Csepp a tengerben – Érdekességek a Mikes Kelemen Program által hazakerült kiadványok között. 1. rész

2020. szeptember 11. 09:00 - nemzetikonyvtar

A Mikes Kelemen Program margójára – 11. rész

A Nemzetpolitikai Államtitkárság, az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Nemzeti Levéltár szervezésében a Diaszpóra Tanács III. ülésének Zárónyilatkozatában megfogalmazott gondolatok jegyében indult el a Mikes Kelemen Program 2014. január 1-jén. A hetedik évében járó, nagyszabású program keretében hazai és határon túli közgyűjtemények, iskolai könyvtárak gyarapodhatnak könyvekkel, folyóiratszámokkal és számos más érdekességgel – sokat látott imakönyvektől kezdve egészen a bakelitlemezekig. A diaszpórából hazaérkező több százezer dokumentumot a nemzeti könyvtár munkatársai gondozzák, s juttatják el rendeltetési helyükre. Örömteli tapasztalat, hogy az OSZK gyűjteményei is kiegészülhettek a hazaérkező dobozokban rejlő kincsekből. Erről a messze a várakozásunkat meghaladó eredményről számolnak be munkatársaink új blogsorozatunkban.
A tizenegyedik részben munkatársunk, Sághi Ilona írását olvashatják Kemény György, az Amerikába kivándorlók életét dokumentáló verseiről.

Hunky-k a tengeren túl

Az Európából a tengeren túlra tartó nagy kivándorlási hullám Írországból, Angliából indult az 1820-as években, majd az 1880-as, 1890-es évektől elérte az Osztrák–Magyar Monarchiát is. Ettől kezdve Közép- és Kelet-Európából származott az emigránsok nagy része.
A kivándorlás dinamikája 1844 és 1913 között négy nagy szakaszra bontható, csúcspontját 1903 és 1913 között érte el, amikor több mint 10 millió ember remélt bebocsátást az Egyesült Államokba. Az „Amerika” vonzerejére magyarázatot keresők az okok között egyaránt rámutatnak a „push” és „pull” tényezőkre: az európai demográfiai változások egybeesése a korábbi struktúrákat megváltoztató társadalmi változásokkal (iparosodás pl.) éppúgy generálta a folyamatot, mint a „lehetőségek országának”, a „világ kertjének” (Charlotte J. Erickson) – a feltöretlen föld vonzereje –, a kezdetben az ipari forradalom nem kívánt hatásai elől is menekülők számára. Később éppen az ipari munka magas díjazását és az ebből fakadó egzisztenciális előrejutás lehetőségét kínálta a hatalmas ország. Ebben az időszakban nagyon sokan a magyarok közül csak dolgozni, pénzt gyűjteni szerettek volna néhány évig, majd visszatérni és itthon boldogulni. Az Újvilágban született magyar lapok, versek, írások, összejövetelek erőteljes motívuma a kemény ipari munka megörökítése, a tisztelet az Újhazának és a föld/óhaza („ókontri”) utáni vágyódás (ilyen képeket mutat fel Oravecz Imrének a témát tényekre alapozottan, ám magával ragadóan és megindítóan feldolgozó, néhány éve megjelent nagyregénye, a Kaliforniai fürj is).

