• 540 éves a Budai Krónika
• Tíz példány maradt fenn az első Magyarországon nyomtatott könyvből
• Három Budai Krónika nagyon jó minőségben olvasható az Interneten
• Farkas Gábor Farkas, a Régi Nyomtatványok Tára vezetőjének friss kutatásai

A Budai Krónika ma ismert tíz példányából három került aukción keresztül a mostani őrzőhelyére: az Országos Széchényi Könyvtáré (Hildebrand-példány), a princetoni Scheide Könyvtáré (Henrici-példány), s a párizsi Nemzeti Könyvtáré (Biccius-példány). További kutatásokat igényel, hogy a ma Szentpétervárott őrzött kötet (Lemberg-példány) valóban egy 19. századi aukció során került-e Lvivből a cári bibliotékába.

A Budai Krónika párizsi példányának története: 2. rész.

A strassburgi – a Chronica megfelelő helyén, mikor Attila megostromolta a várost, így írta a margóra: Strosburg – tulajdonos alaposan végigjegyzetelte könyvét, mintha egy előtanulmányt folytatott volna a magyar történelemmel kapcsolatban. Különösképpen izgatta a hun-magyar eredetmítosz.

Noé és fiai: Sém, Kám és Jáfet - BNF - RES M-M-20

Kiemelte az érdekesnek, fontosnak tartott személy- és földrajzi neveket. Olyan különlegességek, mint a Meotisz mocsarában feltűnt nőstény szarvas (cerva meotida), vagy a Szkítiában élő valóságos vagy mitikus szörnyek (kígyó, unikornis, bazilikusz, tigris, griff) mind a margóra kerültek kiemelés gyanánt. Nemcsak Biccius, hanem a Chronica másik, korábbi olvasója figyelmét is felkeltette a griff, a hegyi kristályok között székelő meseállat. Fontosnak tartotta a hunok és a magyarok leszármazását, ezt néha a rokoni fokok kiemelésével tette érzékletessé (Noé és Nemroth fiai). Szemmel láthatóan érdekelte Szkítia fekvése, felosztása, a környék népessége (pl. alánok, pruténok, besenyők), s a folyók korabeli nevei: Don, Togata, Etül. Ezeket nemcsak aláhúzta a szövegben, hanem emlékeztetőül kiírta őket a margóra. Hasonlóképpen a magyar településeknél: Százhalombatta, Tárnok, Óbuda Szőny vagy a már elpusztult, Érd mellett fekvő Potentiana nevét is olvashatjuk a jegyzetekben. Biccius végigkövette Attila európai hódításainak nevezetes eseményeit, állomásait, kiemelve a helyneveket és a szereplőket a margón. Nem hagyta ki természetesen Szent Orsolya és a tizenegyezer szűz legendáját sem. De nemcsak a hun-magyar őstörténet, hanem a magyar a középkor is foglalkoztatta a Chronica tulajdonosait. Például Edély esetében felsorolták az összes elnevezését: Erdeel, Transylvania, Sibenburg és Septem castrum. Mint ahogyan a princetoni példánynál láthattuk, elsősorban itt is magyar történelemben szerepet játszó németek nevei – a magyar királyoké és fejedelmeké mellett – kerültek a margóra. Biccius utolsó bejegyzései Hunyadi Jánoshoz kötődnek, a kormányzó két fontos címének: Beszterce örökös grófjának (Comes Bistricensis) és Erdély vajdájának (Voyvoda Transylvanus) a kiemelésével.

