ás, messzebbre fogózik: a Cantata első ütemein át a Máté passió hangjai szólnak felénk: Kommt ihr Töchter, helfet klagen…”

Kroó György: Bartók kalauz (részlet), Budapest, Zeneműkiadó, 1971, 51. o. – Törzsgyűjtemény 

Johann Sebastian Bach: Máté-Passió, BWV 244. Müncheni Bach Kórus. Vezényel: Karl Richter. 1. Kórus I & II, Korál

„Pogány mítosz és a biblia, román népballada és Johann Sebastian Bach, őskori jelképek, barokk formák és 20. századi ars poetica. Mi minden találkozik azokban a ritka, nagy pillanatokban, amikor remekmű születik! Vajon körülötte és utána ki emelte a tekintetét ilyen messzeségek felé, melyik életmű fogta át ilyen teljesen az Időt és a Teret, az ember ösztönvilágát, történelmét, sorsát, hitét? A Máté passióra hivatkozunk, de a jólismert szólamindákból Bartók partitúrájában, ebben a pogány kantátában az őstermészet képe bontakozik ki, először maga az erdő születik meg.”

Kroó György: Bartók kalauz (részlet), Budapest, Zeneműkiadó, 1971, 51. o. – Törzsgyűjtemény

Bartók Béla: Cantata profana. Partitúra, Wien, Zürich, London, Universal Edition, é. n. – Zeneműtár. Jelzet: Z 15.839

„Nem mentünk haza ma sem,
nem mentünk haza, fiúk.
Hiába sikálta el anyánk a késeket,
hiába mosta le
a görcsös asztalt.
Átmetszett nyakkal,
vére iszapjában
hiába jajdult föl a lúd.

Nem is üzentünk,
nem is írtunk –
mintha árvíz sodorta volna el kezünket.
Húsvét nem húsvét többé,
a kisöpört ház
nem a mi házunk.”

Csoóri Sándor: Cantata profana (részlet). Bartók Béla emlékére. In. Csoóri Sándor válogatott versei, Budapest, Unikornis Kiadó, (Csoóri Sándor életműsorozata), 1998. – Törzsgyűjtemény

Szerk.: M. J.