Tegnap nagy sikerrel nyílt meg a hetedik emeleti katalógustérben „A megindult fa Rabíndranáth Tagore a magyar kultúrában” című kiállításunk.

A megnyitót megtisztelte jelenlétével az Indiai Köztársaság nagykövete, Őexcellenciája Gauri Shankar Gupta. A legismertebb indiai költő és gondolkodó magyar kulturális kötődéseit bemutató tárlatot a könyvtár főigazgatója, Dr. Sajó Andrea nyitotta meg. A kiállítás június 18-ig tekinthető meg.

Képriport a megnyitóról:

Őexellenciája Gauri Shankar Gupta, az Indiai Köztársaság nagykövete, Dr. Sajó Andrea, az OSZK főigazgatója és Dr. Lázár Imre, a Delhi Magyar Intézet volt igazgatója.

Büszkén jelentjük, hogy Lakatos Éva évtizedekre terjedő hatalmas föltáró munkájának eredményeképpen megjelent A magyar színházi folyóiratok bibliográfiájának új, javított és jelentősen bővített kiadása. A kötet első kiadása 1993-ban a Magyar Színházi Intézetben - ma Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet jelent meg.

Szeretettel várunk május 18-án, szerdán 16 órára a Savaria University Press Studia Theatralica című színháztörténeti könyvsorozatának egyes számú köteteként megjelent bibliográfia bemutatójára, az 516-os tanácsterembe.

A szerzőt, a kötetet és a könyvsorozatot Sirató Ildikó sorozatszerkesztő, a Színháztörténeti Tár vezetője és Fűzfa Balázs egyetemi docens, a sorozat kiadója mutatja be.

A szerzővel és a bibliográfus, a könyvtáros és a színházkutató szakma képviselőivel arról gondolkodhatunk és beszélgethetünk e találkozás alkalmával, mit is jelent egy ilyen munka befejeződése, a kutatás hozadékának megjelenése. Hogy mi is a valódi jelentősége a bibliográfiának, melyek használhatóságának feltételei és mik a várható hatásai a különböző, mégis összekapcsolódó filológiai szakterületek számára. S hogy merre vezetnek az utak, hogyan tervezhetjük diszciplínáink jövőjét, melyek a kutatások és a szakpublikációk tartalmi, formai és anyagi esélyei.
Beszámolunk a sok éves szünet után újraindult színháztörténeti könyvkiadás eddigi eredményeiről, további terveinkről.
De mindenekelőtt és legfőképpen tisztelettel köszöntjük Lakatos Évát és (sok) mindenre elszánt s vállalkozó kiadónkat, Fűzfa Balázst.

A könyvbemutató helyszínén kedvezménnyel lesz kapható a frissen megjelent kötet!

A Magyar Elektronikus Könyvtárban elsősorban digitálisan már meglévő műveket teszünk közzé, azonban időről időre mi is digitalizálunk. Az olvasói kérések a legfontosabbak, egyre több felhasználó segíti ajánlataival, kéréseivel is munkánkat. Egyre több elektronikus könyvünk már ekönyvolvasó barát .prc formátumban is elérhető.

Áprilisban is többszáz szabadon letölthető ekönyv, hangoskönyv került digitális tárunkba. 

• Gárdonyi Géza: A pesti úr

Gárdonyi, Göre Gábor néven egyes szám első személyben írott elbeszéléseit a népi humor és irónia lengi át. Ezek a szórakoztató olvasmányok a teljes Gárdonyi-életmű fontos részét képezik. A történeteket ízes magyar nyelven, igazán élvezetes módon Engler József olvassa fel. Az anyagot a Digitália, a PTE Egyetemi Könyvtárának Digitális Univerzuma bocsátotta az OSZK rendelkezésére. A tíz kötetes Göre-könyvekből három további hangoskönyv is hallgatható.