A magyar közösségek nagyon hamar megteremtették saját fórumaikat: az első magyar nyelvű újság a New York-i A Magyar Száműzöttek Lapja 1853. október 15-én jelent meg tótváradi Kornis Károly szerkesztésében. Ezt követően azonban több mint húsz évig nem jött létre magyar nyelvű lap, csak 1879-ben jelent meg a Magyar Amerika, majd 1883-ban szintén New Yorkban az Amerikai Magyar Nemzetőr. A magyar emigránsok másik központja Cleveland volt. 1891-ben itt alapította Kohányi Tihamér a Szabadság című lapot, amely – ellentétben számos egyéb újsággal – hosszú évtizedekig megjelent, majd a másik hasonlóan stabil lappal, az Amerikai Magyar Népszavával olvadt össze. Sárosi Attila, könyvtárunk egykori munkatársa, a hungarica periodikumok szakértőjének becslése szerint összességében 1500–1800-féle emigráns magyar lap jelent meg a világban a 19. század közepétől napjainkig, ám nagy részük olyan gyorsan szűnt meg, ahogyan keletkezett. A Szabadság az 1910-es évekre igen tekintélyes heti-, majd napilap lett. Kohányi Tihamér ösztönzésére született meg az első amerikai magyar témájú regény, a Weinerék Amerikában és a lapon keresztül szorgalmazta az első amerikai Kossuth-szobor állítását is Clevelandben. A Szabadság az Újhazában kibontakozó amerikai magyar irodalom fóruma, a „Hunky-k”, a bányákban, acélgyárakban dolgozó, és egyéb kemény ipari munkát végző bevándorolt magyarok életének tükre lett, teret adva az újvilági magyar – sokszor a kétkezi munkáslétet is megtapasztalt – újságíróknak és íróknak, többek között Kemény Györgynek, Reményi Józsefnek, Szécskay Györgynek. Az ő közreműködésük, munkájuk, szervező erejük, a széles körben elérhető lapban megjelent publikációiknak köszönhetően nagymértékben járult hozzá az amerikai magyarság életének megismeréséhez, mintegy dokumentálva azt. Ilyen dokumentum az Orgonavirágok című kötet is.

orgonaviragok-jav.jpg

Kemény György: Orgonavirágok. Versek, Detroit, State Press, [1941] – Törzsgyűjtemény

„Magyar szeretettel…” 

„Magyar szeretettel Kemény György Detroit, 1941 máj. 1.” – ez a szép, míves kézírással feljegyzett, ám címzett nélküli ajánlás olvasható az egyszerű kivitelezésű, letisztult grafikával készült verseskötet címoldalán. A karcsúnak tűnő, mégis kicsivel több mint százoldalas könyv bizonyos Gyurka diák kassai fiatalságát, szerelmét, Amerikába utazását, ottani életének kezdeteit meséli el, feleségének ajánlva a visszatekintést. Gyurka diák vélhetően maga a költő, hiszen életútjának állomásai beazonosíthatóak a kötetben – rímekbe szedve.

„Neked ajánlom fel
ezt a pár virágot,
mit lelkem régmult
orgonabokráról
szeretettel vágott.

[…]

Telünk közeledvén
kertünk elvirágzott”

Kemény György: Orgonavirágok. Versek, Detroit, State Press, [1941] – Törzsgyűjtemény

De ki is volt Kemény György?
145 éve, 1875. július 4-én, az Abaúj-Torna vármegyei Garadnán született. Tanulmányairól annyit olvashatunk A magyar emigráns irodalom lexikonában, hogy Zircen, a ciszterci rendi Hittudományi és Tanárképző Intézetben végzett két évet. A Magyar katolikus lexikonból azt is megtudhatjuk, hogy Kassán és Egerben volt gimnazista, a két év zirci novíciusi élet után kilépett a rendből, és nevelői állást vállalt:

„Tudományra kényszerített
büszke, grófi csemetéket,
de bajos volt, mert a tudást
még kanállal sem ették meg.”

Kemény György: Szelek szárnyán. In. Uő: Orgonavirágok. Versek, Detroit, State Press, [1941] – Törzsgyűjtemény

Az Orgonavirágzás című vers feleségével történt megismerkedésének meséje, amelyben bemutat még egy, az életét a továbbiakban meghatározó eseményt is:

„Gyurka diák életében
a dolgok komolyra váltak;
Ferenc Jóska parancsára besorozták katonának”

[…]

Ezerféle gondolatát
addig csürte és csavarta,
míg végülis egy gondolat
lett egészen urrá rajta.
Biztos jövő zálogául
kiszemelte Amerikát,
hol a boldogulás előtt
nem áll törvény, nincs semmi gát.”

Kemény György: Orgonavirágzás. In. Uő: Orgonavirágok. Versek, Detroit, State Press, [1941] – Törzsgyűjtemény

„Koldusbérért…”

A 21 éves fiatalembert már Amerikában találjuk, ahova szülei után vándorolt ki. 1896-tól lakóhelye: Cleveland, Ohio. A hosszú, keserves hajóutat, a hamarosan-feleség szőke kislány szomorúságát a szeretteitől való elválás miatt, majd hősies helytállását a nagy úton és az új hazában a szűkös körülmények között, Gyurka diák álláskeresését, elhelyezkedését egy ruhagyárban „A szerelem: sötét verem”, illetve az Amerika című versekben írta meg.

