Bármily meglepő, de a Kölcsey Ferenc tollából 1823-ban született, és az 1848-as forradalom napjaiban szélesebb körben ismertté vált költeményt csak 1989-ben rögzítették az Alkotmányban mint Magyarország állami himnuszát. A Himnusz sorait 1844 óta énekeljük Erkel Ferenc kottájának dallamára;…
„… Stéger után mindnyájan sóhajtozunk”
Stéger Ferenc alakja a Nemzeti Színház Festetics-korszakának vitáiban
A szentendrei születésű és nemzetközileg elismert tenorénekes, Stéger Ferenc (1824–1911) születésének 200. évfordulójára Stéger Ferenc és az opera világa címmel 2024. december 2-án nemzetközi konferenciát rendeztek a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrumban. Az azonos című, 2024. október 25-én nyílt…
Régi és új kincsek a 100 éves Zeneműtárból. Első rész
Kiállítás a Zeneműtár felállításának centenáriumán
Száz évvel ezelőtt, május 1-jén alakult meg a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának Zenei Osztálya, a későbbi Zeneműtár. A centenáriumot köszöntő alkalmi kiállítás, melyet az AIBM Magyar Nemzeti Csoport és az OSZK április 17-én tartott szakmai napja keretében mutatott be e sorok írója, az 1802-es…
Kisgrafikai gyöngyszemek egy aukcióról
A közelmúltban egy alkalmazott grafikai árverés során az Országos Széchényi Könyvtár tíz modern ex librisre tett szert. Jó példája ez annak, hogy az időnkénti ajándékozások, hagyatékok mellett ilyen módon is gyarapodhat a Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár modern kori könyvjegygyűjteménye. Olyan…
„Vajha kicsin legyek a nagy haza hősei közt.”
220 éve született Deák Ferenc
Deák Ferenc liberális politikus, jogtudós, közíró, országgyűlési követ, az első felelős magyar kormány igazságügy-minisztere, „a haza bölcse” 220 éve született.
A Zala megyei Söjtörön született középnemesi családban, szüleit még kamaszkorában elveszítette. Iskoláit Keszthelyen, Pápán és…
Egy nevezetes szüret emléke
Vörösmarty Fóti dalának zenei feldolgozásai
A szüret kezdete a 18‒19. században ‒ vidékenként változóan ‒ szeptember vége és október vége közé, valamely jeles naphoz kötődött. Az Alföldön általában Szent Mihály napján (szeptember 29.) kezdték meg a szőlőszedést, míg Erdélyben és a Dunántúl nagy részén Teréz (október 15.), a Balaton és Kőszeg…
140 éves Az ember tragédiája – 7. rész
Az ősbemutató – 1883. szeptember 21-én. És 140 évvel később…
Blogsorozatunkat a 200 évvel ezelőtt született tudós-költő, Madách Imre legismertebb műve, Az ember tragédiája című monumentális drámai költemény színpadi ősbemutatójának közelgő 140. évfordulója kapcsán indítjuk el. 1883. szeptember 21-én hangzottak föl első ízben a madáchi verssorok a Nemzeti…
„Talán egyetlen lírikusunk életműve sem támasztott oly intenzív visszhangot zeneművészetünkben, mint Petőfi költészete”
A 200 éve született Petőfi Sándor művei a zene tükrében. II. rész
Hogy mennyire igaz a Sonkoly István Megzenésített Petőfi-versek című tanulmányából vett idézet, azt az a Petőfi Album is bizonyítja, mely 1898-ban, a „Magyar nemzet újjászületése ötvenedik évfordulója alkalmából” jelent meg, Langer Viktor gyűjtésében és közreadásában. Végignézve a 100 éneket és dalt…
„Leírhatlan e dalnak hatása a népre, mely nőttön nőtt” – A Nemzeti dal zenei feldolgozásai az 1848 és 1956 közötti időszakból
A 200 éve született Petőfi Sándor művei a zene tükrében. I. rész
A választott téma roppant hálás, ugyanakkor a zenei feldolgozások nagy száma miatt nehéz is, hisz a korabeli folyóiratok – mint pl. a Pesti Divatlap, az Életképek, a Képes Újság, a Budapesti Híradó, a Honderű – forradalomról szóló híradásaiból is már némi képet kaphatunk a vers első…
Canzi Ágoston és Heller József élete és munkássága. A fényképészet úttörői. 31. rész
Munkák és napok – és kincsek. 95. rész
Sorozatunk címe Hésziodosz Munkák és napok című művére utal. Az ókori szerző a földműves kitartó, gondos munkáját jelenítette meg. Könyvtárunk kutató munkatársai ehhez hasonló szorgalommal tárják fel a gyűjtemények mélyén rejlő kincseket. Ezekből a folyamatos feldolgozó munka nyomán felbukkanó…