• Gárdonyi Géza: Bojgás az világba
• Gárdonyi Géza: Durbints sógor
• Gárdonyi Géza: Göre Martsa lakodalma

Szenti Tibor író, néprajzkutató számos műve olvasható már a Magyar Elektronikus Könyvtárban, melyeket a szerző felajánlására vettünk át elektronikus formátumban, részben helyben digitalizáltuk. Újdonságként egy igazán érdekes tanulmány vált elérhetővé, mely az állatjelölésekkel és tulajdonjegyekkel foglalkozik. Az írás elsősorban égetett állatbélyegek múzeumokban és levéltárakban való felkutatása alapján született:

• Szenti Tibor - Bicsérdy Gyula: Állatjelölések

A Fogyatékosságtudományi tanulmányok sorozat áprilistól olvasható a Magyar Elektronikus Könyvtárban. A tanulmányokra egyik önkéntes segítőnk hívta fel figyelmünket, engedélyt pedig a sorozat szerkesztőjétől, a fogyatékosságtudomány elismert szakemberétől, Könczei Györgytől, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar professzorától kaptunk:

• A fogyatékosság definíciói Európában
• Fogyatékosságtudományi fogalomtár

L. Simon László író, szerkesztő, kulturális szakértő műveit maga a szerző ajánlotta könyvtárunknak:

• L. Simon László: Japán hajtás
• L. Simon László: Nem lokalizálható
• L. Simon László: A római szekér
• L. Simon László: Versenyhátrány
• Palkó Tibor - L. Simon László: Háromlábú lovat etető lány

Tóth Kálmán születésének 180., halálának pedig 130. évfordulóját ünnepelhetjük 2011-ben. A vendégkönyvünkbe érkezett bejegyzés alapján digitalizáltuk és tettük elérhetővé Tóth Kálmán műveit:

• Tóth Kálmán: Bolond Miska költeményei
• Tóth Kálmán: Kinizsi Pál, Népies hősköltemény tíz énekben
• Tóth Kálmán: Kipfelhauser költeményei

Köszönjük a szerzők felajánlásait, kéréseiteket, véleményeteket! Kérjük, segítsétek munkánkat a kattintás után megjelenő űrlap kitöltésével, ajánljatok olyan kiadványokat, melyek teljes egészében olvashatók vagy letölthetők az internetről.

Kövesd a Magyar Elektronikus Könyvtár frissítéseit RSS-ben az alábbi cím segítségével: http://mek.oszk.hu/mek2.rss

Könyvtárunkban folyamatosan bemutatjuk a magyar és a magyar vonatkozású kulturális örökség legszebb darabjait. Több mint tízmillió könyvtári dokumentumunk nem csupán a kutatók számára elérhető, bárki megtekintheti raktárainkban őrzött különlegességeinket. Iratkozz fel most kalendáriumunkra, hogy akár mobiltelefonodra is küldhessünk értesítéseket programjainkról, vagy kövesd könyvtárunkat a twitteren, hogy azonnal értesülj új kiállításainkról.

Mától már látható Lakatos Demeter, az első csángómagyar költő kézzel írt verslevele, holnap nyitjuk Rabindranáth Tagore születésének 150. évfordulójára rendezett tárlatunkat. Könyvtárunkban most megnézhetsz egy XV. századi etióp Bibliát, Miroslav Krleža által dedikált kötetet, századfordulós plakátokat. Érdemes elutazni Zircre is, hiszen eddig még ki nem állított kódexekkel várunk műemlékkönyvtárunkban.

Bakos József május 3-án mutatta be az Olvasni/való sorozat májusi kéziratát, közreműködött Sudár Annamária. 

Ajánlataink:

Lakatos Demeter kézzel írt verslevele az Olvasni/való sorozat harmadik kiállítása
A Kézirattár folyosóján tekinhető meg május 31-ig. 

A megindult fa - Rabíndranáth Tagore a magyar kultúrában
Június 18-ig látható a VII. emeleti katalógustérben.

Világ Világossága – Az Egyház, az Idők jelei és Európa keresztény gyökerei Elzbieta Woitas művésznő alkotásaiban
A Corvina kiállítótermekben május 25-ig látható.