I. Lajos magyar király halála (1382) BNF - RES M-M-20

De más természetű bejegyzéseket is olvashatunk a könyvben. Biccius például utalva a Nagy Lajos királyunk halálát megelőzően feltűnt, a szakirodalomból és a forrásokból jól ismert 1382-es üstökösre, s megjegyezte a margón: „mirabilis cometa”. A bábeli torony történetének olvasásakor pedig szellemesen odabiggyesztette: „ember tervez, Isten végez” (homo proponit, Deus disponit). Felfigyelt a Csabához kapcsolódó régi székely mondásra is: „Akkor térj vissza, amikor Chaba Görögországból.” A gyászmagyarok története is lejegyzésre került a margóra: „Hetimagiar gyack” formában. Természetesen Lehel vezér kürtje sem maradt említés nélkül, olvasója egy díszítéssel is kiemelte a történetet, majd leírta és aláhúzta: miszerint a szkíták hite (fides sciticorum), „hogy akiket életükben megöltek, azok nekik a másvilágon szolgálni tartoznak.” Látszik, hogy Biccius szerethette a szójátékokat (Ungaria ab angaria), mert megjegyezte a Péter király szájába adott szófejtést is: „Ez a név: Magyarország, ebből a szóból származik: Nyomorúság, ezért legyen sorsuk a nyomorúság.” A pogánylázadások szereplői is feltűnnek a margón, Vata, fia Janus és Rasdi, aki a saját lábát felfalva pusztult el a börtönben. Az érthetőség kedvéért gyakran élt azzal a Chronica olvasója, hogy röviden felvázolta, hogy ki kinek volt a fia, felesége. Vatánál és Janusnál meg is jegyezte, hogy egyrészt visszaállították a pogányságot és másrészt mind a ketten vérrokonaikból választottak feleséget, párhuzamba állítva ezt Dáthán és Abiron ószövetségi történetével. András királyunknál pedig azt tartotta fontosnak, hogy a két törvényes fiú (Salamon és Dávid) mellett volt egy törvénytelen is (György). Zách Felicián tragikus történetéhez hasonlóan a Chronica régi olvasóját megragadta az angyali Szent Korona csodás históriája is, mikor Ottó elveszítette (Amissa Corona, ab angelo data regno Vngariae), majd meglelte a forgalmas országút közepén: „Magyarország nem veszítheti el angyal adta koronáját”.

Tolna vagy Tulln? BNF - RES M-M-20

De találunk érdekes bejegyzéseket egy korábbi tulajdonostól is. Már a princetoni példány kapcsán részletesen kitértem a magyar Tolna és az osztrák Tulln összekavarodására. A párizsi példányban tovább bonyolódik az amúgy sem egyszerű történet. 16. századi tulajdonosa a következőt írta a margóra a kérdéses helynél: „Tolna, ubi sanctus colomanus martirio coronatus est” vagyis Tolna, ahol szent Kálmánt mártírrá koronázták. Egy pillanatra azt gondolnánk, hogy a bejegyző tévedett, hiszen Szent Kálmánt (†1012), az ír származású szerzetest nem Tull an der Donaunál, hanem az alsó-ausztriai Stockeraunál gyilkolták meg. Ugyanakkor Anonymus Leobiensis 14. századi krónikája szerint Tulln közelében tartóztatták fel a Szentföldre igyekvő, kémnek nézett szerzetest, s a két város: Tulln és Stockerau alig 20 km-re vannak egymástól (igaz, köztük folyik a Duna). Ugyanezt olvashatjuk egy évszázaddal később Thomas Ebendorfer (1388–1464) históriájában is. Feltételezhetjük, hogy a fenti szöveghagyomány alapján került össze Tulln (Tolna) és Kálmán neve a margón.

A Tolnára vonatkozó bejegyzés elolvasásában Madas Edit nyújtott segítséget, míg a Szent Kálmánra vonatkozó irodalomra Lauf Judit hívta fel a figyelmemet. Mind a két kolléganőnek (MTA-OSZK Res Libraria kutatócsoport) hálásan köszönöm.

Farkas Gábor Farkas

Az első rész itt.

Mozgatható betűk - Budai Krónika 1. rész
Havonta hét-nyolc oldal - Budai Krónika 2. rész
Az első könyvkiadási harc - Budai Krónika 3. rész
Kimaradt Mátyás cseh királlyá koronázása? - Budai Krónika 4. rész
Széchényi Ferenc: Bármi áron megszerezni - Budai Krónika 5. rész