Advent várakozásteljes időszakába szépen illeszkedik a magyar hagyományba is mélyen belegyökerezett Mária-ünnep, a Szeplőtelen Fogantatás katolikus ünnepe. Az elnevezés arra utal, hogy Mária már anyja méhében való megfoganásától kezdve mentes volt az egész emberiséget terhelő ún. eredeti bűntől, s mint egyetlen ilyen a teremtények közül, ezért világra hozhatta a Megváltót. Az ünnep története messzire nyúlik vissza. IX. Pius pápa voltaképpen azt hirdette ki 1854-ben, ami már régen része volt az egyház hitének. A hittétel szentírási alapja, egyrészt az ún. protevangélium a Teremtés könyvében (Ter 3,15), másrészt a Jelenések könyve Napbaöltözött Asszony képe (Jel 12, 1) – az asszony és ivadéka győz a kísértő, illetve a gonoszság hatalma fölött. Szintén hivatkozott szentírási hely az ünneppel kapcsolatban az angyali üdvözlet kegyelemmel (malaszttal) teljes kifejezése (Lk 1, 26–36).
Az ünnep értelmét naptári időpontja is feltárja előttünk: december 8-ától szeptember 8-áig, Kisasszony napjáig, azaz Mária születésnapjáig, épp kilenc hónap telik el.
„Szeplőtelen Fogantatás latinul Immaculata Conceptio, a Tihanyi-kódexben Asszonyunk Máriának foganata, zalai, főleg göcseji nevén Földtiltó Boldogasszony, illetőleg Eketiltó Boldogasszony napja a legnagyobb Mária-ünnepek egyike: Máriát kiválasztottságánál fogva nem terhelte az eredeti bűn, mint minden más anyaszülöttjét. […]
A magyar egyház az egész középkorban nagy tisztelettel ünnepelte meg a napot, sőt Mátyás király uralkodása alatt Bécsre is kiterjesztette. Hazai miseváltozatait is megtaláljuk a középkor végén. […] Bonfini följegyezte azt a jámbor hagyományt, hogy 1495. december 8-án, tehát az ünnepen Buda népe a föllegek között megjelenni látta Máriát.”
Bálint Sándor December 8., részletek – In Uő.: Ünnepi kalendárium – Magyar Elektronikus Könyvtár
[A Napbaöltözött asszony] – Festetics-kódex, 2v, MNy 73, Kézirattár – Digitális Képkönyvtár
A Festetics-kódex imádságoskönyv, amely a nagyvázsonyi pálos kolostorban készült 1492–1494-ben Kinizsi Pál felesége, Magyar Benigna számára. A kötet az egyik legszebb kiállítású nyelvemlékkódexünk. Díszítése a Mátyás király alatt létrejött, itáliai mestereket foglalkoztató budai könyvfestőműhely hatását tükrözi. A számos iniciálét és lapszéldíszt tartalmazó Festetics-kódex második oldalán a szöveg első hét sora melletti téglányban holdsarló fölött Szűz Mária mint Napbaöltözött Asszony látható, glóriával, kezében a gyermek Jézussal. Az oldal alján Kinizsi és a Magyar család címere található.
Miseruha a Napbaöltözött Asszony és Szent Jakab hímzett ábrázolásával 16. század elejéről – In: Pannonia Regia. Művészet a Dunántúlon 1000–1541. Kiállítási katalógus, Magyar Nemzeti Galéria, Szerkesztette: Mikó Árpád és Takács Imre, Budapest, 1994. – Magyar Elektronikus Könyvtár
„Szeplötelen Szüz MARIA,
Menyországnak vigasága:
Bünösöknek bizodalma,
Tisztaságnak Koronája.”
[Szeplötelen Szüz MARIA…], részlet – In: Katolikus egyházi énekek (Régi Magyar Költők Tára XVII. század) Budapest,: Argumentum, Akadémiai Kiadó, 1992 – Magyar Elektronikus Könyvtár
–––
„Nagy jel jelent meg az égen: asszonyállat Napba öltözve, és a Hold a talpa alatt, és a fején tizenkét csillagból való korona.
[…] Nagyboldogasszonynak (akinek dücsőségére magyarázzák ezt a látást a szentatyák) koronázása napjára mindennémű világosságok, égi ékességek összegyültenek: a Nap, Hold, csillagok. Az egek egyszer nem beszéllették inkább az Isten dücsőségét, és az ő kezeinek alkotmányát az erősség bővebben nem híresítette, mint amidőn e nagy jel jelent meg az égen. Valóban nagy jel! Mert Paradicsomban az átok és halál birtoka alá vettetett természet Krisztusban felmagasztaltatik, és azáltal az asszonyi méltóság is megtiszteltetik.”
Csete István jezsuita (1648–1718): A napba öltözött asszony, részlet – In: Mária aranyház, összeállította Lukácsy Sándor, Pécs, Jelenkor, 2000 – Magyar Elektronikus Könyvtár
A Napbaöltözött asszony lába alatt a holdsarló, feje körül 12 csillagból álló csillagkoszorú, fején a korona, jobbjában jogar, bal kezében a kis Jézus – A csíksomlyói kegytemplom hársfából készült szobra a XVI sz. elejéről – Digitális Képarchívum
„Elhiszem, észre vészitek, ájtatos lelkek, hogy a Szent Anna asszony méhében makula nélkül fogantatott tiszta liliomszálat, a szeplőtelen Szűz Máriát, akarom előtökbe ábrázolni.”
Telek József: Tiszta liliomszál, részlet – In: Mária aranyház, összeállította Lukácsy Sándor, Pécs, Jelenkor, 2000 – Magyar Elektronikus Könyvtár
–s–