A cipőgombolótól a vaskályháig – Műszaki műremekek a 19 - 20. század fordulóján
Megtekinthető június 11-ig a Plakát- és Kisnyomtatványtár előtti kiállítótérben. 

A magyarul tudó horvát klasszikus - Miroslav Krleža
Június 24-ig látható a Nemzeti Ereklyetérben. 

Kiállítás Major Tamás portréiból
Megtekinthető augusztus 27-ig a Színháztörténeti Tár olvasótermében. 

"...s látom magamat nem vénülve, hanem megifjodva." - Kamarakiállítás Márkus Emília születésének 150. évfordulójára
Megtekinthető a Színháztörténeti Tár olvasótermi folyosóján. 

Glóbuszritkaságok a Térképtárban
A Térképtár folyosóján látható a kiállítás.

A Zirci Apátság Kincsei (újrakezdéstől 1857-ig)
Megtekinthető június 26-ig Zirc, Rákóczi tér 1., Országos Széchényi Könyvtár Reguly Antal Műemlékkönyvtár

Állandó kiállításaink, A nemzet könyvtára – a szolgálat műhelye. Válogatás az Országos Széchényi Könyvtár Múzeumának anyagából az V. emeleti főlépcső melletti folyosón látható, A Budavári Palota – a világörökség része című tárlatunk a gyorslift folyosóján tekinthető meg.

Kiállításaink 10 és 18 óra között láthatók keddtől szombatig.

Szeretettel várunk a Nemzeti Könyvtár programjaira!

A Világ világossága tárlat különlegessége könyvtárunk egyik szenzációs kódexe.
Biblia ge’ez nyelven (Etiópia, 15. század)

Lakatos Demeter 1968-ban kézzel írt verslevelét holnaptól május 31-ig tekinthetik meg az érdeklődők Olvasni/való sorozatunk harmadik részeként a Kézirattár folyosóján. Az archaikus csángó nyelven verselő költő egyedülálló a magyar irodalomban. Lakatos Demeter többszáz kéziratát őrzi könyvtárunk, az irodalmi különlegesség először kerül kiállításra.

Szeretettel várunk 2011. május 3-án 14.00 órakor a kézirat bemutatójára. Közreműködik: Sudár Annamária, bevezetőt mond Bakos József.

LAKATOS DEMETER (1911 – 1974) Csángómagyar népköltő
Lakatos Demetert irodalomtörténetünk a moldvai csángómagyarság egyetlen jelentős költőjeként tartja számon. Moldvában, a Szeret folyó vidékén található Szabófalván (mai hivatalos román nevén: Săbăoani.) született száz esztendővel ezelőtt, 1911. november 19-én, ugyanitt érte a halál 1974. augusztus 21-én. Román elemi iskolát végzett szülőfalujában, 10-12 éves korától adta fejét versfaragásra. 1935-ben Kolozsváron a Keleti Újság szerkesztője Dsida Jenő közölte első magyar nyelvű versét („Falevelek hulodoznak”) és méltatta a pályakezdő költőt „Latjatuc feleym zumtuchel” című írásában. Ő maga legszebb verseiben a természet, a falu költőjének vallja magát. Erdélyi írótársai a megtisztelő „népköltő” címet adományozták számára. Az archaikus északi csángó nyelvjárásban írta verseit. A csángó nyelv mesterének életében egyetlen kötete sem jelenhetett meg. Halála után, 1986-ban látott napvilágot első válogatott verseinek gyűjteménye, majd 2003-ban, két kötetben, az összegyűjtött versek, mesék, levelek.

Részlet a kiállított kéziratból

Az Olvasni/való a Kézirattár havonta jelentkező minitárlat-sorozata. Ha jobban megfigyeljük a szójátékot, érezhető a régi magyar szóhasználat, amely egyébiránt Babits mániája volt, vagyis, ne azt mondjuk, hogy valamit illik csinálnunk, hanem azt, hogy való. Olvasni tehát „való” és egyben rögvest olvasnivaló is.

