A ma a Köztársasági Elnöki Hivatalnak otthont adó Sándor-palota a budai Várban és a Komárom‒Esztergom megyei Bajnán most felújított és december elején átadott Sándor‒Metternich-kastély őrzi emlékét a Sándor családnak és két különc, saját korukban Európa-szerte ismert tagjának.
Paulina egész életét…
A színpad varázslója
65 éve hunyt el Oláh Gusztáv
Az Operaház világhírű főrendezője, díszlet- és jelmeztervezője születésének 120. évfordulójáról (1901. augusztus 20.) is idén emlékezhettünk meg.Oláh Gusztávot a színpad varázslójának először a halála után megjelenő megemlékezések nevezik.
„A színpad varázslója volt ő; fantáziája és rajzoló keze…
„Úgy tűnt, a század egyik legnagyobb virtuóza zongorázik a füstös, büdös presszóban...”
100 éve született Cziffra György zongoraművész
Lassan végéhez közeledik a Cziffra György (Budapest, 1921. november 5. – Longpont-sur-Orge, 1994. január 15.) előtt tisztelgő emlékév, melynek keretében sok program segített abban, hogy közelebb kerüljön hozzánk ez a rendkívüli előadóművész. Nehéz ebbe a sorba illeszkedni anélkül, hogy ismétlésekbe…
A Sámson és Delila Budapesten
117 éve mutatták be Camille Saint-Saëns operáját a Magyar Királyi Operaházban
Talán kevéssé ismert, hogy az idén száz éve elhunyt Camille Saint-Saëns (1835‒1921) – akit itthon elsősorban Az állatok farsangja és a Danse macabre, esetleg a Liszt Ferenc emlékének ajánlott 3. („Orgona”) szimfónia szerzőjeként tartunk számon – több mint hatszáz művet komponált kivételesen hosszú,…
„[…] inkább imádkoztam a művet, mintsem komponáltam.”
165 éve, 1856-ban szentelték föl az esztergomi főszékesegyházat, és hangzott el Liszt Ferenc ez alkalomra írt ünnepi miséje
A Religio 1856. augusztus 13-i számában az Egyházi tudósítások rovata részletesen ismerteti az esztergomi bazilika (Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyház) augusztus 31-i felszentelésének tervezett programját, amelyből megtudhatjuk, hogy az ünnepi eseményen részt vesz maga Ferenc József…
Liszt-ereklyék a nemzeti könyvtárban
135 évvel ezelőtt hunyt el Liszt Ferenc (1811‒1886) zeneszerző, zongoraművész
A 19. század legendás, a modern zongorajátékot megalapozó zongoraművészét, a nagy hatású, újító zeneszerzőt és zongorapedagógust igen szomorú körülmények között Bayreuthban, az Ünnepi Játékok idején érte a halál. Miután egy kimerítő nyugat-európai hangversenykörút végén tüdőgyulladást kapott, a…
Kutatás és szolgálat. Első rész
Hatvanöt esztendeje hunyt el Isoz Kálmán
Isoz (D’Isoz) Kálmán, a magyar zenetörténet neves kutatója, a Zeneműtár megszervezője és első vezetője volt.
Isoz (D’Isoz) Kálmán (1878–1956)
Francia eredetű családból származott: édesapja (Chateau-d’Oex-i) Isoz F. Sideon az 1850-es években telepedett le Magyarországon, és mind francia…
„Így nem volna szabad festeni!” – Második rész
Rippl-Rónai József festészetének századfordulós sajtóvisszhangja
Rippl-Rónai József születésének 160. évfordulója alkalmából született két részes írásunkban a festő ún. fekete-korszakához kapcsolódó, korabeli lapokban megjelent ismertető cikkekből és kritikákból válogatunk. Az első részben vázlatosan ismertetjük a művész párizsi munkásságát és betekintünk az…
A Duna-parti parisienne
120 esztendeje hunyt el Wohl Janka írónő
„Janka, az objektívebb, hidegebb, de tán egyúttal eszesebb is a két nővér között. Jobban ismeri az életet, mert ő volt az anya a két nővér között, ő küzdött eleinte mind a kettő helyett, akkor, midőn Stefanie még kisgyermek volt. […] Különben is alapelemeiben igen homogén a parisienne-hez [párizsi…
Béres Ferenc – Ex libris gyűjtők, gyűjtemények. 9. rész
Munkák és napok – és kincsek. 52. rész
Sorozatunk címe Hésziodosz Munkák és napok című művére utal. Az ókori szerző a földműves kitartó, gondos munkáját jelenítette meg. Könyvtárunk kutató munkatársai ehhez hasonló szorgalommal tárják fel a gyűjtemények mélyén rejlő kincseket. Ezekből a folyamatos feldolgozó munka nyomán felbukkanó…