1986. május 23-án a győri székesegyházban helyezték végső nyugalomra Apor Vilmost (Segesvár, 1892. február 29. – Győr, 1945. április 2.), a vértanú püspököt. Május 23. a katolikus naptárban az ő ünnepe, életáldozata példa lehet mindenki számára. Apor Vilmost 1997. november 9-én II. János Pál pápa boldoggá avatta.
Apor Vilmos győri püspök, 1943 – Magyar Elektronikus Könyvtár
„Szomorú hírt kaptunk a győri püspök haláláról. Ő nagypénteken lett az orosz katonák áldozata a női tisztaság védelmében. Golyószóróval ölték meg, amikor elzárta a garázdálkodó szovjet katonák elől az utat, akik a pincéből az ott rejtőzködő nőket akarták elhurcolni. A jó pásztor életét adja juhaiért.”
Mindszenty József: Emlékirataim, részlet, Budapest, Szent István Társulat, 1989 – Törzsgyűjtemény, szabadpolcos állomány
Apor Vilmos neves erdélyi arisztokrata család sarja volt. A kalocsai jezsuitáknál tanult, majd 1915. augusztus 24-én Nagyváradon szentelték pappá. Gyulai plébánosként 26 évesen nagy tekintélyre tett szert, mikor a román katonák túszszedő akciója után az elfogott gyulai polgárok ügyében, – többedmagával – kieszközölte a túszok szabadon bocsátását. 1941. február 24-én, Gyulán szentelték püspökké, március 2-án ünnepélyes keretek között vonult be Győrbe. Később Serédi Jusztinián bíboros kinevezte a Magyar Szent Kereszt Egyesület egyházi elnökévé. Ez az egyesület 1939-ben alakult, célja a zsidótörvények által érintett katolikusok védelme volt, később pedig – mint az emberek megmentésének egyik formáját – elősegítette a zsidó vallásúak megkeresztelését. Apor Vilmos személyesen is sokakat bújtatott a győri püspöki palota pincéjében. Felekezetre és etnikumra való tekintet nélkül kiállt az üldözöttek mellett a német megszállás és a nyilas hatalomátvétel után is.
1945. március 28-án megkezdődött Győr ostroma. Március 30-án, miután a püspöki rezidenciára menekült asszonyok kiadását megtagadta, egy szovjet tiszt – dulakodás közben – halálosan megsebesítette a püspököt. Apor Vilmos három golyót kapott, ahogy elé ugró unokaöccse is, aki azonnal belehalt sérüléseibe. 1945. április 2-án, húsvét hétfő hajnalán Vilmos püspök is elhunyt. Holttestét a karmelita templom kriptájában temették el április 4-én.
Bocskai Imre: Apor Vilmos püspök szobra Gyulán – papi szolgálati és püspökké szentelésének helyén – Digitális Képarchívum
„Már halálkor megszületett a terv, hogy a Szent László kápolna legyen végleges nyughelye. A Héderváry János püspök által a 15. század elején épített gótikus kápolna onnét kapta a nevét, hogy Naprági Demeter erdélyi, később győri püspök a 17. század elején Győrbe hozta Szent László király fejereklyéjét és tartóját (hermáját), a magyar ötvösművészet remekét. A háborúban elszegényedett papság és hívők óriási összeget, százhúszezer forintot adtak össze a holttestet őrző síremlék költségeinek fedezésére.”
Szolnoky Erzsébet: Fellebbezés helyett. Apor Vilmos püspök élete és vértanúsága, részlet, Szeged, Szent Gellért Egyházi Könyvkiadó, 1990 – Törzsgyűjtemény, szabadpolcos állomány
A püspök teste azonban még évtizedekig a karmeliták kriptájában pihent.
,,Az akkor már teljesen kommunista kézen lévő belügyi hatóságok – a betiltás miatt felháborodott hívek tüntető akciójától való félelmükben – az átvitel, illetve a temetés tervezett napjára rendkívüli rendszabályokat léptettek életbe. Kétszáz fővel megerősítették a győri rendőrséget és mozgósították a tűzoltóságot. Egész éjjel titkosrendőrök állták körül a kármeliták templomát, és lovasrendőrök járőröztek a belvárosban, nehogy a fekete reakció ellopja a holttestet. A kármeliták temploma és a székesegyház felé vezető utakat barikádokkal zárták el. A két templomot összekötő utcára pedig munkásokat rendeltek ki, hogy törjék föl a kövezetet. A barikádokon kívül rekedt győriek részint gúnyos megjegyzésekkel, részint keserű mosollyal nyugtázták az útjavításnak álcázott szándékot.”
Szolnoky Erzsébet: Fellebbezés helyett. Apor Vilmos püspök élete és vértanúsága, részlet, Szeged, Szent Gellért Egyházi Könyvkiadó, 1990 – Törzsgyűjtemény, szabadpolcos állomány
Boldogfai Farkas Sándor és Mattioni Eszter: Apor Vilmos síremléke Győrben – Digitális Képarchívum
A magyar és európai közvélemény nyomására a-temetés ügye jóval később újra felmerült. Az Állami Egyházügyi Hivatal azonban 1986-ban is csak csendes szertartást engedélyezett. Május 23-án a székesegyházi szarkofágba helyezték el – néhány idős kanonok jelenlétében – a vértanú püspök földi maradványait.
–s–