Május 5-8-a között a Budai várban tartott rendezvény miatt a Dísz tér felől könyvtárunk megközelítése bonyolultabbá válik.

Kérjük, hogy felhasználóink minden esetben tartsák maguknál fényképes olvasói kártyájukat, mert a biztonsági szolgálat munkatársai kérni fogják azt. Akik ebben az időben jönnek beiratkozni, napi olvasójegyet váltanak, születésnapi csomagot vesznek át, azoknak a gyorslift felőli megközelítést ajánljuk, ott nem lesz probléma a bejutással. Kérjük, hogy a kerékpárral érkezők a rendezvényen áthaladva tolják biciklijüket.

A rendezvény építése már holnap elkezdődik, kérjük ekkor is figyeljetek oda az eddig megszokott útvonalakra.

Köszönjük megértéseteket.

A Hunyadi udvarban lesz a rendezvény

Digitális Képarchívumunk öt gyűjteménye gyarapodott áprilisban.

• Állatvilág részgyűjteményünkben már közel hatszáz kép található. (Internetes gyűjtemény)

• A Növényvilág kollekcióban pár napon belül ezer fénykép böngészhető.

• A Varga József fotóösszeállításunk közel ezerötszáz képet tartalmaz, három kisebb részgyűjteménnyel bővült:
  Katonák síremlékei budapesti temetőkben  
  Kisebb budapesti temetők  
  Temetői válogatás.

• A Wikipédiáról már háromezer kép látható. 

• Magyar könyvtárak gyűjtemény könyvtárunk képeivel gyarapodott.

Új részgyűjtemények:

• Vajda Emil: Kossuth Lajos (Könyvillusztráció a MEK-ből)  
• Buza Viktória (Magángyűjtemény)
• Hauszmann Alajos: A magyar királyi vár 
   

Szeretettel várunk a Nobel-díjas indiai költő és gondolkodó Rabíndranáth Tagore születésének 150. évfordulója tiszteletére rendezett kiállításunk megnyitójára május 4-én.

Az indiai költő és gondolkodó - Kuncz Aladár szavaival - a megindult fa, „aki messzi Napkeletről elhozta hozzánk a fák bölcseletét”, a huszadik század egyes szakaszaiban rendkívüli jelentőséggel bírt a magyarok számára, és számos alakban volt jelen mind irodalmunk, mind a hazai sajtó hasábjain, akinek verseit legkiválóbb költőink fordították.

A tárlat kurátora Dr. Pap Ágnes. Társrendezők, illetve szakmai tanácsadók Dr. Bangha Imre, Dr. Bethlenfalvy Géza, Dr. Vekerdi József, Dr. Wojtilla Gyula indológusok.

A megnyitó időpontja: 2011. május 4., szerda 16.00 óra VI. emelet - Díszterem. 

Köszöntőt mond Dr. Sajó Andrea, főigazgató. A megnyitót megtiszteli jelenlétével Őexellenciája Gauri Shankar Gupta, az Indiai Köztársaság nagykövete. A kiállítást Dr. Vekerdi József professzor nyitja meg. Közreműködik: Sudár Annamária előadóművész.

A kiállítás 2011. június 18-ig tekinthető meg a VII. katalógustérben.


Rabíndranáth Tagore a Tolnai Világlapja címlapján, 1926

Tagore a modern India legjobban ismert költője. Az 1913-as irodalmi Nobel-díj hatására hazánkban először Kosztolányi Dezső veszi észre, hogy a civilizáció keleti bölcsőjéből egy felnőtt lépett elő, hogy megmutassa a művelt Nyugatnak, hogyan kell verset írni. Egyik első fordítója Babits Mihály, aki az újdonsült világhírű költőt Szent Ferenchez hasonlítja. Az első magyar nyelvű Tagore-kötetet Ady Endre barátja, az Oscar Wilde-fordító Kelen Ferenc készítette 1914-ben.

