Sorozatunk címe Hésziodosz Munkák és napok című művére utal. Az ókori szerző a földműves kitartó, gondos munkáját jelenítette meg. Könyvtárunk kutató munkatársai ehhez hasonló szorgalommal tárják fel a gyűjtemények mélyén rejlő kincseket. Ezekből a folyamatos feldolgozó munka nyomán felbukkanó…
Jézus eljövetele és a szibillák – Harmadik rész
Advent harmadik vasárnapja
Idén advent harmadik vasárnapja, a Gaudete vasárnap egy nappal előzi meg Luca napját.Egy kicsit megelőlegezve a Luca-nap varázsokkal és jóslásokkal teli hangulatát, tegyük félre Philippus de Barberiis szibilláit, és nyissunk ki egy magyar nyelvű verses sorsvető könyvet. Ebben a könyvben is vannak…
Egy elfeledett énekes színész
175 évvel ezelőtt született Vidor Pál színész, színigazgató, énekes, színműíró, rendező
A budapesti Népszínház 1898-ban ifjabb Bokor József zeneszerző, színműíró Az édes című népszínművének bemutatójára színes plakátot nyomatott. A plakáton a főszereplők, Blaha Lujza és Vidor Pál csárdást táncolnak. Pörgéné–Blaha Lujza, „az édes”, arca mintha szomorkás lenne (talán az utolsót táncolja…
A test, az rab csak, a költő itt és mindenhol szabad
45 éve hunyt el Kolozsvárott Szilágyi Domokos költő, műfordító, esszéista
Nagysomkúton (Szatmár vármegye, ma Máramaros megye, Románia) született 1938. július 2-án, református papcsaládban. Középiskoláit Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban végezte. 1955 és 1959 között a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem magyar nyelv és irodalom szakos hallgatója volt, az…
A Székely himnusz ritmusáról és három szövegváltozatáról
Száz évvel ezelőtt született a Székely himnusz
A vers 1921 májusában jelent meg, megzenésített változatát pedig egy évvel később, adták elő Aquincumban, a Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesülete (SZEFHE) Májusi nagyáldozat nevű 1922. május 22-i rendezvényén. A kettős évforduló alkalmából összefoglalom a legfontosabb tudnivalókat a mű…
Lelkiismeret-vizsgáló
25 éve hunyt el Balogh Edgár közíró, a csehszlovákiai és a romániai magyar irodalom egyik nagy hatású szervezője
Balogh Edgár (Temesvár, 1906 – Kolozsvár, 1996) előbb csehszlovákiai, majd romániai magyar publicista, főszerkesztő, egyetemi tanár, a hatvanas-hetvenes-nyolcvanas évek romániai magyar közéletében meghatározó szerepeket vállaló személyiség volt.
Édesapja Kessler Ferenc erdélyi, nagyszebeni…
„Kétfelé tekints, mikor az agg komondor ugat!”
420 éve ezen a napon hunyt el Baranyai Decsi János
Baranyai Decsi János a 16. századi régi magyar irodalom egyik, ha nem a legsokoldalúbb szerzője. 1560 után született a Tolna megyei Decsen, amely a felső-baranyai református szuperintendenciához tartozott, ezért írta magát Baranyainak. Családneve Csimor volt. Szülőhelyén, majd Debrecenben és…
Veress Ferenc, a színes fényképezés kolozsvári feltalálója (folytatás) – A fényképészet úttörői. 9. rész
Munkák és napok – és kincsek. 50. rész
Sorozatunk címe Hésziodosz Munkák és napok című művére utal. Az ókori szerző a földműves kitartó, gondos munkáját jelenítette meg. Könyvtárunk kutató munkatársai ehhez hasonló szorgalommal tárják fel a gyűjtemények mélyén rejlő kincseket. Ezekből a folyamatos feldolgozó munka nyomán felbukkanó…
Veress Ferenc, a színes fényképezés kolozsvári feltalálója – A fényképészet úttörői. 8. rész
Munkák és napok – és kincsek. 49. rész
Sorozatunk címe Hésziodosz Munkák és napok című művére utal. Az ókori szerző a földműves kitartó, gondos munkáját jelenítette meg. Könyvtárunk kutató munkatársai ehhez hasonló szorgalommal tárják fel a gyűjtemények mélyén rejlő kincseket. Ezekből a folyamatos feldolgozó munka nyomán felbukkanó…
A magyar kultúra 19. századi polihisztora
170 évvel ezelőtt hunyt el Döbrentei Gábor
Döbrentei Gábor 1785. december 1-én született a Veszprém megyei Nagyszőlősön (Somlószőlős), és 1851. március 28-án halt meg Budán. Az evangélikus lelkészcsaládból származó Döbrentei tanulmányait a pápai református kollégiumban és a soproni evangélikus líceumban folytatta, majd a bécsi, a wittenbergi…