176 évvel ezelőtt született Steindl Imre (Pest, 1839. okt. 29. – Budapest, 1902. aug. 31.), a konzervatív irányultságú historizmus eklektikus, különböző korszakok stílusából merítő építészetének egyik legnagyobb magyar mestere.
1868-ban kapott megbízást a (Váci utcai) pesti új városháza tervezésére. Mivel ebben az időben Magyarországon a neoreneszánsz stílus volt divatban, Steindl nem tudta megbízóival elfogadtatni egy neogótikus stílusú épületre vonatkozó elképzeléseit. Végül 1870-75 között megvalósult munkájában az olasz reneszánsz elemeit alkalmazta. Az épület homlokzata polikróm tégla, terrakotta díszítményekkel, ötkarú díszlépcsőháza öntöttvasból készült – Steindl vonzódott a tiszta, „őszinte” anyagokhoz.
Steindl Imre: A pesti Új Városháza főhomlokzata, 1870. In. Kettős kötődés. Az Osztrák-Magyar Monarchia (1867-1918), Budapest, Enciklopédia Humana Egyesület, 2001 (Encyclopaedia Humana Hungarica 8.) – Magyar Elektronikus Könyvtár
A historizmus szellemében a gótika jegyei uralják a korszakban épült legnagyobb középületet, az általa tervezett nagy műgonddal és óriási anyagi háttérrel épült Országházat (1885–1904), amelyben már a barokk stílus elemei is meghatározó szerepet játszottak (például a kupola kialakításában vagy az alaprajz szimmetriájában).
Uj országház. In. A Pallas nagy lexikona [elektronikus dok.] Budapest, Arcanum – Magyar Elektronikus Könyvtár
Az Országház. In. Magyarország a XX. században. Főszerk. Kollega Tarsoly István. III. kötet, Szekszárd, Babits, 1996–2000. – Magyar Elektronikus Könyvtár
A Steindl Imre tervei szerint közvetlenül a Duna partjára állított hatalmas épület középpontja a közös csarnok fölé domboruló 108 m. magas kupola, melytől oldalt fekvő két - sarkain tornyokkal díszített - épületrészben az üléstermek vannak elhelyezve, a Duna felől oszlopos loggia huzódik, mögötte az olvasó-, társalgó és éttermek nyertek elhelyezést. Az egész épület hossza 268, legnagyobb szélessége 118, magassága 27 m., területe 15.327 m2 (az udvarokkal 17.745 m2) s igy egyike a világ legnagyobb épületeinek; benne 18 udvar, 27 lépcső s több mint 100 terem lesz s a díszítésre 450 allegorikus alak és Munkácsynak a honfoglalást ábrázoló óriási képe fog szolgálni. Építési költsége 15 millió frt, az építés befejezésére még 5-6 év szükségeltetik. Az országház főbejárata az Alkotmány-utcára nyílik, melyben a földmivelésügyi minisztérium izléstelen kolosszusa, az erdészeti egyesület, a keresk. akadémia, a hirlapirók nyugdíjintézetének díszes palotái, az unitárius egyházközségnek templommal szerencsésen egyesített bérháza s a törvénykezési palota áll; utóbbi 1888-90. Hauszmann Alajos tervei szerint 1,7 millió forint költségen épült, esküdtszéki tárgyalási termében Feszty Árpádnak 6 sikerült fali képe van.
Budapest szócikk. In. A Pallas nagy lexikona [elektronikus dok.] Budapest, Arcanum, 1998. – Magyar Elektronikus Könyvtár
M.J.