A régi indiai filozófiákkal ellentétben Tagore költészete életörömöt sugároz, és gyakran gyermeki szemmel csodálkozik rá a világ szépségére. Az eredetileg bengáliul író Tagore kezdetben maga fordította angolra verseit, és angol közvetítéssel vált az európai kultúra részévé. A világháborút követő évek során sokakban megrendült a Nyugat civilizációjába vetett hit, és Tagore páratlan népszerűségre tett szert, nemcsak mint kívülálló szemlélő, hanem inkább, mint egy keleti bölcs és próféta, aki megmutatja az utat a tisztán szellemi értékek felé.

Rabíndranáth Tagore a tiszteletére adott fogadáson a Gellért Szállóban Radics Béla prímást hallgatja. (1926)

Tagorénak rekordmennyiségű könyve jelent meg a húszas évek elején, és a költő fokozottan a közbeszéd tárgyává vált. 1926-os budapesti és balatonfüredi látogatása ismételten nagy figyelmet irányított rá, és mérföldkő lett a magyar-indiai kapcsolatok történetében. Az évtized végére Tagore feledésbe merül egészen az ötvenes évek közepéig. 1955-ben azonban, mikor India a Szovjetunió barátjává és stratégiai partnerévé válik, gyökeres fordulat következik be Tagore megítélésében is, és Tagore India antiimperialista harcának legnagyobb írójává válik. Ebben az időszakban többek között Franyó Zoltán és Csoóri Sándor fordít Tagore-verseket.

Az azóta eltelt fél évszázad során a bengáli költő ismét a magyar irodalmi közbeszéd peremére szorult. Bár hazai megismerése még várat magára, a magyar Tagore-irodalom a maga gazdagságában igazságtalanul elfeledett szerves része kultúránknak.

Kiállításunk végigköveti a Bengáliából induló költő hazai fogadtatását a maga sokszínűségében, különös hangsúlyt fektetve a magyar Tagore-kiadásokra és publicisztikára, a költő 1926-os magyarországi útjára. Emellett bemutatja a Bengáliába látogató magyarokat, az ötvenes-évekbeli Tagore-képet, és Tagore irodalmon túli szerepét.

Az Országos Széchényi Könyvtár húsz évvel ezelőtt, 1991-ben „Daláldozat” címmel már rendezett egy Tagore-kiállítást, halálának 50. évfordulójára.


Rabíndranáth Tagore megérkezésekor a Gellért Szálló előtt (1926)

A képillusztrációk a Tolnai Világlapja újságjából származnak.

Drótos László, könyvtárunk munkatársa, a Magyar Elektronikus Könyvtár alapító tagja Hungarnet díjat kapott 2011. április 27-én a Networkshop konferencia nyitó ülésén, Kaposváron.

A HUNGARNET Egyesület ötödik alkalommal adta át a díjat, melyet a hálózat műszaki fejlesztésében vagy a tartalom-szolgáltatásban az elmúlt 20 évben kiemelkedő teljesítést nyújtó szakemberek érdemeinek elismerésére alapított. 

Felszabadított szövege őre - interjú Drótos Lászlóval (részlet) Forrás

 

- Említetted, hogy a MEK létrehozása és bővítése a legnemesebb értelemben vett önkéntes munkával történik. Mit tehet az egyes ember, aki e virtuális közösségbe szeretne tevőlegesen bekapcsolódni?

- A legegyszerűbb, ha szól másoknak is, hogy nézzék meg és használják... De még jobb, ha szól nekünk az info@mek.oszk.hu címen, ha tud olyan magyar vonatkozású digitális dokumentumról, amit érdemes volna felvenni a MEK-be vagy valamelyik más gyűjteményünkbe. Ha ő maga vagy ismerőse írt valamilyen szép-, illetve szakirodalmi művet és felajánlja nekünk, örömmel vesszük. Fizetni ugyan nem tudunk érte, mert nekünk sincs semmilyen bevételünk a szolgáltatásból, de széles olvasóközönséghez jut el így az alkotása (két központi szerverünk napi 50-60 ezer látogatást jegyez), és hosszú távon megőrizzük - ha mód van rá, akkor többféle alternatív formátumban is. Lehet segíteni digitalizálással vagy a beolvasott szövegek javítgatásával is, továbbá a MEK Egyesület anyagi támogatásával, amit szintén szkennelésre és korrektúrára szoktunk fordítani.

