1883. szeptember 21-én mutatták be először Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeményét. A Paulay Ede rendezte ősbemutató a Nemzeti Színházban volt. Erre emlékezve – Kerényi Ferenc irodalomtörténész javaslatára – ünnepeljük 1983 óta szeptember 21-én A…

Nemzeti ünnepünkről leginkább csak vezérszavak jutnak eszünkbe: 12 pont Nemzeti dal Múzeum lépcsője Pilvax Petőfi Táncsics De március 15-én és az azt követő néhány napon több más határozat, egyházi beszéd, vers is megjelent. A Plakát- és Kisnyomtatvány Tárában megtalálható eddig nem…

Az 1848. március 15-i forradalomról a tüzes lelkesedés, a felszabadult hangulat és a rákövetkező szabadságharc győztes csatái, legendás eseményei kerülnek leginkább az emlékezés homlokterébe. Pedig kissé megpihenve az ünnepi menetek fáradalmaitól, érdemes lenne elmerengeni…

 „Azt hiszem, négyszer olvastam végig líráját, prózáját, eposzait.[…] Döbbenetes élményem, hogy ez egy óriás volt. A magyar irodalomban Arany annyira centrális jelenség szerintem, mint mondjuk Bach a világzenében.” – Pilinszky János idézett soraihoz hasonló elragadtatott…

199 évvel ezelőtt, 1823-ban az év első napján született Petőfi Sándor († Fehéregyháza, 1849. július 31.), a világirodalom legismertebb magyar költője. Már életében klasszikussá vált, több verse népdalként élt, folklorizálódott. Hazai kultusza folyamatos, mihelyt lehetett, szobrot állítottak a…

Miután 1521-ben török kézre került Nándorfehérvár, megnyílt az út Magyarország belsejébe. 1526 tavaszán indult el újra seregei élén I. Szulejmán az ország felé. Már a törökök átkeltek a Száván (július 2.), amikor a királyi haditanács kinevezte Tomori Pált, a köznemesi származású, ferences szerzetest…

A fehéregyházi (segesvári) ütközet napja, Petőfi Sándor halála – 1849 Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 1849 nyarán zajló erdélyi hadjárata során a Segesvártól 4 km-re keletre fekvő Fehéregyházán július 31-én ütközött meg Bem tábornok vezetésével a magyar…

1848. március 15. a forradalmat elindító nap – jelkép; a kivívott szabadság megőrzésének és az elvesztett szabadság visszaszerzésének szimbóluma. Az 1860-as évek – a Bach-rendszert (1850–1859) fölváltó politikai enyhülés – óta a magyarság nemzeti ünnepének tekinti ezt…

Alig négy év múlva lesz épp kétszáz esztendeje annak, hogy 1817. március 2-án megszületett Nagyszalontán a magyar irodalom szellemi életének „sugárzási központja”, hunyt mesterünk, vagyonos Atyánk, a törékeny testben nagy lélek, szilárd, büszke büszke velszi bárd -…

Más értékes korabeli feljegyzések mellett Petőfi Sándornak pár oldalas 1848. március 15-re való visszaemlékezése is érdekes, melynek eredeti kézirata könyvtárunkban található Históriai jegyzetek címmel. A rövid feljegyzés betekintést ad a forradalmi nagy nap részleteibe, a…