„Koldusbérért tüzes vassal
toldogatta a kenyeret;
könyökig lepörkölt bőrén
sajogtak a duzzadt erek;
nagyon-nagyon nehéz volt
az életiskola leckéje,
de csak vasalt, vasalt váltig,
hogy több jusson kenyérre”

Kemény György: „A szerelem: sötét verem”. In. Uő: Orgonavirágok. Versek, Detroit, State Press, [1941] – Törzsgyűjtemény

„Amerika nagy keresztut:
egyik utja erre vezet,
míg másik mutat amarra.
Szorgos munka, igyekezet
meghozzák a várt eredményt,
de kiknél a régi lélek
nem változik: azok itt is
mindig hazátlanul élnek.” 

Kemény György: Amerika. In. Uő: Orgonavirágok. Versek, Detroit, State Press, [1941] – Törzsgyűjtemény

Kemény – mint oly sok versében – itt is megjeleníti az óhazában földeken dolgozó, az újhazában – nyelvtudás és képzettség nélkül kezdetben többségében csak gyári segédmunkásként elhelyezkedni tudó kivándorolt magyarok küzdelmes életét:

„Napszámos volt akkorában
csaknem minden magyar ember
izmaikat rongyba tépte
bányamély és a gyártengely”

Kemény György: Amerika. In. Uő: Orgonavirágok. Versek, Detroit, State Press, [1941] – Törzsgyűjtemény

Az Orgonavirágok című  kötetben nem szerepel, – de említése nem elhagyható – Kemény György egyik talán legerőteljesebb verse, A South Bend-i köszörűsök, amelyet a gyár látogatása után írt, személyes benyomásait rögzítve:

„Tágas, téres rónaságon
Szántóvető ballag.
Barázdákba hasadozik
Előttem a parlag.
Miért sír az ekevasa? 
Ne is kérdezd tőle!
A southbendi köszörűsök
Lelke sír belőle.”

Kemény György: A South Bendi köszörűsök. In. Amerikai magyar költők, összegyűjtötte Rickert Ernő. Apponyi Albert gróf előszavával, Budapest, Magyar Jövő, 1920. – Törzsgyűjtemény

Visszatérve az Orgonavirágokhoz, ismét fordulóponthoz érkezünk:

„A volt diák nem maradt meg
tüzes vasalója mellett;
vonzotta az irodalom,
mert akkor már könyv is kellett

[…]

megkérdezték, beállna-e
magyar ujsághoz bojtárnak.
Biztatták, hogy sose féljen,
mert ha tudja az ábécét:
minden jussa megvan arra,
hogy ujságirónak nézzék.”

Kemény György: Orgonavirágok. Versek, Detroit, State Press, [1941] – Törzsgyűjtemény

Dongó

Így történt, hogy a fiatalember a Szabadság című hetilap segédmunkatársa, majd szerkesztője lett. 1903-ban megalapította és szerkesztette a harminc éven keresztül havonta kétszer megjelenő, így leghosszabb életű és legismertebb amerikai magyar élclapot, a Dongót, amely Az Amerikai Magyar Népszava jubileumi díszalbumában megjelent megállapítás szerint „Amerika minden magyar telepén derüt és humort hoz az idegenben bujdosók szivébe.” (Magyarországon Dongó címmel, francia mintára (Charivari) 1848 júliusától 1848. szeptember végéig jelentette meg az első élclapot Szerelmey Miklós és Lauka Gusztáv.)

                                                                                     Sághi Ilona

Szakmai lektor: Sárosi Attila

Folytatjuk...

Irodalom:

 

A Mikes Kelemen Program margójára című sorozatunk további részei: 1. rész; 2. rész; 3. rész; 4. rész; 5. rész; 6. rész; 7. rész; 8. rész; 9. rész; 10. rész

 

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr7016194916

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.