 Szeretettel gratulálunk!

Holnap kezdődik Kaposváron a hazai számítógép-hálózati informatikai élet jelentős rendezvénye, a Networkshop 2011 konferencia. Az "A" teremben 16 órától Király Péter, volt munkatársunk vitaindítójával beszélgetés kezdődik a könyvtárak jövőjéről. A konferenciát élőben lehet követni ezen a linken.

Nem kétséges, hogy a digitális világ és a válság eddig nem tapasztalt kihívásokat támaszt a könyvtár intézményével, szerepével, jelentősségével szemben. A Könyvtár jövője elnevezésű szekció közös gondolkodásra, vitára hív azzal kapcsolatban, hogy merre is lehetne, kellene a különféle könyvtáraknak elmozdulniuk. Király Péter

A beszélgetés résztvevői: Bánkeszi Katalin (OSZK), Drótos László (OSZK), Keveházi Katalin SZTE EK), Koltay Klára (DEENK), Kokas Károly (SZTE EK), Paszternák Ádám (Miskolci Városi Könyvtár), Sennyey Pongrácz (Furman Univ. Lib. USA), Takács Dániel (BÜK Könyvtár), Tóth Péter (OSZK)

Az információk hordozói a jövőben egyre kisebb mértékben lesznek a könyvek. Az információszolgáltatás helye egyre kisebb mértékben a könyvtár, a könyvtári épület egyre kisebb mértékben hagyományos olvasóterem.

A szemantikus web, web 3.0 ezt az igényt teszi transzparenssé, tehát a könyvtár-informatikának a maga 100 éves rendezett kutatás, oktatási és kézműves tradíciójával még van némi előnye. Informatikai szinten azonban meglehetősen le van maradva.

A könyvtári marketing alapelve: ismerd meg a felhasználódat. Nincs általános recept, talán csak az az elv, hogy a könyvtári profilt az adott felhasználói közösség arculatának megfelelően kell kialakítani.

A könyvtári informatikai rendszer nem sziget, hanem nyílt szabványokon alapuló együttműködésre képes rendszer. Amennyire lehet, támogatni kell a nyílt forráskódú fejlesztéseket, mivel ez az alapja annak, hogy a könyvtár ne legyen kötve a szolgáltatók magánérdekeihez.

A jövőben egyre több olyan felhasználó lesz, akit a könyvtárlátogatásában semmi sem köt az olvasás aktusához. A könyvtár és a könyvtáros számára közvetítő szerepet játszik: a tér, ahol tanulhat, beszélgethet, játszhat, filmet nézhet, vagy a házi eszközöknél jobb minőségben elkészíthet egy videót, biciklit kölcsönözhet, stb. Esetleg bizonyos esetben konzultál a könyvtárossal is. Lehet, hogy esetleg igénybe fogja venni a hagyományos könyvtári szolgáltatásokat, és talán nagyobb esély van erre, mint azok esetében, akik még a könyvtár küszöbét sem lépik át, de nem biztos. Az biztos, hogy ennek a térnek a szerepe felértékelődik, és mivel ezt a teret könyvtárnak hívják, magának könyvtárnak a szerepe, társadalmi támogatottsága is felértékelődik.

Fontos, hogy ebben a helyzetben a könyvtáros lépést tartson mind az informatika, a szoftverek fejlődésével, mind pedig az információkeresés, a rendező rendszerek eszközeinek (tezauruszok, ontológiák) használatában, mind pedig azoknak a közös formátumalapoknak (adatcsere-formátumok, logikai adatszerkezetek és metaadatok) ismeretében, melyen a jövő könyvtári gyakorlata alapszik.
A könyvtárak jövője, a jövő könyvtárai szekció 2011.04.27., 16.00, "A" terem